Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1909-12-24 / 12. szám

I. évfolyam. Fehérgyarmat 1909. december 24. 12. szám. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI Megjeienih kstukiat piitikn. A lapot érdeklő minden közlemény, valamiét m előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Bereas Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére klldeadök. Karácsony. Örömünnepet ül holnap a ke­resztyén világ. Sok millió ember keresi fel az Istennek szentelt hajlékokat, hogy visszaszálljon a gyorsröptű emlékezet szárnyain az ős-, amessze hajdankorba s sziv- vel, lélekkel éljen annak szent em­lékei között! Méltó is hozzánk embe­rekhez, s jól is esik nekünk a szív kegyeletes érzelmeivel felkeresni a jászolban fekvő gyermeket, jól esik a mindennapi élet nehéz küz­delmeiben megfáradt lelkünk te­kintetét ama bölcsőn megpihentet­ni, melynek egyszerű pólyái an­nak testét takarják, kinek nagy magasztos eszméi mozgásba hoz­ták az egész világot s megváltoz­tatták a dolgok régi rendjét. S bár az életnek gondjai e na­pon is teljes sulylyal nehezed­nek a legigazabb ember vállai.ra is, bár a ruhátlannak ilyenkor is tűz mellé vonulni, a koldusnak enni, a nyomorultnak kínjait érez­nie kell, mégis ez a nap az, ez az ünnep az, mely legjobban elfe­ledteti az emberrel baját, bána­tát s kitörli mintegy — pillanat­ra, — az emberi lélekből az élet küzdelmeinek, nyomorúságainak tudatát. — Most minden másról megfeledkezve, az öröm foglalja el nagynak-kicsinynek, szegény- nek-gazdagnak, egószségesnek- betegnek, boldognak-boldogtalan- nak szivét, mert e nap, az ünnep, arra emlékezteti, hogy betelt az ígéret, a világot megváltó szere­tet a földre szállt, — uj világ tárult fel az emberek előtt, rom- badőltek a régi válaszfalak, melyek elválasztották az embereket egy­mástól, szeretet költözött az em­beri szivekbe, egyek lettek mind­nyájan a szeretet által. Légy üdvöz, karácsony, sze­retet ünnepe! Nagy örömmel vár­juk mindig eljöttét, hogy emlé­keztessen emberi voltunkra, s em­beri voltunkban ama nagy, szent I kötelességre, hogy egymást, mint testvérek, szeretni tartozunk. Szeretet! Mily sokat is mond e szó, s mily kevesen vannak, akik gyakorolják. A mai nemze­dék már jóformán csak hangoz­tatni tudja a szeretet szavát, de a nemes tettek véghezvitelére leg­többször képtelen, azt mondván, hogy ahhoz emberfeletti erő kí­vántatik Ha a szeretet helyett mindenütt az önzés, gyűlölködés foglalja el, — mindenfelé az ön­haszon embereivel találkozunk, kik lábbal tápodják mindazt, ami szent, csak hogy vágyaik telje­süljenek. S ha akad egy-egy ne­mesebben érző szív, mely kész, ha kell, nagy áldozatra is, amely szeretettel öleli magához a szen­vedőt, óh mennyien vannak az ilyennel szemben olyanok, kik­nek szivéből minden nemesebb érzés kihalt, kik érzéktelenül s megindulás nélkül végig tudják nézni a legrettentőbb szenvedé­seket. Avagy nem igy van-e? Van e csak egy ember is, ki a közélet terén a vad tülekedésben minden cél nélkül segíti a másikat? Ven-é csak egy is, ki egyformán támogat minden nemes célt, akár van mel­lette haszna, akár nincs? Van-e, ki egyedül, lélek nemességét, a szív tisztaságát nézi a másikban. De ne rontsuk meg a reánk derülendő nagy ünnep felséges harmóniáját! Hallgasson el a fáj­dalom nyögése, a bánat panasza; némuljon el a nyomor sóhajtása, özvegy és árva kiáltása a nagy napon, karácsony ünnepén! Az isteni szeretet megjelenésének, a megváltó áldott születésének em­lék napján öröm, szent öröm, hadd foglalja el szivünket s vezessen az ünnep méltó megülésére. Feled­jük egy perezre a hivalkodó élet minden kicsinyességét, töltse be lelkünket a béke, a szeretet s óhajtsuk buzgón, egy szívvel, lé­lekkel: Jövel szent karácsony sze­retet ünnepe, óh jöjj! s hozz mi­nékünk minden szépért herülŐ szivet, hoz a mi szivünkbe szere­tetek (bé.) A legújabb harc. Január elsejével uiabb harc indul meg Ausztria és Magyarország között. Ezt a harcot, mint mindig, most is a rossz szomszéd üzente meg nekünk és mi mint mindig, álljuk is azt. A háború* ság keskeny, de annál hosszabb szín­téren fog lefolyni: a vasúti vonalakon. Az osztrák kormány néhány hét előtt január l-étől kezdődőleg lehetetlenül magas tarifákat állapított meg, amelyek ha valóban életbe lépnek, szinte leküzd- hetlen akadályokat gördítenek Ausztri­ába való kivitelünk és Auszrián kérész* tül való tranzitó forgalmunk elé. És hogy be fognak következni, aziránt im­már semmi kétség, miután az uj díj­szabás már keresztül ment a legtöbb fórumon. Ha egy pillantást vettünk a térképre, amelyen vasgyürüként Övezik az osstrák örökös tartományok Szent ! István birodalmát, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a külállamok közül csak Szerbiával és Romániával, ezenkívül pedig az Adria-tengerrel vagyunk köz­vetlen határosságban, minden szaktu­dás nélkül is tisztán áll előttünk a tény, hogy a legközvetlenebb életérde­keink fűződnek ahhoz, hogy az osztrák­tarifák minél kedvezőbbek legyenek az áruszállításra nézve és minél magas- sabbak ezek a tarifák, annál súlyosabb veszedelem fenyegeti egész közgazda- sági életünket. A magyar közvélemény tisztában van azzal, hogy mit jelent az osztrák- tarifa reform. Hatása máris imponáló külsőségekben nyilatkozik, amennyiben összeterelte, együttes cselekvésre birta az ősi ellenfeleket, a merkantilistákat és agráriusokat, a nagyipari tőkék és a holtkéz híveit. Egy nagy gyűlésen találkoztak Lánczyék és Rubinekék és a közös sérelem fölött elkeseredve, a közös célért lelkesedve megkötötték egymással a véd- és dacszövetséget Ausztria ellen. Istennek hála megint beigazolódott, hogy akármilyen pártos ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre.....................................8 korona Fél évre.....................................4 „ Negyed évre ___.___. 2 „ Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: Pr» Mfflgyaipádln ffi©ir©ss L®jj®§

Next

/
Thumbnails
Contents