Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-20 / 20. szám

1910. május 20. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 2. oldal. Luby Géza szeretett képviselőnk­kel férfiúi bátorsággal úgy a Kos­suth Ferencz mintajusth Gyula párt­jából tisztán s minden szenny nél­kül kivonták azt a zászlót, a mit be­csülettel vettek át tőlünk s mire 1848. volt felírva. Ez alatt a zászló alatt sorakoztunk mi, amidőn azt képvi­selőnk kezébe adtuk s ez alá a zász­ló alá hiv Ő most bennünket és nincs az a földi hatalom, mely minket e zászló alól elvonhatna. Luby Géza szeretett képviselőnk és vele együtt mi is sem Kossuth Ferencz, sem Justh Gyula pártjához nem tartozunk, amint ezt Ő és vele együtt mi is kifejeztük, hanem mi Luby Gézával együtt a Kossuth Lajos párt­jához tartozunk s minket a Kossuth Lajos szent eszméi hatnak át és fog­lalnak egybe; ez eszmék mellől e kerület nem tántorodott el soha s a hazug jelszavakkal nem hagyjuk magunkat becsapni és megtéveszteni. Luby Géza a mienk volt s mienk lesz. A kerületünk ősi családjának tisztes sarja s becsülettel, hatalmi vágy nélkül képviselt évek hosszú során át bennünket s fog képviselni a jövőben is. Ő tántorithatatlanul állt minden időben s a legválságosabb napokban is Kossuth apánk, a mi nemzeti szentünk eszméi szolgálatába s ez elveket nem adta fel soha, a hatalmi vágyat büszkén dobta el ma­gától és egyetlen paktumnak sem volt eddigelé részese s büszkén mer­jük állítani, hogy nem is lesz. Luby Géza eme felemelő s magasztos irányelvei előtt Dr„ Jármy Béla Fehérgyarmaton a f. évi február 13-án megtartott ér­tekezleten leborult s mély meg- illetődéssel tett tanúbizonyságot nyilvánosan arról, hogy szeretett képviselőnk elveit vallja ő is s méltatta és magasztalta érde­meit s képviselővé jelölte őt is­mét. Luby Géza elvei nem vál­toztak. Dr. Jármy Béla megválto­zott, épen azért nem felejthetjük el soha, hogy Dr. Jármy Béla a közelmúltban kormányon ült paktumos párthoz tartozik, s Luby Géza ellen tör. Jól tudjuk mi azt, hogy minden paktum megalkuvás, a hatalomra va­ló kinálkozás és a nemzet joga­inak kiszolgáltatása és 1848 eszmé­inek elkobzása. Nem kell nekünk tehát Dr. Jár­my Béla, nem hagyjuk magunkra erőszakolni őt, hanem egy szívvel egy lélekkel tömörülünk kerületünk igazi független zászlója alá s tántoríthatat­lan lelkesedéssel zengjük: Éljen Lu­by Géza szeretett képviselőnk. Hisszük, hogy mindannyian együtt vagyunk és a választáson együtt le­szünk s a fehérgyarmati választókerü­let továbbra is minden megalkuvás nélkül és íántorithatlanul Luby Géza kezében hagyja meg azt a zászlót, a melyre 1848. van Írva s a melyei ő olyan féltve őrzött és annyira meg becsült, mint a minő szeretettel és lelkesedéssel adtuk azt annak ide­jén magyar mivoltunk öntudatában az ő kezébe. Polgártársak! Ne csüggedjetek! Siessünk szeretett vezérünk ármány- kodói elien a harczba, veszélyben a haza, álaoostolok támadtak Kossuth Lajos eszméi ellen. A választás mezején ott leszünk! diadalt kell aratnunk! Éljen Luby Géza! Luby Géza szeretett képviselőnk választói, A „vidéki újság.“ (Vége.) Azt mindazonáltal az elmondottak dacára sem kell gondolnunk, mintha a vidéki hirlapocska talánminden érték és jelentőség nélkül volna tisztán iro­dalmi szempontból is. Szabad annak a kis hetilapnak is — bármiről ir, ugyan­azon a nivón állani írásaiban mint a központi és országos napilapoknak s ugyanazt a fejlett Ízlést tükröztetni visz- sza. Sőt keli is, hogy igy legyen, ha hivatásának meg akar felelni, s mi több ez igy szokott is lenni a legtöbb eset­ben. A vidéki hetilapnál csak a tárgyak, melyekről írnia kell, mások és egyebek. Itt azonban ismét nem akarjuk elhall­gatni azt, hogy vidéki lapoknál elvétve igenis fordulnak elő példák komikus nagyzólásra vagy hasonló Ízléstelen­ségekre. Tagadhatatlan, hogy jóval szeré­nyebb hivatás és munkakör az, mely. mely a vidéki újságírásnak osztályrésze viszonyítva a központi hirlapiráshoz, lé­vén az arány olyan mint milyen az a- rány az ország s ennek egy vidéke között. De ebből egyáltalában nem kö­vetkezik, hogy ennél fogva helyzetében valami lealázó volna, hiszen külömben egymáshoz amavval semmi közük, mindegyik halad a maga utján s jófor­mán érintkezési pontjaik sincsenek. S vájjon az egyetemi tanár például megmosolyoghatja-e az egyszerű taní­tó mestert, ak: Írni és olvasni tanítja a gyermekeket, holotían az irás és olva­sás mesterségének ismerete nélkül nem létezhetnék, tudományos képzettség ? Vagy pedig annak, a ki monumentális épületeket alkot, van-e oka gúnyolódni a fölött, a ki a téglákat gyártja, me­lyek szükségesek az épület emeléséhez. Mindenesetre elvitázhatatlan tehát, hogy a vidéki újság is igen szép kö­telességet teljesít s a közönség egy ü- gyesen szerkezteit vidéki újságnak bi­zony igen jó hasznát láthatja. Valamely város vagy vidék életnyilvánulásai ré­szére a szükséges nyilvánosságnak “te­rületét az a hetilap szolgáltatja s már egy ilyen elég kis helyen is mint Fe­hérgyarmat, a viszonyok mai fejlettsége mellett nem volna kellemes, ha nélkü­lözni volnánk kénytelenek egy hírlapot. Közvetlenül talán sok esetben csak kisebb jelentőségű közérdekek munká- lásának mezeje a vidéki lap, de éppen ez érdeme, hiszen mindenért nem lehet Budapestre szaladni s az ország színe előtt talán huszad-rangu kérdés volna az, a mi ránk nézve semmikép sincs fontosság nélkül. Ott foglalnak helyet, a vidéki lapban, olyan közlemények, hirdetések, felhívások s hasonlók, me­lyek csak bennünket érdekelnek, de bennünket — érdekelnek Azután itt találja az iparos, a vál­lalkozó, a kereskedő az árlejtésekre, árverésekre, szállításokra, versenytár­gyalásokra vonatkozó közleményeket. És itt érintkeznek gyakorta a hatóságok is a maguk közönségével. Egy lelkiismeretes szerkesztőség valósággal őrt áll közönségének érdkei fölött. Mint őr áll a közönség erkölcsi, anyagi, társadalmi, kulturális, közegész­ségi, jogügyi, gazdasági, s más külön­féle érdekeinek kapujában. Híven re­gisztrál mindent, a mi e kérdésekkel összefügg, s a mi fő, ha valaki el is mulasztotta tudomást szerezni olyanról, a mi rá nézve fontossággal bir, van valaki, a hirlapiró, a kinek nem sza­bad hogy elkerülje figyelmét bármely jelenség, mely egyeseknek érdekeit é- rintheti. Egy hely az ilyen újság, eszköz és mód, a hol és melynek segélyével összetalálkozik, kapcsolódik mindaz, a mi az életet, emberi érintkezést, társa­dalmi együttélést alkotja, a hol feltéte­leiket keresik közboldogulás, társadalmi köztevékenység és gazdasági törekvések De még a hírszolgálat tekintetében sem lehet a vidéki lapnak jelentőségét kicsinyel­ni, pedig az ennek csak álárendeltebb fela­data. Mert igaz ugyan, hogy országosan ér­dekes eseményekről hirt adni nem az ő dol­ga (csakis kivételesen, ha t. i. az esethez vagy szereplőihez helyi vonatkozás kapcso­lódik), igaz továbbá, hogy a vidéki élet kö­rében felmerülő eseményekről a helybeli kö­zönség hallomás, élő szó utján legalább annyira amennyire többnyire amúgy is érte­sülni szokott, de mig egyrészt épenséggel ma « T , ,, , , j , c r - £ • amely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fej- ’i&? 1 Ne tétovázzék ha fa, a feje, BeretváS-paStíllát, “S!“ | ** •• hanem használjon azonnal :: * 7 Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. Ír :: 3 (tobozzal ingyen postai szállítás. :p^ájS5jjS^3g93|§ 0 <ä

Next

/
Thumbnails
Contents