Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-23 / 51. szám

2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1910. deczember 23. Gyönyörű ünnep karácsony ünnepe. Ami melengető poézis a keresztény vallásból kiárad, az mind összegyülemlett karácsony ünnepében és nincs az a cinikus ember, aki ennek hatása alól ki tudná vonni magát. Ilyenkor fáj a hihetetlennek, hogy nem hisz, a szeretet nélkül élőnek, hogy nem szeret. Ilyenkor a rideg tu­domány és a rideg ész érvei ösz- szezsugorodnak, magalázkodnak az egyetemes emberi igazság előtt, amely Betlehemből indult ki, meg­hódította a világot és ma is ur midének felett. Ilyenkor az embe­riség siámüzöttjének érzik magu­kat azok, akik nem Jézus Krisz­tustól tanultak szeretni, vagy ezt megtagadták. Az élet visszáságokkal terhes. Sok minden nincsen rendjén, sok minden nem történik úgy, ahogy azt Jézus tanította és kívánta. A vallás és társadalom intézményei telit ve vannak gyarlóságokkal és igazságtalanságokkal. De amiként a napsugár egyaránt világit meg mélységeket és magasságokat, a- miként a levegő egyaránt tölti be földünk egész területét, azonkép- pen mindenütt él és éltet a szere­tet mit Jézus hirdetett, bearanyoz­za lényünket és létünket és elvi­selhetővé teszi sorsunkat. Célt ad életünknek és megbékít a ha­lállal. Közgazdaság és táplálkozás. Mig az ipari téren ott tartunk már, hogy reptlö-gép és hadi léghajó gyárakat kezdetük berendezni és az ipari produkció ozinte korlátlanul fo­kozható, mezőgazdasági téren világ­szerte bizonyos fennakadás íapasztal­ktaett és ingató mámorral kerítette hatalmá­ba. Igen, vallani, bogy a csoda megtörtén­hessék. Néma hangok beszéltek hozzá, lát­hatatlan kezek tanították, a hogy hirtelen felugrott a gyermek hörgésére: — Jánosi — mondta. Feléje indult, térdre esett az ember előtt. As mozdulatlanul, kifürkésshetetlen te­kintettel hallgatott. És ekkor megszólalt az asszony: — ... Hallgass meg. . . El kell mon­danom. . . Te nem voltál itthon. . . Mikor a katonaságnál voltál. . . Egyedül voltam a házban. . .Egy vadász jött be. . .Eltévedt. . . Egy pillanatig pihent a szobában. . . De másnap. . .meg még sokszor. . .visszajött. . . és. . . Elhalgatott. A férfi makacs, mozdulat­lan hallgatása megfagyasztotta a vért erei­ben. A hogy felpillantott, a sötétben csak az ember lehajtott fejőnek alsó felét láthatta, de miatha nem harag, hanem inkább vala­mely különös örömkifejezés mozgatná meg a férfi álkapcsaít. Akkor tűrhetetlen lett szá­mára a csönd. Újra beszélni kezdett. Gyor­sabban. Beszélt a magányról, a nyomorúsá­gáról, védekezni próbált, hogy a másik pil­ható. A világ minden müveit államában nagyon keresetté és drágává lett min­den élelmi cikk s a mezőgazdaság már évek óta nem tud eleget ter­melni. Az Északamerikai Egyesült Ál­lamokban, amelyeknek nagy termelése még nem régiben elértéktdenitetíe az ó világ mezőgazdasági termelését az emberek a mieinknél sokkal nagyobb drágaságokkal küzdenek. A nagy me­zőgazdasági államok, mint a délame­rikai és balkáni országok, Oroszor­szág, egyáltalán nem képesek a szű­kös állapotokat enyhíteni. Világos te­hát, hogy az az ország, a mely ieg- hamarább tudja termelését fokozni, a közeli nyolc-tiz esztendő alatt igen szép nyereségre tehet szert. Magyarország azok közzé az ál­lamok közzé tartozik, a melyek a mezőgazdasági produkció gyarapítása terén legelői járhatnak. A világ mü­veit részében, arányban a legnagyobb mezőgazdasági népességgel bír, földje «ok és bő termő, úgy népének mint földjének termelő képessége nem csak hogy a végsőkig feszítve nincs, de ta­lán félig sincs kihasználva. Főbajunk az. hogy gazdáinkban nem elég erős és eleven a vállalkozási siellem s lassan mozognak. Ilyen körülmények között igen nagy szükség van a kormányzati iniciativára, ösztökölésre és támoga­tásra. Az ország megelégedéssel vette tudomásul, hogy a földmivelésügyi miniszter Serényi Béla gróf, elejétől fogva a termelés fokozását karolta fel s elsősorban az állattenyésztés fejlesz­tésére fordítja főgondját. Mert a ter­melés fokozása ma nem annyira me­zőgazdasági, mint inkább egyetemes közgazdasági ás szociális érdek. A táplálkozás szűkös és drága voltát nemcsak a mostani nemzedék zsebe és egészsége érzi meg, hanem a j-ö­lanatban annál hevosebben vádolja magát. De mert a férfi még mindig halgatott, hir­telen elállt a szava. Végigsimitotta a kezé­vel a homlokát, mintha valamit el akart vol­na kergetni onnan és hebegni kezdett: — Nem. . . tudom. . . Nem tudom. . . Könyörülj rajtam!. . . És felhangzott a férj saava: — Nos? Fejezd be, És az asszony befejezte : — És Péterke. . . a gyermek. . , ő. . . ő. . , cask az enyém! Meghajtott fővel, arczát a tenyerébe temetve, várta — villámcsapáshoz hasonló­an — a fenyítést. . . a csodát. . . És menny­dörgésként auhant is rá a János hangja, a hogy megszólat: — Te szemét! — mondta. — Tudtam! Föléje hajolva, lángba borult szilaj te­kintettel ismételgetse: — Tudtam ! Ezért hal meg! Tndtani ! Megmérgeztem! És felegyenesedve, vad diadallal zzem- lélte az anyát, a ki odavonszoha magát a gyereke bölcsőjéhez, hogy ájultan essék ösz- sze a kis halott mellett. vőé is. Fontos dolog tshát, hogy a kormány megtegyen mindent, a mi a szóban levő téren való haladás tekin­tetében módjában áll és hatáskörébe esik. Az állattenyésztés fejlődése ön­magában is szaporítja a táplálkozási anyagokat, de naás termelési ágak ho­zamát is gyarapítja. Ebből a szem­pontból a földmivelési kormány erős állattenyésztési akcióját általánosan is jóhatásunak kell mondanunk. Ez az akció pedig az 1911-ík évi állami költségvetésben jelentékeny uj támasz­tékot nyer. Ott látjuk mindenek előtt a te­nyészállatok állami közvetítésére szol­gáló három és fél millió hitel szapo­rodását újabb egy millióval. E hitel­ből eddig csak apa állatok szereztet­tek be. Serényi gróf az állami közve­títést kiterjesztette a nő ivaru állatokra is. Az állami közvetítés községeknek és közbirtokosságoknak 10-20 %-os kedvezményekkel juttatja az apa álla­tokat. A nő ivaru állatok beszerzését Serényi gróf egyrészt az egyesületi utón nagyobb számban beszerzett a- nya állatok vételárának 3-5 évre terjedő kamatsegélyezésével (a vételár 6 %-ig menő kamatjának felével,) a beszerzési és szállítási költségek, valamint az egy évi állatbiztosítási dijak megtérítésé­vel segélyezi. Vagyonosabbaknál a se­gélyezés kisebb, kisgazdáknál nagyobb mérvű lehet. De arra mindenesetre előnyzsen hat, hogy mentői több jó állat tenyészállattól neveltessék föl. A másik fontos tétele az uj költ­ségvetésnek a városi fogyasztási pia- ezok berendezésének segélyezésére szánt 400.000 K. Fölösleges bővebben fejtegetni, hogy minden városunk rá van szorulva úgy az állatvásárok, mint egyéb élelmiszerek piacának* moder­nebb és nem városi jövedelmi forrást alkotó berendezésére. A miniszternek most említett intézkedése röviden a belső fogyasztás modernebb szervezé­sét és rendezését jelenti, ami úgy a termelés mint a városi fogyasztás szempootjából igen fontos és sürgős. A tenyész- és haszonállat forgalom javítására a fővárosban elsőrangúan berendezett és a forgalmat nem ter­helő nagy telepet létesít a miniszter. Végül a közlegelő szaporítás és javí­tás érdekében megindított, általánosan ismert akciójának pénzügyi eszközeit egy fél millióra szaporította. Mindez intézkedések arra valla­nak, hogy a földmivelésügyi kormány hathatós és gyakorlati eszközökkel dolgozik köztáplálkozási viszonyaink javításán s az érdekelt körök ösztön­zésére és támogatására nagy súlyt fekteti. Hogy pedig közgazdasági szem­pontból mit jelent az, ha a világszerte legkeresettebb, legdrágább cikkekben élő állatokban és húsban sok millióval gyarapodik nemzeti vagyonunk és jö­vedelmünk, bővebb fejtegetésre nem szorul.

Next

/
Thumbnails
Contents