Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-16 / 50. szám
1910. deczember 16. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 3. oldal. HÍREK. Házasság. Dr. Szőke Sándor helybeli ügyvéd f. hó 21-én esküszik örök hűséget Schwarcz Ignácz helybeli kereskedő leányának Luiza kisasszonynak. Személyi hír. Csaba Adorján vármegyénk főispánja f. hó 3-án a csengeri főszolgabírói hivatalt, 5-én pedig a mátészalkai főszolgabírói hivatalt vizsgálta meg. Mindkét helyen megelégedésének adott kifejezést. Megyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi deczember 28-án rendkívüli közgyűlést tart. Körjegyzőválasztás. A nagypeleskei körjegyzői állásra egyhangúlag Kormos Gyula oki. jegyző, volt helyettes körjegyző választatott meg. Táblai elnökből báró. Bercelly Jenő v. b. t. t., kassai kir. Ítélőtáblái elnök 45 évi állami szolgálat után újévkor nyugalomba vonul. Ez alkalommal — a beavatottak szerint — Ó felsége Barczelly Jenőnek a bárói rangot fogja adományozni. Küldöttség Budapesten, llosvay Aladár, vármegyénk alispánja vezetése alatt dr. Székely Ferenc igazságügyminiszternél egy küldöttség tisztelgett, mely kérte, hogy a létesítendő uj törvényszékekből egyet a kormány Nagykárolyban létesítsen, vagyis á küldöttség megsürgette a vármegye 1904. évbeli idevonatkozó feliratának kedvező elintézését. Ugyancsak küldöttség tisztelgett a kereskedelemügyi miniszternél az uj nagykárolyi vasúti indóház mielőtti felépítése tárgyában, valamint a pénzügyminiszternél kérve az Osztrák Magyar Bank egy vidéki fiókjának Nagykárolyban leendő felállítását. — Dr. Székely Ferencz igazságügyminiszter az igazságügyi palotában fogadta a törvényszék feláltitása ügyében eljáró 65 tagból álló küldöttséget, mely llosvay Aladár várm. alispán vezetése alatt állott s melyben gróf Károlyi József, Luby Géza és Szálkái Sándor orgz. képviselők és dr. Falussy Árpád volt főispán is részt vettek. llosvay Aladár alispán rövid beszédben elmondotta a tisztelgés célját és átnyújtotta az ide vonatkozó memorandumot. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy határozott Ígéretet nem tehet a törvényszék felállítását illetőleg, mert e kérdést minisztertársaival is meg kell be- zélnie, hanem megígérte, hogy áttanulmányozza az ügyet, melyet már részben ismer, azt jó akarattal fogja kezelni és úgy con- templálná a dolgot, hogy a törvényszék a tasnádi, érmihályfalvai, mátészalkai, er- dődi ée nagykárolyi járásbíróságok területéből alakíttassák s hogy a törvényszék épülete a vármegyeháztér déli oldalán oda építtessék, ahol most a járásbíróság van elhelyezve. Garázda legény. Lakadalom volt Vit- kában a múlt vasárnap s Magyar István vitkai legény, aki csak mostanában jött haza egy hónapi hüsölésből, hivatlanul beállított a lakodalmas házhoz s ott garázdálkodni kezdett, mire a vendégek kizárták a házból. Magyar István aztán dühében az éjjeli őrbe kötött bele akinek a kezét bicskával megsebesítette. Ezzel nem elégedett meg, hanem másnap reggel kiment az állomáshoz ós ott az elutazni szándékozó vidéki vendégek közül egy öregebb embert bán, talmazott majd az annak segélyére siető ! Szabó Sándort egy lapáttal úgy fejbe vágta, i hogy az 8 napig fogja nyomni az ágyat az orvosi látlelet szerint. A garázda Magyar ellen a sértettek megtették a feljelentést. Az anyós gyilkosa. Gnánt Ignác cso- makőzi lakos a múlt nyáron összeveszett anyósával. Veszekedés közben az anyós arculűtötte Gnántot, majd vizzel is nyakon- öntötte, ami miatt a vő úgy felindult, hogy kését anyósa szivébe szúrta. Az öregasszony a szúrás folytán meghalt. Műit szerdán Ítélkezett ez ügyben a szatmári kir. törvényszék és Gnánt Ignácot 2 évi börtönre Ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Halálozás. A helybeli ki . járásbíróságot nagy gyász érte. Egyik legszorgalmasabb tagját ragadta el a halál. Ötvös Károly irodatiszt 35 éves ember volt az illető. Hétfőn reggel 7 órakor a lakásán díványon ülve halva találták. Mellette volt a halált hozó fegyver. Felesége az udvaron foglalatoskodott s csak a nagy durranásra lett figyelmes, mire berohant a szobába férje már halott volt. Az asztalon egy Balázs Zoltán v. kir. járásbiróhoz címezett zárt levelet találtak. E levélben bizonyára meg van jelölve a haiál oka. A levél tartalmából semmi sem szivárgott ki. Az elhunyt egész életét hivatásának betöltésére szeritelte. Nap-nap mellett a hivatalos óra után jóval, este 10—11-ig dolgozott. Vasár- és ünnepnap is éjfélekig dolgozott s másnap ő volt az első a hivatalban. Ez nem volt elég a fáradtságot, kimerültséget nem ismerő embernek. Még haza is vitt munkát s ott is dolgozott. Három ember dolgát végezte egy maga. Halála e- lőtti napon bár vasárnap volt este 7 óráig dolgozott. Elrendezett minden dolgát. Mostoha fiának saját kezével irta meg a következő sórgönyt. „Sztankovits Viktor Krakkau Jöjj azonnal, apa meghalt. Anyád.“ Az Íráson nem látszik meg, hogy keze reszketett volna. Úgy van minden erre vonatkozó Írása irva, mintha egv-egy acta lenne. Mint a hogy azok is lettek azok. A helybeli szol- gabiróság vizsgálatot tartott az ügyben s megállapították, hogy bűntény nemi forog fenn s az öngyilkosság esetével állunk szemben. Temetése f. hó 14-én szerdán ment végbe óriási részvét mellett. Feltűnő volt, hogy azt az embert, a ki a legszorgalmasabb tagja volt a helybeli kir. járásbíróságnak, hivatalnok társai közül senki sem érdemesítette arra, hogy elbucsuztassa az é- lőktől. Egy teljesen indifferens ember Havas Aladár tartott a sírnál búcsúztatót, kiemelte, hogy neki ugyan nem volt hivatalnok társa, de mert senki sem vállalkozott, hogy az elhunyt érdemeit nehány szóval ecsetelje, A a ki a munkát becsülni tudja kénytelen szót emelni mellette. A tartalmas beszéd a gyászoió közönséget a könynyekig meghatotta. Áldott legyen emlékezete, nyugodjék békében. Az ök iritói emlékoszlop leleplezése. Múlt héten vasárnap 11 órakor leleplezték az ököritói tűzvész alkalmával elpusztultak emlékére állított siroszlopot. Az emlékműn a következő felirat olvasható: „Az 1910. március 27-én történt tlizkatasztrófa áldozatainak emlékére.“ Jobb és baloldalon, az oszlopok között 5-5 fekete márványkockán a felismerhetetlenségig összeégett áldozatok nevei vannak feljegyezve. Az emlék mely Harkányi Ede szatmári szobrász müve, közadakozásból épült, Németh Jenőné kezdeményezésére. A közős sirt, amelyre az emlékoszlopot emelték sok ezren állották körül, kik közt ott voltak: Csaba Adorján főispán, llosvay Aladár alispán, Szuhá- nyi Ferencz orsz. gyűl. képviselő, Péchy László főszolgabiró, Dienes Dezső szolga- biró, Jékey László, Jékey Zsigmond, And- rássy Jenő, Németh Jenő, Németh Jenőné stb. A gyászünnepély, melyet istentisztelet előzött meg, az ököritói énekkar gyázdalá- val kezdődött, mely után Kovács Lajos ököritói ref. lelkész beszélt. Utána Szuhányi Ferenc emlékezett meg a világrenditő szerencsétlenség áldozatairól s a hátramaradt szerencsétlen hozzátartozók gyengédlelkü istápolójáról, Németh Jenőnéről. A gyászünnepély befejezte után Németh Jenő házához gyűltek a megjelentek, hol Csaba Adorján főispán szép szavak kíséretében adta át a király által adományozott koronás arany érdemkeresztet Németh Jenőné- nek Az ököritóiaknak. Nagykükttllő megye alispánja az ököritói tüzkatasztrófa áldozatainak hátramaradottjai javára 279 korona 03 fillért küldölt. Figyelmeztetés a postai csomagok czélszerű csomagolása, helyes czimzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeménynek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és a címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt ékszert más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon kisebb értékű és csekélyebb suiyu tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat, gömbnélkül zsineggel többszörösen és jó szorosan át kell kötni, a zsineg keresz- tezési pontjain pedig pecsétviasszal kell lezárni. 3. A címzésnél a címzett vezsték- és keresztnevének vngy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősebb, özv. stb.) továbbá a címzett polgárt állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Bécsbe szóló küldemények cimiratai- ban ezenkívül a kerület, utca, házszám, e- melet és ajtó jelzés stb. kiteendő, A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges 4. A elmet magára a burkolatra kell Írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskáia, bőrdarabra vagy erős lemez- papirra Írandó, melyet tartósan s csomaghoz kell kötni és erősíteni A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása után a jelzett papírlapról leolvasható cim alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen, Kívánatos továbbá, hogy Ne tétovázzék ha fáj a feje, BeretváS-paStÍllát, :: hanem használjon azonnal :: 1 amely 10 perez alatt a legmakaeaabb migfainí te tójtetelm«aáB- ^ j>2f szertárban — Készíti Orvosok «ti ajánlva 1.20 dSTgyégyszertárban — Készíti: Borotvás Tamás gyógyszerész Kispesten. : 3 dobozzal ingyen postai ezátlitea.
