Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-08 / 27. szám

27. szám. — II. évf. Megjelenik minden pénteken. Fehérgyarmat, 1910. julius 8. 48-as függetlenségi s pártonkivüíi politikai és társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre .................................8 korona Fé l évre ..... 4 „ Negyed évre .... 2 „ Egyes szám ára 20 fillér. Lapvezér: Luby Géza országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. A lapot érdeklő minden IcBalemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. A jó termés és a máv. A gazdasági tudósítóknak a m. kir. földmivelésügyi kormányhoz inté­zett jelentései alapján megállapítható, hogy az esetben, ha valami váratlan elemi csapás nem éri az országot, az ezidei gabonatermés igen kedvezőnek ígérkezik. Nyilván az a körülmény, de a múlt tapasztalatai is arra indították az Or­szágos Magyar Kereskedelmi Egyesü­letet, hogy megtegye szokásos előter­jesztéseit a kereskedelemügyi m. kir. kormánynál oly értelemben, hogy a ke­reskedelemügyi kormány, illetőleg a in. kir. államvasutak igazgatósága már most tegye meg a szükséges intézke­déseket az évenként előforduló vag- gonhiány megakadályózására. Tény az, hogy az ország exis- tenciális feltételei ma még úgyszólván kizárólag a várható gabonatermésen s az ennek révén elérhető üzleti eredmé­nyeken fordulnak meg, épen azért megértve és méltányolva az O. M. K. E. előterjesztését, annak támogatására si­etünk. Kétségtelen dolog, hogy az állam- vasúti kocsipark szaporítása lényeges tényező a tekintetben, hogy a várható M^yÉNKBELI VÁROSRÓL. — Felsőbánya. — (Vígé.) Hátra van még, hogy szóljunk arról is valamit, hogy hát milyen maga a város, mi­lyen annak arculata, utcáinak külső képe. A ki ott jár, látja, hogy nem faluban van, ha­nem városon. Ezt eléggé elárulja már az is, hogy ott az utcasarkon fehér keztyüs rendőr áll. Főbb utcái elég városiasak, gondosan sepervék. Akadnak bennök — mint városon dukál — emeletes házak is. A fő utcában — hogy már erről szóljunk, ilyen van hat. A félróbbeső utcák persze már kevésbé városia­sak. De nem is falusiasak. Valami egyéb az. Azok a kis házak ott Felsőbányán külöm- böznek a kis magyar faluk toruácos házacs­káitól, melyeknek ablakában rozmaring meg muskátli Tirit, eresze alatt fecske, a tetején gólya madár fészkel, kölömböznek a Nagyká- roly-vidéki sváb községek cserepes házaitól, melyeknek udvarán óriás csűrök terpeszked­nek és külömböznek a Felsőbányát körülvevő olá faluk jöbbuyira szegényes viskóitól is. Ez valami speciálitás. Nem város és nem falu, hanem: bányahely. Érdekes még, hogy Felsőbányán nincs nagyobb forgalom akadálytalanul lebo­nyolítható legyen. Azonban csak a ko­csipark szaporításával teljes eredményt elérni alig lehet, sőt azt hisszük lehe­tetlen, mert a forgalom gyors lebonyo­lítását számos olyan tényező szolgálja, amely előfeltétele annak, hogy a for­galom nagyobb kocsipark mellett is gyorsan és akadálytalanul lebonyolít­ható legyen. Ilyen fontos tényező például amely az adott esetben a pillanatnyi segélyek közé sorozandó a kocsik gyors bera­kása és kiürítése, ami a kocsifordula­tok számának növekedésére vezet. Hogy ez milyen lényeges tényezője a forga­lom gyors lebonyolításának, erre nézve csak azt említjük fel, hogy a porosz államvasutak, melynek forgalmában i- gen lényeges mennyiségben mozog az automatikusan üríthető áruk tömege csak nemrégiben irt ki pályázatot az automatikus kiürítés kérdésének meg­oldására. A mi viszonyaink közt arra kel­lene törekedni, hogy az államvasutak legalább az őszi nagyobb gabonafor­galom idejére az egész vonalon, de különösen nagyobb állomásokon be­vezesse az akkord-rendszert a ki és berakást munkánál, mert arra nézve egyetlen utca. mély tökéletesen vízszintes lenne. Még a ióbu utcák is tübbfc-kevésbé menedékesek, a mellékutcák pedig jobbnyira igen is lejtősek. Ilyen a fekvése a városnak. Ipara kielégítően fejlett Felsőbányának. Az élet, a fogyasztás természetesen feltéte­lez ipart; asztalosok, kőművesek, czipészek, szabók stb. nélkül ott sem lehetnek az em­berek, noha valami különösen nagyszerűt Felsőbánya iparáról nem mondhatunk, mint forgalmáról, gazdasági életéről sem. Mintha ott minden ipari és gazdasági tevékenységet abszorbeálna az egy nagyipar: a bányászat. Van azonban egy iparág Felsőbányán is, mely kiválón fejlett s a mint hires volt a múltban a felsőbányái cserépedény, úgy virágzó és fejlett az ottani fazekas-ipar ma is. A felsőbányái fazekasok, a kik ott egész kis városrészt laknak, egy országrészt lát­nak el szép ipartermékeikkel, cserépedénye­ik ma is Kolozsvárig, Kassáig forgalomban vannak. Mert nem minden városban van az agyagipar műveléséhez alkalmas föld. Most két éve Felsőbányán a kereskedelmi kormány is két hónapos tanfolyamot tartott az ottani fazekasok részére. Végezetül soroljuk fel, az eddig elmon­dottakon kívül mije van még Felsőbányának ? már vannak a vasútnál gyakorlati pél­dák, hogy ez a rendszer, amely mellett a munkás természétesen nagy kereset­hez jut, — igen jól bevált. A további sürgős és az őszi ga­bonaforgalomig még elvégezhető mun- ha lenné kitérő és raktári vágányoknak, valamint ideiglenes raktárbővitési mun­kálatoknak gyors végrehajtása arra való tekintettel, hogy ugyancsak gyakorlati tapasztalatok szerint a vonatmozgósi- tásnak igen lényeges akadálya a kitérő és raktári vágányok hiánya, valamint az a körülmény, hogy a szűk raktárhe­lyiségek miatt úgy a felvétel, mint a kirakás korlátozva van. A segítő eszközök során még föl- emlitendők az u. n. idény-tarifák is, melyek arra szolgáltatnak alkalmat, hogy bizonyos tömegáruk, mondjuk pl. a szén és fa, olcsóbb díjfeltételek mel­lett szállíthatók a forgalom torlódások ideje előtt és annak lezajlása után. A teheráru-forgalom akadálytalan és gyors lebonyolításának végleges és rendszeres megoldásánál elsősorban a hálózat szaporítása, illetőleg a nagy- forgalmu vonalaknak két vágányu pá­lyára való átépítése a legerősebb fel­adat. Itt azonban számot kell vetni az­- ---------------------------- ----------' .... v.r.i-a mi t talál ott. a» idegen? vagy például liogjr nyaraló közönségének miféle szórakozási, kényelmi és egészségügyi célokat szolgáló eszközöket tud rendelkezésére bocsátani? Kezdjük avval, hogy egészséges leve­gőjén, csodaszép vidékén és kirándulóhelyein, jó ivóvizén, meg a vízvezetéken kívül van Felsőbányának először is vasútja mintegy öt év óta. Most építik a második vasutat. Köz­világítása mintaszerű, a mennyiben villany­világítása van, melyet még nincs két éve a budapesti Ganz-gyárral készíttetett. Hatal­mas ivlámpák s jó sűrűn elhelyezett „égők" árasztanak szinte nappali fényt éjszaka az utcákon és tereken. Aszfaltja nincs s talán nem is lesz, mert ott a hol soha sincs sem sár, sem por, erre alig van szükség. A legnagyobb zápor után tiz perc múlva sár nélkül lehet járni. Olyan helyen tehát a kövezett Járda" meg­felelő. Most két éve a város díszes szállodát építtetett, melynek utcai részén, az emeleten van egy sor szálló szoba, az első rangú ho­telek módjára berendezve. Földszint van­nak az éttermek. A szálloda emeleti részé­ben készült el tavaly az igazán fényes dísz­terem, színpaddal s a színházhoz tartozó

Next

/
Thumbnails
Contents