Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. szeptember (1. évfolyam, 10-13. szám)

1907-09-20 / 12. szám

2.

Fehérgyarmat és vidéke

1907 szeptember 20.

nem, vagy csak nehezen tudnak.

Ha végig tekintünk járásunk mezőgazdaságán, arra a szomorú tapasztalatra jutunk, hogy állat- tenyésztésünk el van hanyagolva teljesen. A gazdálkodás extensiv, felületes, az ujitások, a felfedezések, a találmányok, miket az emberi kutató elme a mezőgazdaság terén alkotott gazdáinktól nagyrészben hiányzanak. Intensiv gazdálkodás kevés helyen található* Gazdáink legnagyobb része nélkülözi azon szakismereteket, melyek a mezőgazdaság sikerrel járó tizéséhez megkivántatnak.

Kellene tehát egy egyesületet alakitniok, mely a gazdasági kérdések megvitatása, a szakismeretek terjesztése, az újításokkal való megismertetés, az intensiv gazdálkodás fontosságának bebizonyi- tása, vitaestélyek rendezése, felolvasások tartása által mezőgazdaságunk fejlődését, a termelési költségek csökkentését s a fold jövedelmének nagyobbitását előmozdítaná.

A munkás kérdések is igen rosszak gazdáinkra nézve. A gazdasági munkálatok elvégezéséhez munkást nehezen kapni s akkor is oly magas áron, mely az elvégzendő munka eredményét meg nem éri. S még is meg kell adnia, ha rá is fizet a gazdaságára.

A gazdasági egyesület ezt a visszásságot is megszüntetné. Az egyesület kebelében lenne egy munkás közvetitő osztály, melynek hivatása lenne a gazdáinknak szükségeltető munkásokról az idejében való gondoskodás. Ez osztály

Biettem álmom utáni felébredésem színhelyéről, mert az üveg ajtón belül, ami szőke mágnásunkat fedeztem föl, fehér vászon kötényben.

Nem volt nekem aztán kedvem fürödni menni hanem jó kerülővel hazasiettem. Ott- hol a borult időt adtam okul rossz kedvemnek, a mint mondám az ilyen idő re&m mindig rossz hatással van. A lányokkal aznap nem találkoztam (nem is akartam), a másnap mosolyogva beszéltem el a fölfedezésemet.

ők alig akartak hinni füleiknek; s rögtön a szép barna leányra támadtak, hogy: „Te szoktál mindig ilyen alakokat fölfedezni.

............Még engemet ia megfedtek, hogy

én e

zt még mosolyogva merem nekik elbeszélni.

Későbben persze aztán ők is nem csak mosolyogtak, de még kaczagtak is rajta.

Azóta ha borult időben szobámba ülök és elgondolkozom a balatonparti éleménye- imről, persze mindig eszembe jut a szőke mágnásunk a vizbe és a szárazon.

hivatva lenne az egész járás területén a munkabéreknek egységes megállapítására is. Ez kizárná azt a ferde állapotot, hogy mig járásunk egyik részén egyik gazda napszámosának 80 krajcár átlagos napi bért fizet, addig a másik, ugyanazon munka elvégezéséért egyidőben 1 frt. 50 krajcárt kénytelen fizetni. Jó lenne a munkabér egységes szabályozása a munkásoknak is, megtudná mindegyik, hogy időszakonként mennyi bért kaphat s gondoskodva lenne róluk a tiszleséges munkabér biztosítása által.

E gazdasági egyesület a termények árára is befolyással lehetne, annyiban, hogy az általános árakhoz irányitva szabná meg azon árt, melyen alul a gazda terményét el nem adhatja. S egy termény és áruraktár felállítása által a megszorult gazdáknak segítségére lehetne azáltal, hogy a terményre adandó előleg által szorultságból eladni a terményét termelési költségen alul mikor még az zsákban van s az árak még a gazdára nem elég kedvezőek. Hanem adhatja akkor, mikor a kereslet nagy s az ár az eladást már érdemessé teszi. A termény és áruraktár felállítása is csak a gazdáinktól függ, minthogy pénzintézeteink bármelyike ráállana e vállalat financirozására, ha azt gazdáink komolyan akarnák létesíteni.

E gazdasági egyesület arra is

Í

ó lenne, hogy gazdáinknak egy :o moly an szórakoztató helyet adna, hol politikai, gazdasági lapok és könyvek elolvasására alkalmas helyÍ8égök lenne, mikor a munkától kifáradtan szórakozni kívánkoznak.

Növelné az egyesület az együttérzést, előidézné az összetartást s együttes, karöltve való munkálkodást, mely a társas érzést is emelné, a felvilágosítás, a humanitás, a szeretet terjesztése által.

Tehát akkor, midőn annyi előny háramlik gazdáinkra s mindnyájunkra e gazdasági egyesület megalakítása által, akkor meg kell azt csinálni s nem szabad gazdáinknak elmaradni az uralkodó szokástól, a kor kívánalmaitól s nekiek is tömörülni kell csatasorba egy egyesület megalakítása által. S összetett erővel s közös cselekvéssel kell megalaki- taniok városunkban azt az egyesületet, mely hivatva van arra, hogy mezgazdaságunkat nagygyá, virágzóvá tegye.

HIl^EK.

— A Majos ügy utóhangjai. A nagy port felvert Majos ügyből kifolyólag orszgy. képviselőnk Luby Géza és a vármegye főispánja dr. Falussy Árpád egymást kölcsönösen provokáltatták. Képviselőnk megbízottai Barthos János és Anghy Ernő, a főispáné pedig dr. Várady Károly és dr. Lo- vászy Márton orszgy. képviselők voltak. A megbízottak f. hó 11-ikén békés utón jegyzőkönyvileg intézték el a lovagias ügyet.

— Skarlát és kanyaró járvány. E

két ragályos betegség oly ijesztő mértékben lépett fel járásunk területén, hogy ennek következtében főszolgabiránk Jékey Sándor több ovodát és iskolát volt kénytelen bezáratni. Nevezetesen azokat, a hol csak a járvány jeleit észlelhetni lehetett mint pl. a helybeli óvodát és a róm. kath. népiskolát, a matolcsi, jánki ev. ref. népiskolákat, a csekei óvodát és az ottani összes iskolákat, melyekben a tanulók között megbetegedések fordultak elő. A hatóságaink a szükséges óvintézkedéseket minden irányban megtették.

— Vizbefulás. Tiszabecsen f. hó 13-án Gubacsi Bálint ottani gazdálkodónak hasonnevű 10 éves iskolába járó fia szülei tilalma dacára a Tiszába ment fürödni. Az ár nemsokára elkapta a gyermeket, a ki rövidesen el is tűnt a habok között. A partról látták, a habokkal küzdő gyermeket és segítségére is siettek, de már hiába, mert csak a holttestét húzhatták ki a Tiszából. A gyermeket 15-én temették el általános részvét mellett.

— Ujraoltás. Vármegyénk alispánja a folyton terjedő kanyaró és vörheny járvány veszélyeinek megakadályozása végett a városunk tanulóinak ujrabeoltását rendelte el.

Ennek folytán a főszolgabírói hivatal f. hó 27-ikének d. e. 8 órájára határnapot tűzött ki az újraoltások eszközöltetése végett, a mikor is elsősorban az ev. ref. az izraelita népiskolába és az iparostanonc iskolába járó tanulók köteleztettnek az iskolában beoltás' végett megjelenni.

Figyelmeztetjük a szülőket, és a mestereket, hogy a gyermekeiket és a tanonca- inkat. a jelzett időre okvetlenül küldjék el az iskolába, mert a ki ezt tenni elmulasztja, azt kihágás miatt szigorúan fogják megbüntetni.

Itten említjük meg, hogy a himlő ellen a felnőttek is orvosainknál bármikor beolt- tathatják magokat.

— Meghívó. Luby Géza orszgy. képviselőnk s lapunk vezére, a megyei függetlenségi párt elnöke a következő meghívót küldötte szét a megyei 48-as párt tagjainak:

A „Szatmárvármegye” ez. hivatalos lap a szeptember 5-iki gyűlés után egy becsületemben, pártállásomban sértő, gyalázó valótlanságokkal teljes cikket irt ellenem. Megindítottam a szerkesztő ellen a sajtóügyi eljárást.

A cikk célja: lehetetlenné tenni az én pártelnökségemet. 1875. óta vagyok tagja a függetlenségi pártnak. Küzdöttem úgyszólván egyedül a szabadelvű párttal évtizedekig, mig csak a függetlenségi párti megyei képviselők száma egyről hatra nem emelkedett.

Egy vagyont költöttem el pártunk érdekében s most ezt is ellenem fordítja