Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-15 / 15. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP És éppen a mai napon*) ötven éve annak, hogy ez a gyönyörű élet a bús döblingi magányban végéhez ért. És milyen véghez! Kétségbeesett Széchenyi a magyar hazának sorsa felett, melyet ő virulónak szeretett volna látni, melynek nagygyá tételéért ő any- nyit dolgozott, melynek egy életet szentelt. És végül oda áldozta csakugyan az életét is. Úgy látta roskadozó lelke, hogy a magyart, a letiport hazát vállalkozása, a fegyveres harc, melytől ő úgy óvta Kossuthot, csakugyan a végveszély örvényébe vitte, hogy az most sírjába szállott, s mivel ő volt az, Széchenyi, a ki megindítója volt a nemzeti ébredésnek, a ki Magyarországot nemzeti életre és öntudatos munkára ébresztette, önvádat érzett, vájjon a nemzet halálában nincs-e része nékie is? Pedig e gyászos következmények előidézésében ő nem volt részes, hiszen ő a békés fejlődés utjain vezette nemzetét, ő gazdaggá, műveltté és hatalmassá akarta fejleszteni a magyart s igy tenni azt függetlenné, szabaddá. De tépelődő lelke nem tudta elviselni, a mit látnia kellett s az áldott férfiú, a tébolydának csendes, szomorú lakója, április 8-ára öngyilkossá lett. Most ötven éve érkezett el az a gyászos nap, melyről a költő zengett, midőn igy énekelt: Egy szó nyilallott a hazán keresztül, Egy röpke szóban annyi fájdalom ! Éppen fészázada, hogy a nagycenki sírboltnak dicső halottja álmodik .... . *) Jelen ünnepi cikknek első része a nagy hazafi halálának évfordulati napján, lapunk április 8-iki «rámában jelent meg, s a cikk e befejező része onnan anyag-halmaz miatt jött át jelen számunkba. Szerk. Elfelejtsük-e őt magyarok, őt a legnagyobb magyart? Oh szomorú volna, ha a magyar társadalom át tudna siklani érzéstele- nül ezen az évfordulón. Ünnepünk legyen ez az évforduló! s a nagy Szé- | chenyi esztendeje legyen ez az év mi j nekünk — ha magyarok vagyunk! Mert szent kell hogy legyen az emléke gróf Széchenyi Istvánnak minden igaz magyar szívben. Kegyeletünknek, érzéseinknek világában állítsunk oltárt az ő nagy emlékének s megilletődött szívvel és hazafias felbuzdulással gondoljon vissza reá ez évfordulón mindenki, a ki magyarnak tudja magát.-------— Álljon most újra előttünk a letűnt évek homályából kibontakozva az ő nemes alakja, az a — képei után oly jól ismert alak, az az ismerős arc, az a szép, az a szomorú és komoly barna férfiarc, a Széczhenyi Istváné, de ne csak alakja álljon előttünk, hanem álljon szemeink előtt különösen nagy példája annak, a ki élt és meghalt a magyar hazáért! Kr asznay Zsigmond. HÍREK. Kinevezés. Az újonnan rendszeresített vármegyei tüzrendészeti felügyelői állásra Ferencz Ágoston szatmári lakos, járási tüz- feltigyelövé a nagykárolyi járásban Demi- dor Ignáez, a nagybányai járásban Rónay Géza, a fehérgyarmati járásban pedig Engel Ármin neveztetett ki. Esküvő. Fettmann Dávid helybeli vaskereskedő f. hó 12-én esküdött örök hűséget Fülesden Hirschfeld Sárikának Hirschfeld Ignáez fülesdi földbirtokos leányának. Pályázat a szatmári főszolgabírói állásra. Csaba Adorján Szatmárvármegye főispánja a szatmári főszolgabírói állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények április 30-ig adhatók be. Szolgabirák áthelyezése. A főispán Serly István szolgabifót mátészalkáról Szat- márra s Pavella Zsigmond tb. szolgabirót Nagysomkutról Mátészalkára helyezte át. Széchenyi emlékezete. A legnagyobb magyar halálának 50 éves évfordulója alkalmából f, hó 8.-án Kölesében az evangélikus egyház szép hazafias ünnepélyt rendezett. — Fehérgyarmat társadalma elmulasztotta e nagy napot megünnepelni. Joggal elvártuk a helybeli kaszinó vezetőségétől, hogy ünnepet rendezzen ez alkalomból, a- zonban mint látjuk ez egylet úgy márczius 15-én, mint most is elmulasztotta hazafias kötelességét teljesíteni. Tudjuk, hogy az építkezés meglehetősen elfoglalja a kaszinó vezetőségét s a nagyterem még nem készült el, mindazonáltal a február 5-iki banketthez volt elegendő hely és idő, úgy szintén a parkett bálnak is jutott hely, mi akadálya sam volt tehát annak, hogy a kaszinó vezetősége a nemzeti ünnepek megtartásárá is engedjen egy kis időt; a kaszinótól ahol oly sok és jó eró van teljes joggal sokat vártunk e tekintetben is. A közoktatásügyi miniszter megkeresésére az illetékes egyházi főhatóságok a legnagyobb magyar halálának ötvenedik évfordulója alkalmából április 8-ikára iskolai ünnepélyek tartását rendelték el. Ezen alkalomból a mondott napon a városunkban levő mindhárom elemi iskola ünnepélyt tartott. A református iskola növendékei Szé- chenyi-ünnepélyüket a szabadban, a főtéren levő Kossuth Lajos emlékoszlop előtt tartották meg. A róm. kath. iskola ünnepélyén a növendékek ének- és szavalati előadásokkal vettek részt, s az intézet vallás- tanitója, Krasznay lelkész a gyermekek felfogásához mért alkalmi beszédett tartott. — A helybeli izraelita elemi népiskola ezenfelül április 11-ikét is meg ünnepelte, mint az 1848-iki nevezetes törvények szentesítésének évfordulati napját. — Az a fogadós is jobban tenné, ha a szállójának időszerűbb nevet adna. Itt már nincs négy évszak. Az utazó megint más tárgyra tért. Elmondta, hogy nem rég megházasodott. Azt hitte, hogy most van ennek az ideje és mindenkinek addig kell ütni a vasat, a mig meleg. — Micsoda, — mordult rá a főnököm — még engem akar az ur tanítani ? A mig ilyen meleg van, mint most, addig az én vasamat nem kovácsolhatom. Azt különben maga is tudhatná. — Csodálom, hogy ilyen érzékeny kedvében találom Önt. Sajnálom, hogy épen ma zavartam Önt. Egyébként engem az efféle támadás egészen hidegen hagy. — Most meg a hidegről beszél! — ó- bégatott a főnök. — Ez a barométer egy csöpp hideget sem mutat, itt mindig nyár van s alighanem nyár lesz a jövő évig, különben .... ezt a jószágot is azért vettem pár hete drága pénzért, hogy egy félórával előre tudjam, lesz-e hűvösebb idő. Szinte azt hiszem, hogy az idő csak azért nem változha- tik meg, mert a barométer ilyen magasan áll. E gondolat hatása alatt fogta a barométert és úgy a sarokba dobta, hogy fa, hig- gany és üveg szerteszét gurult. — Na, a kutyafáját, talán most máskép lesz! Ezzel a kalapja után nyúlt, otthagyta a faképnél az utazót és kirohant az üzletből, köszönés és felöltő nélkül. Nem is láttuk többet aznap. A mely napon pedig a barométer csődöt mondott, éjjel a hőmérsékletben is csőd állt be. A hőmérő zérus alá esett és másnap reggel érezhető hideg volt. Főnökünk, a ki meleg napokon télikabátban járt, ezen a hideg napon felöltő nélkül jött az üzletbe. Egy pillantást vetett arra a helyre, a hol ezelőtt a barométer lógott és megdörzsölte a kezét. Éhez elég csípős is volt a levegő. Mikor aztán napközben a téli időről beszélt s az üzletünk is mozgalmasabb lett, megint csak odasanditott az üres falra és igy morfondírozott: — Úgy látszik, ez használt. Kár, hogy előbb nem jutott eszembe, s előbb nem vágtam a földhöz .......... A m unKÁHOZ! Hozsánna neked boldogság szülője: Te vagy az Ur, az Alkotó maga! Te vagy a föld egyetlen jóltevője, A szenvedő szív drága balzsama, Te vagy a nap — áldásthozó sugarad Bearanyozza életem nyarát; Bár ifjúságom eltelt álmodozva; A férfikort megmentéd legalább. „Rajongó lélek nem való munkára'.“ Hiába mondják utón útfélen, Ha én a küzdés zsongó zsivajában A szépet, a magasztost fellelem, Még elvonulnak mások berkeikbe S merengnek rég tetünt időn, koron, Én ittasulva nézek a jövőbe: Csodállak téged büszke századom! SZENTESSY GYULA. 1,é,oy“k.;a ,á| * ’f Beretvás-pastillát, ”:: hanem használjon azonnal :: * > <ÉMÉ>sfi Ifi Ifi B B B> B B B B B sm 3B m* tassses®*’«» fwmt amely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja — Át-a 1 Oft Kapható min- Orvosok által ajánlva *"** a 1 .Z.U den gyógyszertárban. — Késziti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. • • rfr»híV7'75i1 inmran nrtc+ai CTróllifóc • • I .
