Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-16 / 37. szám
Fehérgyarmat, 1910. szept. 16 48-as függetlenségi s pártonkivüli politikai és társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egész évre ..................................8 korona Fél évre..................................4 , Ne gyed évre .... 2 „ ___________Egyes szám ára 20 fillér._________ Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. Állat az emberben. Az állat zűrös forgatagában napról napra játszódnak le olyan tragédiák, melyeknek alapmotívumait az emberi lélekben rejlő s a műveltség és nevelés által még mindig nem eléggé kiküszöbölt, veleszületett elvadult bűnözési hajlamokban kell keresnünk. Ott, ahol minden rossznak szülőoka, forrása van, melyet épen a kultúra fejlődése csiszol le az emberekről s ezáltal különbözteti meg a kulturem- bert, a vad emberhordák egyedeitől. Mikor az ember igazi mivoltából kivetkőzik, vagy az események folyamata kivetkőzted, akkkor előtűnik a meztelen ember, mind az ő rut sajátosságaival, hibáival, ahogyan azt a természet ezer és ezer esztendőknek előtte megteremtette. Egy csipetnyi eltérést sem láttunk a tüzfőldi emberevő és a redingotban járó angol, avagy frakkban pompázó franczia diplomata között. Az ember nyers állapotban, kivetkőz- tetve a kultúra mázából s a nevelésből reá szőtt köntösből legyen bárminő társadalmi fokon, egyenlő az emberevő indiánnal, még ha olyan hihetetlenül is hangzik e kijelentés. A különbségeket a műveltség csiszolása, a tanultság, a tudás fénylő, csillámló máza hinti reájuk. De minden csak addig tart, mig valami külső avagy belső nagy hatás nem sorvasztja le róla mindazt a megkülönböztető csillogó czifraságot, mik az esztendőkön való nevelés, a környezet behatása s a műveltség oktató varázsa reá gyakorolt. A nagy lelki emócziók kiváltják belőle az őslényt, s az elvakult, féltékeny szerelmes, emberölő bestiává, a pénzsóvár tőzsér pirománikus ttízimá- dóvá aljasodik. Nincs műveltség, nincs nevelés abban a perczben, mikor az elvakitott agyvelő a helyes gondolkodás fonalát elveszíti, amikor nem látja s nem hallja már azokat az intő szózatokat, melyeket egész nevelési rendszerünk csak akart, de nem tudott belé impregnálni. A közelmúlt eseményei olyan példákat mutattak, melyek mind az emberi lélekben csak elrejtőzött, de teljesen meg nem szüntetett őslény jelenlétét igazolják. Az apa, ki gyermekeit lemészárolja, a dúsgazdag kereskedő, ki hogy nagyobbitsa vagyonát felgyújtja biztosított raktárát. Felgyújtja egyszer, kétszer, hatszor egymásután, nem törődve azzal, hogy a gyújtogatással felebarátai testi épségét fenyegeti. Az apa megöli mind a négy magzatját, feleségét csak azért, hogy az élet önként magára vállalat terheitől megme- nekedhessék. Az ősállat, mind a maga önzésével ime utat tör magának s bizonyítja, hogy nem az emberevő tüz- földi patagonokban szemlélhető rnég az ember ősállapotában, hanem az még mindig szenderegve, szunnyad minden kulturemberben egyaránt, mert azt onnan kiirtani nem lehetségées. Az őslény, a lélekben rejtőző vad indulatok tehát nem pusztithatók ki az emberekből. Azokat megfékezni, korlátozni lehetséges. Törvények, rendeletek belészorithatják, visszafojthatják, esetről esetre, de amikor a nagy események ideje elkövetkezik, ha az úriemberek rendezte bazárban tűzvész üt ki, akkor az ember rögtön megszűnik kulturember lenni, s letiporva nőt, gyermeket, aggot, igyekezik életét megmenteni. S a vadállat nyomban előtűnik. Mind a nagy események, melyek az emberi kedélyeket a közelmúltban izgatták, mind-mind ennek bizonyságai. Az angol orvos vadállati kegyetlenséggel teszi el láb alól hites társát, hogy kedvesével szabadon szeretkezhessék. A gyermek édesanyját öli meg, hogy hozzájuthasson ahhoz a vagyonhoz, melyet a törvények erejénél fogva nem herdálhat, el, a feleség hitesurát fojtja meg ágyában, hogy szeretői látogatásában ne akadályozhassa, a him lelövi felesége udvarlóját, abban a hiszemben, hogy az emberi jogok ezt néki konczedálják. S igy tovább az egész esztendő krónikáját felsorolhatnék, hogy avval induktiv is igazolhassuk tételünket, hogy az őslény, a vadállat minden emberben egyaránt benne van s azt ki- pusztitani évezredek kultúrájának sem fog sikerülni. Minden ember született fenevad s e vadállati érzés csak szuny- nyad benne, mig valami ki nem váltja azt velőle. A nevelés, a jó példa mindenesetre hozzájárul ahhoz, hogy ez a vadáliati érzés kialakuljon, s napvilágra ne kerüljön az emberben s ezért kell erős kézzel s bölcs belátással ifjúságunk nevelését vezetnünk. A nevelés, s a jó példa a legjobb fegyver amaz indulatok kiirtására, melyek az embert az állati színvonalra sülyesz- tik. A tanitó társadalmi hivatása. Wlassics Gyula, a volt kulturmi- niszter az 1896-ban a tanítókhoz intézett szózatában gyönyörűen fejtegette a magyar tanitó hivatását. Ezen szózat lényege az, hogy a tanitó hivatása: a becsület, a kötelességteljesités, a vallás, erkölcs és a népmüveltség tanait testté, cselekedetté valósággá alakítani. Ebben bennfoglaltatik az, hogy tanítói legyenek nemcsak a gyermekeknek, hanem a népnek is. Ehhez azonban szükséges magának a tanítónak a társadalom által való elismerése. Ahhoz, hogy a tanitó ne csak az iskola szűk falai közt érvényesüljön, hanem a társadalomban is, ahhoz szükséges az, hogy a társadalom előtt tekintélye legyen. Sajnos, ma nagyon sűrűn fordul elő a tanítókkal szemben a lenézés, a semmibe vevés. Beleesnek ebbe a hibába még az iskolák felügyeletével megbízott laikus testületek, iskolai hatóságok is. Szégyen, de igaz, hogy a fölötte* hatóságok igen sok esetben a személyes sr. J “i * **• Beretvás-pastillát, «£ :: hanem használjon azonnal :: i 7 amely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint fájást elmulasztja. — Orvosok által ajánlva légi fájást elmulasztja. — 1 KapfaaAé jánlva den nr szertárban — Készíti: Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. 3 dobossal ingyen postai száUitas. I a*o- M w ben. wm
