Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-17 / 11. szám

Melléklet.

FEHÉRGYARMATI HÍRLAP

11. szám.

Regény csarnok.

ÉJSZAKA.

Irta: FODOR REZSŐ.

(Folytatás.)

Taryán Margit megfenyegette ujjaival a vén fiút:

— És elhagyja az ön legjobb barátját?

— Elhagyom a Dodit és elhagyom — magát is Margit. Bennem igazi barátot fog elveszteni. Helyemet elakarja majd foglalni nem egy, hanem száz. Mielőtt ez az egy eltávozik, kérni akarja magát valamire.

A leány kérdőleg tekintett a fiú szemei közzé.

— Kiszámíthatatlanok a sors szeszélyei, Margitka. A kik elválnak egymástól, nem tudhatják a viszontlátás legközelebbi idejét. Lehetséges, hogy nem beszélhetünk többé egymással. Emlékemet közönynyé fogja változtatni a szürke idő és el fog jönni egy perc, midőn a már elfeledett emlékeket egy véletlen ismét odaállítja a szív elé. Egy véletlen história az ismerősöket uj alakban fogja feltüntetni. Más formában, mint a minőknek őket hitte. Barátja voltam önnek, Margit és az, a mit itt felejtek a közelében, az csak baráti szeretet.

— Tudom Bandi.

— És most Isten vele.

— Isten vele.

Majd Bandi Sándor felé fordult és igy

szólt.

— No, Sándorkám, most már egészen tied vagyok, utazhatunk.

— Brávó, öreg, igazán derekasan vi- j selted magad. Mielőtt azonban távozunk, én is beszélek a szép asszonynyal.

A szép asszony megpillantotta Sándort, a mint feléje tartott. Eltávolította udvarlóit, mert attól félt, hogy Sándor ismét valami szerelmi vallomással fogja őt ostromolni. Sándor moghajolt egy kissé és jókedvűen üdvözölte:

— Tehát ismét megjelent a fényes csillag az estélyek azuros egén ?

A szép asszony felbigyesztette állát.

— Öntől egyebet szerettem volna hallani, édes barátom.

Egyebet? Ezen a helyen, ezek között a cifra papagályok között ?

— Holnap látogasson meg.

— Holnap? Már messze leszek, Elutazom — Lehetetlen ? Hát itt hagy ?

— Bizony nincs máskép, Én nem szeretem többé. A mi megmarad az én barátságomból a kegyed számára, az csak a szánalom. Szeressen mást. De sohasem egyet és mindenkit egyformán.

— Tehát csakugyan nem szeret többé?

Szokolai Sándor kezét nyújtotta és távozófélben ismételte:

Nem, csak sajnálom.

Tarloncayné utána nézett a fiúnak és kacagva ennyit mondott csupán :

— Óh a bolond

..........

A kacagás pedig ismét körébe gyűjtötte a bókolók színes seregét.

(Folytatása köv.)

A szatmári színház heti műsora.

Vasárnap délután általános közkívánatra ez idénybefl utolszor „A bálkirálynő“ Operette H. Bállá Mariska és Inke Rezsővel a 2 vezető főszerepben, este Bihary László másod vendég felléptével (szerződtetés végett) „Az elnémult harangok“ Rákosi Viktor és Malonyai Dezső rendkívül hatásos Szín- játéka.

Hétfőn zónaelőadás újdonság negyedszer „Trenk báró“ operette.

Kedden Díszelőadás 1848 márczius 15-ének emlékére I. ünnepi nyitány: Előadja: a színházi zenekar 2. alkalmi költemény. Szavalja: Sipos Zoltán. Ezt követi: 3. Czigány Báró Jókai Mór Strausz János nagyoperetje.

Szerda „A Tolvaj“ Henri Bernstein sensatiós színmüve.

Csütörtök 10 edszer„ Luxembug grófja Lehárnak nagy népszerüségü uj operetje.

Szombaton „Váljunk el“ Sardu Victor szellemes vigjátáka: Markovits Margit és Baghy Gyulával.

— Vasárnap délután „A kis cukros“ vígjáték, este „A szultán“ Verőt György hatásos opretje uj betanulással a címszerepben: Dénes Ellával.