Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-13 / 19. szám

FEHÉRGYARMATI HÍRLAP dolog természete hozza igy magával. A vi­déki újságnak nem is czélja, hogy olyan legyen mint az országos napilap s törekednie erre nem is szabad, mert nem szükséges, hogy olyan fegyen. A vidéki újság másnemű fel­adatot szolgál mint amaz, s az ács nem ruhát csinál, valamint a szabó sem szokott falat rakni. A vidéki újságot nem azért csi­nálják, hogy az országra hasson, hogy köz­vetlenül hatással legyen az ország viszonya­inak fejlődésére, hogy a benne megjelenő szépirodalmi dolgok feltűnést keltsenek, hogy az irodalom fejlődésének irányokat jelöljön, mert ez másnak a dolga, és mert az ilyen lap — mivel vidéki — nincs is szánva más olvasónak mint a helybeli és környékbeli közönségnek, tehát ilyen fela­datokhoz mért eszközökkel nem is kell dol­goznia; henem azért csinálják a „vidéki" lapot, hogy az otthonnak ügyeit, a kis-haza dolgait mentői szerencsésebben, mentői min­denkire hasznosabban lehessen elintézni, hogy intézményeink, melyekre szükségünk van, gyarapodjanak, de meg azért is, hogy el ne kerüljön bennünket azoknak a csakis bennünket érdeklő kisebb jelentőségű ese­ményeknek a hire, melyekről az országos hírlapok mind meg nem emlékezhetnek. És lehet, hogy ezeknek a feladatoknak a szol­gálatára tökéletesen elég, ha az a sajtóor­gánum csak egyszer egy héten jelenik meg. Mért nem csináltatnak maguknak az embe­rek — ha van pénzűk reá elég, olyan nagy csizmát, mint a milyen nagy a házuk ? Mert nem szükséges. Minden dolog akkor jó, ha a rendeltetésének megfelel. Ha a csizmáját a királynak aranyból csinálnák, nem hasz­nálhatná. Ha a legelső rangú, ismert nevű budapesti hírlapírók Bonybádon vagy Szé- kelyhidon vidéki újságot csinálnának, akkor ez is épen olyan lenne, mint a milyeneknek vidéki hetilapjainkat ismerjük és látjuk. Azért, mert annak ilyennek kell lennie. — Nem csekély naivitás nyilatkozik meg tehát olyankor, de ezt épen azért inkább csak az intelligenciának mérsékeltebb fokán álló e- gyéneknél szoktuk tapasztalni, ha valaki a vidéki újságban azt keresi, amit budapesti napilapokban szokott látni, s mivel ezt ab­ban nem találja, elégedetlenkedik s panasz­gén kiesett deszkadarabok, amiket óvatosan felemelve kellett az ajtókeretekhez állítani, nehogy az első erősebb lendületre korhadt deszkadarabonkint omoljanak össze. Itt aludtak a szalmazsákon s több hó­napos használatban volt fekete ágynemükön, azok az elcsigázott visszavándorlók, akiket végzetük ide is elsodort, hogy fenékig ürít­sék ki az élet keserű, könnyfakasztó martiri- umát. Pedig a sok rongyos ruháju szegény emberek között nem egy volt, aki fehéren tartotta meg a becsületét, nyomoru életének egyetlen tőkéjét. Ezek a pária-életű embereket aztán esténkint bezárták az odújukba, nehogy éjjel valamelyiknek eszébe jusson kimenekülni onnan a — szabad levegőre. Amikor pedig reggelenkint betévedt oda, a régi kamara- és honyha lyukokban néhány fehér foltja a nappalnak, ezek a koldus-kol­dusok újra éledő reménnyel, fellélegezve, sietve hagyták oda nedves szalmazsák-ágyu­kat s mindegyiknek csak egy gondolata volt az hogy: talán ma utoljára aludtak azon a helyen. Enyedy Barnabás. kodik a hetilapra, azt mondván, hogy az: üres. Ezek a vidéki lapban országos jellegű kiadványt szeretnének látni, s akkor volná­nak megelégedve. Pedig ha az a kis vidéki lap a homlokán viseli péld. ezt a címet, hogy Gyöngyös és vidéke vagy Besztercei hírlap, akkor evvel eléggé kifejezésre van juttatva a hivatása, melyet maga elé tűzött. (Vége köv.) Krasznay Zsigmond. HÍREK. Kinevezés. A pénzügyminiszter Holló Aladár fehérgyarmati adóhivatali segélydijas gyakornokot a szilágysomlyói adóhivatalhoz adóhivatali tisztté ideiglenes minőségben ki­nevezte. Uj bank Nagykárolyban. „Nagyká­rolyi Közgazdasági Bank R.-T.“ címmel Nagykárolyban uj pénzintézet alakult illetőleg a „Fillérbank mint szövetkezet kibővitvén a- laptőkéjét, e cim alatt fog a jövőben a kö­zönség rendelkezésére állani. 1500 darab 200 koronás részvény 300,000 K összegben jegyezve van. sőt 108 darab túljegyzés is történt. A vasárnap tartott alakuló gyűlésen elnökké Róth Károlyt, vezető igazgatóul Lang Samut, ügyésszé egyszersmind aligazgatóvá dr. Botal Istvánt választották meg. Doktorátus. Dienes Dezső, a mátészal­kai járás ambiciózus szolgabirája, a napok­ban tette le a kolozsvári tud. egyetemen az államtudományi doktorátust. Lelkészválasztás. A szatmárnémeti-i lelkészválasztás folyó hó 8-án d. e. 9 óra­kor vette kezdetét istentisztelettel. Az isten­tiszteletet Kiss Bertalan keéri ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző, választási egyházi elnök végeszte. Lendületes szép beszédben fejtegette a lelkipásztori állás szép, fontos, de nehéz voltát, intve a híveket, hogy e nagy- fontosságn lépést kellő körültekintéssel tegyék meg. Istentisztelet végesztével az egyházta­nácsterembe gyűlt a választóbizottság s a választó közönség Kiss Bertalan egyházi s Uray Géza világi egyházmegyei kiküldöttek elnöksége alatt s háromnegyed 11-kor kez­detét vette a választás, mely szakadatlanul d. u. 5 óráig tartott s Kovács Lajos panyo- lai ref. lelkész, tanácsbiró győzelmével vég­ződött. Beadtak 534 szavazatot, mely a kö­vetkezőképpen oszlott meg : Kovács Lajos panyolai ref. lelkész, tanácsbiró nyert 368, Szarka Károly vetési ref. lelkész 86, Pótor Elemér csengeri ref. lelkész 49, Kovács Ká­roly gulácsi ref. lelkész 14, Inczédi Márton vámosoroszi ref. lelkész 14, Sipos József milotai ref. lelkész 7. Kovács Lajos kisvárdai ref. lelkész 1 szavazatot, A Szamos haloltja. Rémes szerencsét­lenség történt Szatmáron a Szamos folyó partján. A törvényszéki hivatalnok kocsisa Nagy János egy két lovas szekérrel iszapért ment a megáradt Szamosra. A fiatal legény mielőtt a szekeret megterhelte volna, bele­hajtott a folyóba, hogy a lovak lábait meg­mossa. Alig haladt azonban két-három lé­pésnyire a parttól, a lovak hirtelen lesülyed- tek a folyó iszapjába. A kocsis megijedt és hirtelen vissza akarta fordítani a lovakat, de mivel eközben a gyeplője is elszakadt, ez nem sikerült. Kétségbeesetten kiabált segítségért, de a par­ton állók tétlenül bámulták, hogy miként sülyed el a szekér a lovakkal és a szeren­csétlen emberrel, de megmentésére senki sem mert a vízbe menni. Végső kétségbeesésében az egyik lóra ugrott a legény, de jgy sem tudott megmenekülni. A ló vele együtt sü- lyedt el a parton állók szemeláttára. A mig csak végképpen el nem merült, kétségbeeset­ten kiabált segítségért a szerencsétlen ember, azután a lovakkal, szekérrel együtt alámerült s ott lelte halálát. Mire csónakokkal kere­sésére indultak, már a holttestét sem tudták megtalálni. Kiss szerencséje nagy! Köztudomású, hogy a m. kir. osztálysorsjáték tervezete a legkedvezőbb nyerési esélyeket nyújtja. Nagy nyeremények mellett számos kisebb nyeremé­nyek vannak és különösen az, hogy a fele a kibocsájtott sorsjegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagykö­zönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ilyen utón szegény­ből gazdaggá. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása május 19. és 21.-én lesz. Tegyen szerencsekisérletet és rendeljen sorsjegyet az előnyösen ismert KISS KÁROLY és TÁRSA bank részvénytársaságnál Budapest, Kossuth Lajos u. 13. mert pontosan és lelkiismerete­sen szolgálja ki vevőit és mert „KlSS SZE­RENCSÉJE NAGY!“ Összerágták a patkányok. A Máté­szalka környéken fekvő Goldblatt-tanyán egy két éves kis gyermek szörnyű halállal halt meg. Kupás János dohányos felesége az esti órákban nyügösködő kis apróságot bölcsőbe tette és nagynehezen elaltatta. Kis idő múlva midőn a szülők is nyugalomra tértek, a gyer­mek erős sírásra fakadt. Az anya mit sem sejtve, egy párszor megringatta a bölcsőt, mire a kis gyermek elcsendesedett. A reggeli órákban a szülők legnagyobb rémületükre gyermeköket halva találták meg a bölcsőben. Össze vissza rágták a patkányok. Gyászhir. Tóth György helybeli ven­déglős, egyike a régi tősgyökeres helyi pol­gároknak f. hó 9-én 71 éves korában meg­halt. Temetése kedden, 10-én ment végbe nagy részvét mellett. A megboldogult ifjabb éveiben szabd iparos volt, erre való tekintet­tel az iparosság koszorút tett sírjára és a temetésen is nagy számban vett részt. Pályázók. A Csaba Adorján főispánná történt kinevezése folytán megüresedett szat­mári főszolgabírói állásra B. Kovács Sándor erdődi főszolgabíró, dr. Galgóczy Árpád és dr. Jékey István szolgabirák pályáztak. Az igy esetleg megüresedő i. oszt. szolgabi- rói állásra Báthy Lajos, Dienes Dezső, Serly István, dr. Galgóczy István szolgabirák, az esetleg megüresedő II. osztályú szolgabirdi állásra Ináncsy József, Pavella Zsigmond, Schönpflug László, N. Szabó Tibor és Dienes Sándor közig, gyakornokok pályáztak. A tegnap megtartott közgyűlésen meg lettekk választva szatmári főszolgabíróvá Dr. Galgóczy Árpád 125 szó többséggel. I. oszt. szolgabiróvá Dr. Jékei István. II. ősz. szol- gabiróvá Dr. Ináncsy Jószef. A fehérgyarmat—kisari útra vonatkozó indítványt, miután az ügy teljesen elkészítve nem volt a legközelebbi közgyűlésen fogják vég érvényesen elintézni. Meghalt az angol király. Eduárd angol király f. hó 6.-án hajnali fél 1 órakor hosszas gyöngélkedés után Londonban el­hunyt. Halálát aszthma és szívbaj okozta. {§ Ne tétovázzék ha fáj a feje, hanem használjon azonnal ' Beretvás-pastillát, amely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja - Áfa 1 Oft “«Pható min- ttU, Orvosok által ajánlva 1 den gyégy- W­szertárban — Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. : 3 dobozzal ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents