Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1909-10-07 / 2. szám

FEHÉRGYARMATI HÍRLAP jelezte. Battyányit fejbe lövette, Peté­nyit, Csányit, Szacsvait és másokat felakasztatta. Közei 500 derék hazafi ítéltetett halálra, kik közül néhányan 15—20 évi várfogságra való kegyelmet kaptak. Majdnem minden családnak volt halottja, vagy valakije, a kinek életéért aggódnia kellett. A másfélév alatt vívott csatában mintegy 24 ezer ember esett el, nem sokkal több mint az egyetlen mohácsi ütközetben. Ily csapást és a reá következő ször­nyű megpróbáltatást nem viselhetett volna el a nemzet azon tudat nélkül, hogy nem az ő erőin mult a haza megmentése, hanem áruló kéz gátolta meg fegyvereinek diadalát. Október 6-ika gyászos, de büszke emléke marad a nemzetnek, méltó e nap, hogy minden hazafi megünnepelje. JAKAB LAJOS ref lelkész. HÍREK. OLVASÓINKHOZ! Mai számunkhoz egy utalvány van csatolva. . Tisztelettel kérjük azon t. olvasóinkat, kik a lapra előfizetni akarnak, hogy az előfizetési összeget beküldeni sziveskedjenek, mert több mutatványszámot nem küldhetünk. Kik a lapot nem hajlandók járatni, szí­veskedjenek azt „Nem fogadom el“ jel­zéssel czimünkre vissza küldeni. A kiadóhivatal. Uj regényünk. Lapunk legközelebbi számában szenzációs tartalmú teljesen új re­gény közlését kezdjük meg. A regénynek ÉJSZAKA a czime és szerzője Fodor Rezső több fővárosi lap jónevü belső dolgozótár­sa. Az ÉJSZAKA szerzője a budapesti mii- vészéletből merítette tárgyát és közismert alakjait művészi kézzel rajzolja meg. írók, festők, színészek, egyszóval a művészvilág bohéméi vonulnak el sorban az olvasó szemei előtt. A regény cselekvénye az első fejezettől az utolsóig éjszaka történik és az éjszakának minden misztikus szépsége, cso­dás hangulata meg van örökítve benne. Fodor Rezső szenzációs regényére külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Fehérgyarmat és vidéke Casinó. Fehérgyarmat és vidékének társas élete az utóbbi években csendes volt; a legjobb igye­kezet kárba veszett, minek egyik fontos oka az is volt, hogy a társas élet központjában álló casinó nem rendelkezett megfelelő helyi­séggel. E hiányon segítendő, 1909. év tava­szán egy 17 tagból álló alkalmi társaság megvette a Fehérgyarmati takarékpéztár tu­lajdonát képező vendéglői épületet, mely régebben is a casinó tulajdonát képezte, avégből, hogy az kizárólag a Fehérgyarmat és vidéki Casinó czéljának és rendeltetésének szolgáljon. Jelen állapotában azonban az épü­let meg nem felelt, ezért az alkalmi társaság a casinó választmányával egyetértésben el­határozta a helyiségek gyökeres átalakítását, mely czélra 23.000 koronát szavazott meg. Az átalakítás lényegileg abban áll, hogy uj, a jelenleginél nagyobb diszterem épül két mellékhelyiséggel; a mostani nagyterem pe­dig két részre osztva a mellette levő kis szobával együtt alkotja a casinó helyiségét, mely a díszteremmel zárt folyosó utján lesz összekötve. Ezenfelül az összes helyiségek kitata­roztalak, uj ablakok s uj ajtókkal lesznek ellátva, a kapualja s udvar rendezve s min­den teljesen kifestve. Állandó panasz tárgya volt a gyenge világítás; a petróleum-világítás kiküszöböl- hetése végett az összes helyiségekbe Benő­id gáz lesz bevezetve, mely világító anyag színre és fényhatásra vetekszik a legszebb villanyvilágítással. Végül a casinó helységeit újonnan be fogja bútorozni. E nagy áldozatkészség, melyet úgy a casinó. vezetősége, mint a fentérintett alkalmi társaság kifejtett, remélni engedni, hogy vá­rosunk s környékének intelligens közönsége közönsége sokk'’’ szívesebben s örömest fogja felkeresni a casinó helyiségeit; miáltal a társas élet fellendülése is remélhető annál is inkább, mert bérlőnek sikerült Márkus Sándor úr személyében megbízható s jártas egyént kapni. Az átalakítási munkálatok ok­tóber 1. óta nagy erővel folynak s rövidesen befejezést nyernek. A helyiségek ünnepies megnyitásáról külön is értesíteni fogjuk olvasóinkat. A király nevenapja. Folyó hó 4-én, hétfőn ünnepelték meg országszerte a szo­kásos kegyelettel Ö Felsége nevenapját Ez alkalomból városunkba^ is tartottak hivata­los istentiszteletet a róm. kath. templomban, hol az állami tisztviselőkön kívül városunk intelligencziájának legtöbb tagja is megjelent. Zászló felavatás. Mint Mátészalkáról jelentik, a mátészalkai m. kir. állami polgári iskola ifjúsága Rákóczy-zászlóját folyó hó 10-én avatja fel ünnepélyesen. Zászlóanyának vármegyénk főispánjának nejét Dr. Falussy Árpádnét kérték fel. Az ünnepi szónoklatot Bodnár György kir. tanfelügyelő tartja. Az ünnepély után a zászlóanya tiszteletére dél­után 1 órakor közebéd lesz. mely igen fé­nyesnek Ígérkezik ; este pedig a Rákóczi alap javára tánczmulatságot rendeznek. Mátészal­kán az ünnepélyre nagyban készülnek. Uj Kossuth szobrok. Valóban meg­ható módon nyilvánul i nemzet kegyelete hazánk nagy fia Kossuth Lajos emléke irán . Városaink és községeink egyre-másra készít­tetik a nagy hazafi szobrát. Erzsébetíalván vasárnap d. e. leplezték le az országban im­már 60-ik Kossuth szobrot nagy ünnepélyes­séggel kapcsolatban. Vármegyénk is szapo­rította a Kossuth szobrok számát. Ugyancsak vasárnap leplezték le Szinérváralján Kossuth Lajos szobrát, mely igy a 61 -ik hazánkban. Mértékhitelesiíés városunkban. Az országos mértékhitelesítő bizottság városunk­ban a városházán f. hó 4-én kezdte meg működését, mely — mint értesültünk több napot fog igénybe venni. Öngyilkossági kísérlet. A múlt héten Tóth István napszámos városunkban öngyil­kosságot akart elkövetni. Felakasztotta magát azonban egy kis fia értesítése folytán Zámbó Ferencz helybeli lakos még idejekorán meg­mentette. Éjjeli csendélet Majtison. Majtisról jelentik. Vasárnap este az ottani ifjúság bált rendezett, mely alkalomból a vidékről szá­mos — mulatni vágyó — legény jelent meg. Az ősi virtusnak valamely formában meg kellett nyilatkozni és e tekintetben a babér Horváth Ádám szamos-sályi-i legényt és 7 társát illeti meg, a mennyiben a vendég ifjak hősieskedésüknek olymódon akarták tanu- jelét adni, hogy Farkas Májer korcsmárost megöléssel fenyegették. A szorongatott korcs­máros valósággal eltorlaszolta magát a ga­rázda ifjak elől, A majíisiak eleiníén - nem akarva a botrányt szaporítani, szép sióval igyekeztek a garázua vendégeket csillapítani, de látva azt, hogy szép szóval semmire sem mennek, alaposan elpáholták és elkergették a ralconczátlankodó elemeket és a korcsmá­rost veszedelmes helyzetéből kimentették. Dicséret illeti a majtisi elöljáróságot, mely nagy bölcsen nem avatkozott a dologba mondván, hogy a vitatkozó felek végezzék el egymás közt vitás ügyeiket. A csendőrség azonban — mint értesülünk — erélyesen kezébe vette az ügyet és valószínű, hogy a csendzavarók elveszik méltó büntetésüket. Vadállatok Csengerben. Csengerből írják lapunknak. F. hó 1-én Grossmann Jó­zsef tanyáján az egyik bérest ki a mezőn legelő ökrök mellett éjjeli inspekeziós soros béres volt, a koromsötetségben két ember megtámadta és arczárói, kezéről, valamint lábáról a szószoros értelmében lenyúzták a bőrt. A bérest hajnalban eszméletlen állapot­ban találták meg társai, kit azonnal orvosi kezelés alá vettek. A szenvedett súlyos sé­relmek daczára életben maradásához remény van. A csendőrség nyomban szigorú vizsgá­latot indított és mint lapunk zárta előtt ér­tesülünk a porcsaL ' /'sendőrségnek sike­rült erélyes nyom 'árosán László juhász és fia s ' *■> tet­teseket elfogni; i-.. azonban a bizonyítékok > Eljegyzés. Szentmiklósi to dr. Szentmiklóssy Jenő szabolcsmegyei gabiró múlt hó 2!-én eljegyezte somlyódi Somlyódy Nandive-t, özv. Aigner imréné szül. csepei Zoltán Jolán s első férje som­lyódi Somlyódy János szabolcsmegyei fő­szolgabíró bájos leányát, csepei Zoltán László tunyogi gátbiztos és neje Major Vilma unokáját. A Comain. Lapunk egyik barátjától kapjuk a következő sorokat: Elolvastam Fürst Zsigmond urnák „A Comainról “cirnü cikkét, melyben Wettenstein József drt. tá­madja. Engedje meg tisztelt Szerkesztő ur, hogy ebben az ügyben én is, mint a leg­súlyosabb érdekeltek, a tüdőbetegek egyike, beleszóljak. Nem hiszem el, hogy Fürst Zsigmond dr. úr észleletek alapján mondja el súlyos Ítéletét. A Wettensein dr. betegei közül való vagyok én is, egyike azok­nak a több száz tuberculotikusoknak, a kik a Wettenstein féle rendelő intézetben gyógy­kezelést nyertek és ott meggyógyultak és igenis, nemcsak én a beteg, hanem az inté­zetben ellenőrzés céljából megfordult orvosok is megállapították, hogy Wettenstein dr. olyan betegeknél mutatott fel nagy eredményeket, a kiknél Fürst dr. úr szavaival élve, „ökölnyi cavernák (roncsolástól származó üregek)“ voltak a tüdőben. Wettenstein dr. megfogja magát védeni és nem is az ö érdekében irom e sorokat, hanem sok-sok embertársam ér­dekében, a kiket Fürst dr. támadása esetleg visszatartana attól, hogy a gyógyulást ott keressék, ahol meg is találhatják. Wetten­stein dr. mindezek ellené; . sem verte a mel­llét. De joggal verné a m Hét Fürst dr. úr, azonban nem a büszkeségtől, látva ezt a nagy pusztítást, a mélyet cikke mindazoknál a betegeknél előidézett, a kik az ő tamadó sorainak esetleg hitelt adtak. Tisztelettel: egy volt beteg, a ki már egészséges, A vér gyógyítása. Nagyjelentőségű s áldásos haladást mutat a betegségek gyó­gyításában egy uj gyógymód, melynek vidé­

Next

/
Thumbnails
Contents