Fehérgyarmati Hírlap, 1911 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-08 / 37. szám
-------- Társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. EL ŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre..........8 K. Negyed évre.... 2 K. Fé l évre...............4 „ Egyes szám ára 20 fill. Fe lelős szerkesztő és loptulojdoRos: Dr. Magyarádi BOROSS LAJOS • Nyilttér soronként 30 fillér. = A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Borosa Lajos ügyvéd Fehérgyarmat, címére küldendők. A gazdasági ismétlő iskolák. Az 1896-ban megjelent miniszteri rendelet intézkedik először a gazdasági ismétlőiskolákról, megállapítja azok szervezetét és tantervét. Kétségkívül ez a rendelet is már haladásnak volt mondható, de részben a szakképzett tanitók hiánya, részben a rendelet laza intézkedései és a még fogyatékosabb végrehajtás folytán az ismétlőiskoláknak gazdaságiakká való átszervezése lassan halad; az átalakultak munkája hasonló a régiekéhez, csak az áru változott meg. Újabb fordulatot jelent a kérdésben Apponyi Albert grófnak a gazdasági népoktatásról készített és a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslata, amely hivatva lett volna éppen az eddigi üdvös eredmények és sikeres működése alapján — a gazdasági népoktatás további és gyorsabb fejlődésének alapját nyújtani. A törvény javaslat lényege a következő: Mindazon község, ahol a lakosság túlnyomó része gazdálkodással foglalkozik és ahol ! legalább 50 más iskolába nem j járó és ismétlő tanköteles gyermek van, köteles gazdasági népiskolát felállítani, amelynek két alakja van. Azok a községek, amelyekben az ismétlőtankötelesek száma 120-on alul van, az u. n. kissebb fokozatú gazdasági népiskolát kötelesek felállítani, amelyben a tanítást a rendes népiskolai tanító végzi, igen kis terület szolgál csak a gyakorlati tanításra s igy ez tulajdonkópen a régi ismétlőiskolának jobban kifejlesztett és több gazdasági szellemmel tömitett alakja lenne; azokban a községekben pedig, amelyekben az ismétlőtankötelesek száma a 120-at meghaladja, az u. n. önálló gazdasági népiskolák állitandók fel, megfelelő nagyságú gyakorlati tanításra szolgáló területtel, gazdaságilag szakképzett külön tanítókkal, rendszeres gazdasági tantervvel, az ilyen iskolák felállításának kötelezettsége alól csak a pótadóval túl halmozott és azok a községek menthetők fel, amelyekben a szükséges terület meg • nem szerezhető. i A tankötelezettség három, esetleg négy évig tart (a 12 évtől a 15, illetve 16 életév betöltéséig) az évi szorgalomidő 8 hónap. A főképpen gyakorlati tanításra a kisebb fokozatú gazdasági népiskolában télen heti hét, egyébként 5 óra, az önállóban pedig télen heti 12, a többi hónapokban 6 óra fordítandó. Á gazdasági népiskolák tananyaga a bit és erkölcstanon kívül felöleli a közismereti tárgyakat is (igy földrajz, alkotmánytan, egészségtan, stb.) de a fősuly a gazdasági tárgyakra van helyezve; a kötelező tárgyak közt találjuk a növénytermesztés és állattenyésztés minden ágát, tejgazdaságot, kertészetet, szőlőmivelést, borászatot, kisgazdaságok berendezését és számvitelét, háztartástant és a háziipart stb. A gazdasági népiskolák felállításáról és fenntartásáról a községek tartoznak gondoskodni. Fedezetül vannak megjelölve a gazdasági, gyakorlati terület tiszta hasznának 80 %*a, a községnek közművelődési célokra fordítható AZ AUTOMOBIL ÖRPÖáE Irta: Maurice Leblanc. (A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárcája) Két órakor edéd után szállították az uj automobilt, amelyet d’ Anbriais gróf megrendelt magának. 35 lóerejü, Ad-Astra gép volt. A soífőr megvizsgálta, mozgásba indította a motort. Pompás volt minden. Öt órakor a gróf azt mondotta, hogy szeretné kipróbálni a kocsit. — Ne, kérlek, ma ne, kérlelte a felesége. — Miért ne ma? — Magam sem tudom, hogy miért . . de . . . rossz sejtelmeim vannak. A gróf vouogatta a vállait. A leányához fordult: — Henriette, hol van Paul ? — Paul automobilon ment le a tengerpartra .... — Helyes, erről megíeledkeztem. Van kedved velem jönni Henriette ? A grófné izgatottan szólt bele: — Ne hivjad, kérlek ... ez a séta- kocsizás igazán fölösleges. A gróf csodálkozóan nézett rá: — De mi bajod kérlek ? Hiszen naponta kikocsizunk. Miért ne menjek el ma? A grófné akadozva válaszolt: — Magam sem tudom, hogy miért . . . belátom, hogy . . . Készülj hát Henriette. . . Hosszabb útra mentek? — Oh dehogy, csak Fain-le Dun-ig megyünk . . . hét órára visszatérünk, pontban hét órára itt leszünk. . — Merre indultok? — Csak egy ut van oda, Centily felé. A másik ut nem jó. Ne aggódj kérlek, elővigyázatosak vagyunk, nem érhet benün- ket baj. A grófnő lekisérte a férjét és a leányát a gépkocsihoz, megvárta amig meleg takarókba burkolództak. Nyitott kocsin mentek és hűvös szél fújt. Amikor a kocsi eltűnt a grófné szemei elől, felment lakosztályába és időtöltés céljágól öltögetni kezdett finom selyem asztalterítőjén .... Hét órára nem érkeztek vissza. Bor- zongva gondolta magában a grófné, ha negyedóra múlva nem lesznek itthon, biztos hogy valami baleset érte őket. A negyedóra letelte után még öt percig reménykedett. Amikor azok is elmúltak, nyugtalansága kimondhatatlan félelemmé növekedett. — Lelki furdalást is érzett. Nem lett volna szabad elengednie őket, semmi áron 1 Vannak sejtelmek, amelyeknek, ha nem engedelmeskedik az ember szinte bűnt követ el. Eddig még nem voltak sejtései és a férje még el nem késett soha! E két dolog ma következett be először! .... Felment a lépcsőn a toronyszoba ablakához. Messze ellátott onnan. A hosszú, hóbóritott fehér utón senki. A tengerparthoz vezető utón fekete pont tűnt fel és a közeledés gyorsaságán látja meg, hogy automobil. Bizonyára fiának, Paulnak gépkocsija. Ha csak nem ezen a kerülő utón ment a férje, hogy kipróbálhassa uj gépkocsiját. A férje kocsiját vágyódik meglátni, mert Pault, a fiút, aki többször késő este szokott hazakerülni — nem féltette.
