Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-29 / 17. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP vallatok gyönyörű melódiákat dúdolnak lelkűnkbe s az megtelik uj reménységgel, uj igyekezettel, egy szebb, egy dicsőbb czél küzdelmeire. A reménység zöld fája telve rügyekkel, piros bimbókkal, melyek mind az újjáéledés, a feltámadás gyönyörű misztériumait testesítik meg. Uj élet serked a szervezetekben, uj kedv, uj törekvés vibrál a levegőben, minden újjá éled, minden uj kedvre derül. Itt a tavasz s a mi reménységeink is újra élednek, egy szebb egy boldogabb korszak eljövetelére. Csevegés a Francia divatról. Páris, 1910. április. Ha a párisi divatról beszélünk, mindig határozott különbséget kell tennünk, hogy az első rendű szabókat vesszük-e tekintetbe, a kik a divatot vezetik, irányítják, sőt teremtik, vagy pedig azokat a szabókat, a kik e tekintetben vezérszerepet maguknak egyáltalán nem igényelnek, hanem azt az előbbieknek teljes mértékben átengedve a tömeges gyártást teszik főfeladatukká, melynek termékeit aztán az e célra készült nagy áruraktárakban helyezik el és ily módon bocsájtják a fogyasztó közönség rendelkezésére. A ki a párisi divat alakulására irányitó hatást akar gyakorolni, annak feltétlenül igen finom ösztönnel kell rendelkeznie, a mely a közönség Ízlését önkénytelenül is és teljes biztonsággal kitalálja. Szükséges emellett, hogy az illetőnek nyílt szeme legyen és hosszú évek során szerzett bő tapasztalatokkal rendelkezzék. nézte a házszámokat. Végre odaért. Hatalmas négy emeletes palota volt, a kapunál két óriási oszloppal, feljebb két hazug, hamiska riatidával. Fredy megelégedetten ballagott fel a lépcsőkön. Fényes rézfoggantyui, a márványlépcső tiszta fehérsége előcsillantak a sötét léposőházban. Már az első emeleten volt, itt laktak ők. — Fredy konstatálta, hogy a szive semmivel sem ver jobban, mint a Váci körúton. Becsöngetett. Fehér főkötős, fekete ruhás szobalány nyitott ajtót. Fredy mindjárt a beléptekor érezte, hogy itt őt várják, hogy a lépcsőket nem ok nélköl súrolták hófehérre és a rézfoggan- tyukat nem hiába fényesitették ki csillogóra, mert őt itt várják. Sőt még azt is bevallotta önmagának, hogy a házikisasszony kölni vizet is locsolt széjjel a lakásban, hogy olyanféle legyen a benyomás, mintha egy színésznő budoárjában volna. Ott állt Sárika előtt. Két hét óta ismerték egymást. És ez a magas sarkú cipős bizonytalan hajú, de feltűnő eleganciája leány úgy illegette magát a lusta, álnos szemű Fredy előtt, mint egy próbát tartó színésznő. A mama is nagyon kedves volt. Fredy meg lehotett elégedve hódításával, mert mikor a mama jött suhogva az ő lila elfogadó pontyolájában, olyan örömmel nyújtotta eléje Végül a párisi divat alakulásának egyik módja az említetteken kívül az is, hogy a vezérszereppel biró divat- árucégek gyakran olyan magas áron, a mely első tekintetre az elérendő haszonnal szemben tökéletesen aránytalannak tűnik föl, de a mely később a legtöbb esetben mégis bőven és kamatostul megtérül — néhány vagy számos kosztümöt megvásárolnak. Az első kategóriába tartozó női ruháknak szigorú pontossággal megszabott vonalai és a többé kevésbbé nehéz szöveteknek, illetőleg nyers anyagnak megmunkálására a női munkaerő csak igen ritka esetben lenne képes, ezért az ide tartozó munkák kellő ellátása a férfi munkaerejét tételezi fel, a minthogy az esetek túlnyomó részében tényleg úgy is van, hogy ezeket a munkákat majdnem kizárólagosan férfiak végzik. Egészen ellenkezően áll azonban a helyzet a 2-ik kategóriánál. Mig u- gyanis az első kategória tekintetében a bevándorolt idegen férfiszabók bírnak döntő szóval, „Tronpon“- és „Soréi“ ruhák divatjának irányítása és az a- nyagnak a színekkel való azon bámulatos összeegyeztetése, melyek tekintetében a francia női szabók kezében van és beláthatatlan időkön keresztül ott is marad. Teljes mértékben eismerjük, hogy az első és alapvető formákat a föntebb említett párisi bevándorolt férfiszabók találják fel és a párisi varrónők azokat csak tökéletesítik és a gyakorlatban alkalmazzák, mindamellett mély bámulattal kell utaznunk ama csodálatraméltó művészet útjában, hogy a mai divatbrilliáns gyűrűkkel megrakott kezét, mintha szegény íiu nem a leányát — Oh Isten mentsen — őt magát kérné feleségül. Remek uzsonát kapott. Tejszínes teát kugler-süteménynyel, utána hideg felvágottat; és a mama váltig emlegette, hogy bár most a biedermayer-uzsona a divat, ő mégis megmarad a fiv’ ó dóknál. Fredy kérdésére még azt is megmagyarázta, hogy a bieder- mayer-ozsona jó meleg kávéból, mazsolás kuglófból és édes befőttből áll. Fredy csak hogy mondjon valamit, azt mondta, hogy ő az ő feleségétől azt fogja kívánni, hogy ilyen uzsonát rendezzen, mert ő a kuglófot nagyon szereti. Persze erre a Sárika elpirult és zavartan nevetett. De a mama ötletesnek és szellemesnek találta Fredy mondását. Uzsonna után leültek zongorázni. És Sárika eljátszotta a legújabb szalonkeringő- ket, állítólag kívülről és Fredy el is hitte, mert olyanokat ütött félre Sárika a billentyűk között, hogy még Fredy laikus szive is megdobbant tőle. így eltelt egy óra és Fredy távozni akar. Sárika felállt a zongorától és Fredy mellé lépett. A mama gyönyörködve nézte a párt és az arcára rá volt irva ez a boldog felkiáltó jel: „Meg van fogva, édes fiam!“ cégek, illetőleg női munkások az idegenből kölcsönzött formákat minő módon, minő díszítésekkel, a felhasznált szövetnek, illetőleg nyers anyagnak mily Iehelletszerüen könnyű fölépítésével a- lakitják át és tökéletesítik. A divat ideálja továbbra is az e- gyenes vonal, a természet karcsúság kiemelése, avagy hiányának lehető pótlása maradt. Felsőruhák, köpenyek és hajviselet együttesen mind azt a célt szolgálják, hogy a női alaknak a képzelhető legteljesebb finomság látszatát kölcsönözzék. A ruhaujjak szükebbek, mint ezelőtt voltak. Az alsószoknyák tekintetében a divat némileg változott, amennyiben csak jelenleg, ha egyáltalán viselik őket, ami nem elkerülhetetlenül szükséges, főkép a „Lousine“ „Liberty“-selyemből készülnek, de minden diszités és rüsök nélkül (ezek or- gantin, tüll és más efféle szallagok, amelyeket rendszerint rátét és diszités gyanánt alkalmaznak.) Más fajta selyemből női alsószoknyákat jelenleg alig készítenek és vásárolnak. A társasági estélyi ruhák sűrűén vannak redőzve és paszomántokkal gazdagon díszítve. A blousok leginkább mousselineből és selyemplisséeből készülnek és pedig sok-sok szép hímzéssel, továbbá csillogó gyöngyökkel, igy acél,- üveg- és fekete-gyöngyökkel díszítve, vagy pedig sötét selyemgázokból készült gyengéd áthuzattal, erős ényük tompítva. Ezt pedig azért teszik, hogy azt az éles ellentétet, amely a kissé túlságosan is komoly színben feltűnő kabátok és a gyöngyöktől is csillogó test közt első tekintetre szembetűnő, ily módon lehetőleg gyengítsék, Fredynek tetszett a zöld szalon. Mindenki olyan szint kapott tőle, mint a kísértetek a Molnár és gyermeké-ben. Csak ^ kis gázkályha piros bádogja adott némi változást az egyformaságban. Nagyon meg volt hatva a szegény gyerek, A mindenfe- lülről kipárolgó kölni-viz s az óriási csokor olasz rózsáinak szaga összekeveredett s a leheletektől párások lettek az ablakok, Egy hatalmas óra mély kongással vert hetet, Fredy búcsúzott. A mamának kezet csókolt, Sárikának pedig mély bókot csapott, mint hajdan a rokokó világban a fehérparókás, selyem nadrágos ifiurak. Engedőimet kórt, hogy máskor is eljöhessen és lassan, hatá* rozott léptekkel elment. Csak mikor az utcára ért és egy siető ember meglökte akkor tért magához. Szerette volna magát jól felpofozni, hogy igy tudott komédiát játszani, Amint ment hazafelé egyre Sárikát lát« ta maga előtt. Szép, dologtalap fehér keaei voltak, ezt Fredy is elismerte. De hol van az a kéz, a szép zsidólány fehér ujjaitól. És ment haza. A belváros egyik utcáján egy fátyolos leány surrant el mellette, Ő volt az. Egymásra néztek. 4 kisleány várt egy pillanatig, hogy mint rendesen, megszólítsa ma is a fiú. Várt egy pillanatig. De aztán lesütött szemmel távozott.
