Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-23 / 51. szám
2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1910. deczember 23. Gyönyörű ünnep karácsony ünnepe. Ami melengető poézis a keresztény vallásból kiárad, az mind összegyülemlett karácsony ünnepében és nincs az a cinikus ember, aki ennek hatása alól ki tudná vonni magát. Ilyenkor fáj a hihetetlennek, hogy nem hisz, a szeretet nélkül élőnek, hogy nem szeret. Ilyenkor a rideg tudomány és a rideg ész érvei ösz- szezsugorodnak, magalázkodnak az egyetemes emberi igazság előtt, amely Betlehemből indult ki, meghódította a világot és ma is ur midének felett. Ilyenkor az emberiség siámüzöttjének érzik magukat azok, akik nem Jézus Krisztustól tanultak szeretni, vagy ezt megtagadták. Az élet visszáságokkal terhes. Sok minden nincsen rendjén, sok minden nem történik úgy, ahogy azt Jézus tanította és kívánta. A vallás és társadalom intézményei telit ve vannak gyarlóságokkal és igazságtalanságokkal. De amiként a napsugár egyaránt világit meg mélységeket és magasságokat, a- miként a levegő egyaránt tölti be földünk egész területét, azonkép- pen mindenütt él és éltet a szeretet mit Jézus hirdetett, bearanyozza lényünket és létünket és elviselhetővé teszi sorsunkat. Célt ad életünknek és megbékít a halállal. Közgazdaság és táplálkozás. Mig az ipari téren ott tartunk már, hogy reptlö-gép és hadi léghajó gyárakat kezdetük berendezni és az ipari produkció ozinte korlátlanul fokozható, mezőgazdasági téren világszerte bizonyos fennakadás íapasztalktaett és ingató mámorral kerítette hatalmába. Igen, vallani, bogy a csoda megtörténhessék. Néma hangok beszéltek hozzá, láthatatlan kezek tanították, a hogy hirtelen felugrott a gyermek hörgésére: — Jánosi — mondta. Feléje indult, térdre esett az ember előtt. As mozdulatlanul, kifürkésshetetlen tekintettel hallgatott. És ekkor megszólalt az asszony: — ... Hallgass meg. . . El kell mondanom. . . Te nem voltál itthon. . . Mikor a katonaságnál voltál. . . Egyedül voltam a házban. . .Egy vadász jött be. . .Eltévedt. . . Egy pillanatig pihent a szobában. . . De másnap. . .meg még sokszor. . .visszajött. . . és. . . Elhalgatott. A férfi makacs, mozdulatlan hallgatása megfagyasztotta a vért ereiben. A hogy felpillantott, a sötétben csak az ember lehajtott fejőnek alsó felét láthatta, de miatha nem harag, hanem inkább valamely különös örömkifejezés mozgatná meg a férfi álkapcsaít. Akkor tűrhetetlen lett számára a csönd. Újra beszélni kezdett. Gyorsabban. Beszélt a magányról, a nyomorúságáról, védekezni próbált, hogy a másik pilható. A világ minden müveit államában nagyon keresetté és drágává lett minden élelmi cikk s a mezőgazdaság már évek óta nem tud eleget termelni. Az Északamerikai Egyesült Államokban, amelyeknek nagy termelése még nem régiben elértéktdenitetíe az ó világ mezőgazdasági termelését az emberek a mieinknél sokkal nagyobb drágaságokkal küzdenek. A nagy mezőgazdasági államok, mint a délamerikai és balkáni országok, Oroszország, egyáltalán nem képesek a szűkös állapotokat enyhíteni. Világos tehát, hogy az az ország, a mely ieg- hamarább tudja termelését fokozni, a közeli nyolc-tiz esztendő alatt igen szép nyereségre tehet szert. Magyarország azok közzé az államok közzé tartozik, a melyek a mezőgazdasági produkció gyarapítása terén legelői járhatnak. A világ müveit részében, arányban a legnagyobb mezőgazdasági népességgel bír, földje «ok és bő termő, úgy népének mint földjének termelő képessége nem csak hogy a végsőkig feszítve nincs, de talán félig sincs kihasználva. Főbajunk az. hogy gazdáinkban nem elég erős és eleven a vállalkozási siellem s lassan mozognak. Ilyen körülmények között igen nagy szükség van a kormányzati iniciativára, ösztökölésre és támogatásra. Az ország megelégedéssel vette tudomásul, hogy a földmivelésügyi miniszter Serényi Béla gróf, elejétől fogva a termelés fokozását karolta fel s elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére fordítja főgondját. Mert a termelés fokozása ma nem annyira mezőgazdasági, mint inkább egyetemes közgazdasági ás szociális érdek. A táplálkozás szűkös és drága voltát nemcsak a mostani nemzedék zsebe és egészsége érzi meg, hanem a j-ölanatban annál hevosebben vádolja magát. De mert a férfi még mindig halgatott, hirtelen elállt a szava. Végigsimitotta a kezével a homlokát, mintha valamit el akart volna kergetni onnan és hebegni kezdett: — Nem. . . tudom. . . Nem tudom. . . Könyörülj rajtam!. . . És felhangzott a férj saava: — Nos? Fejezd be, És az asszony befejezte : — És Péterke. . . a gyermek. . , ő. . . ő. . , cask az enyém! Meghajtott fővel, arczát a tenyerébe temetve, várta — villámcsapáshoz hasonlóan — a fenyítést. . . a csodát. . . És mennydörgésként auhant is rá a János hangja, a hogy megszólat: — Te szemét! — mondta. — Tudtam! Föléje hajolva, lángba borult szilaj tekintettel ismételgetse: — Tudtam ! Ezért hal meg! Tndtani ! Megmérgeztem! És felegyenesedve, vad diadallal zzem- lélte az anyát, a ki odavonszoha magát a gyereke bölcsőjéhez, hogy ájultan essék ösz- sze a kis halott mellett. vőé is. Fontos dolog tshát, hogy a kormány megtegyen mindent, a mi a szóban levő téren való haladás tekintetében módjában áll és hatáskörébe esik. Az állattenyésztés fejlődése önmagában is szaporítja a táplálkozási anyagokat, de naás termelési ágak hozamát is gyarapítja. Ebből a szempontból a földmivelési kormány erős állattenyésztési akcióját általánosan is jóhatásunak kell mondanunk. Ez az akció pedig az 1911-ík évi állami költségvetésben jelentékeny uj támasztékot nyer. Ott látjuk mindenek előtt a tenyészállatok állami közvetítésére szolgáló három és fél millió hitel szaporodását újabb egy millióval. E hitelből eddig csak apa állatok szereztettek be. Serényi gróf az állami közvetítést kiterjesztette a nő ivaru állatokra is. Az állami közvetítés községeknek és közbirtokosságoknak 10-20 %-os kedvezményekkel juttatja az apa állatokat. A nő ivaru állatok beszerzését Serényi gróf egyrészt az egyesületi utón nagyobb számban beszerzett a- nya állatok vételárának 3-5 évre terjedő kamatsegélyezésével (a vételár 6 %-ig menő kamatjának felével,) a beszerzési és szállítási költségek, valamint az egy évi állatbiztosítási dijak megtérítésével segélyezi. Vagyonosabbaknál a segélyezés kisebb, kisgazdáknál nagyobb mérvű lehet. De arra mindenesetre előnyzsen hat, hogy mentői több jó állat tenyészállattól neveltessék föl. A másik fontos tétele az uj költségvetésnek a városi fogyasztási pia- ezok berendezésének segélyezésére szánt 400.000 K. Fölösleges bővebben fejtegetni, hogy minden városunk rá van szorulva úgy az állatvásárok, mint egyéb élelmiszerek piacának* modernebb és nem városi jövedelmi forrást alkotó berendezésére. A miniszternek most említett intézkedése röviden a belső fogyasztás modernebb szervezését és rendezését jelenti, ami úgy a termelés mint a városi fogyasztás szempootjából igen fontos és sürgős. A tenyész- és haszonállat forgalom javítására a fővárosban elsőrangúan berendezett és a forgalmat nem terhelő nagy telepet létesít a miniszter. Végül a közlegelő szaporítás és javítás érdekében megindított, általánosan ismert akciójának pénzügyi eszközeit egy fél millióra szaporította. Mindez intézkedések arra vallanak, hogy a földmivelésügyi kormány hathatós és gyakorlati eszközökkel dolgozik köztáplálkozási viszonyaink javításán s az érdekelt körök ösztönzésére és támogatására nagy súlyt fekteti. Hogy pedig közgazdasági szempontból mit jelent az, ha a világszerte legkeresettebb, legdrágább cikkekben élő állatokban és húsban sok millióval gyarapodik nemzeti vagyonunk és jövedelmünk, bővebb fejtegetésre nem szorul.