Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. szeptember (1. évfolyam, 10-13. szám)

1907-09-27 / 13. szám

2.

1907 szeptember 27.

iskolát minálunk felállittatni, de mint értesülünk, általánosságban bizony nagy áldozatot s messzemenő hozzájárulást kiván tőlünk az iskola létesítéséhez. Pedig tisztában lehetnének a hivatalos körök azzal, hogy városunk nem képes nagy áldozat hozatalra, mert a pénzügyi viszonyai olyanok, a melyek nem engedhetik meg, hogy az 5 %-os iskolai pótadó beszolgáltatásán kivül nagyobb természetű hozzájárulással legyen segítségére a kincstárnak az iskolának felállításához.

Illő lenne a kormánytól, ha velünk se m bánna mostoha gyermek módjára s nekünk is juttatna azon morzsákból, ami a nemzetiségieknek adottakból még meg maradt. A beruházásokból ki volt vidékünk zárva mindig, égjük kormány sem tiirődött a járás sorsával sohasem, hagyták azt magára teljesen. Csak a közterheket kellett beszolgáltatnia mindig, de ellenértéket azért soha úgyszólván nem kapott.

Most arról volna szó, hogy a városnak egy hőn óhajtott érdeke valósuljon meg s akkor is oly feltételeket akarnak kitűzni a város részéről adandó hozzájárulásra vonatkozólag, melyeket meghozni az teljesen képtelen.

Reméljük, hogy a népnevelésügy alapos ismerője, a tanfelsehogysem akarta elbocsátani. E* este megfeledkezett akaratán kivül is a férjének tett

esküjéről.

Letelt az év és a férj örömmel irta feleségének, hogy már csak napok, vagy talán csak érák kérdése, hogy viszont lássák egymást.

Mindketten boldogan gondoltak arra, mikor ismét viszont fogják egymást látni.

Végre megjött a férj. Boldogan ölelte magához aranyos kis feleségét, kit egy hosz- szu évig nem látott, de a kit többet nem hagyna el nemcsak Egyiptom, hamun a világ összes sáskájáért.

A viszontlátás örömében alig tudtak szólni, a boldogság és öröm sugárzott mindkettőjük arcáról.

A jóbarát is csakhamar megérkezett, hogy élőszóval is beszámoljon a férjnek a szép asszonyról.

A férjnek csak most jut eszébe, hogy megkérdje feleségét, hogy hü maradt-e esküjéhez.

— Nos kis feleségem, nem felejtetted-e el ezelőtt egy évvel tett esküdet? 365 nap alatt egyszer sem szegted meg a vonatnál tett fogadalmadat, meg mernél-e erre ismét esküdni ?

Az asszony nem tudott hazudni, eleinte habozott, erre már a jóbarát is kezdett megijedni, de hogy magát és a szép asz- szonyt kimentse a bajból gyorsan odasugja: „csak esküdjék meg bátran, hisz az idén — szökő év volt.“

ügyelőnk belátja azt, hogy városunkban az állami iskola felállítása nemcsak helyiügy, hanem egy fontos közügy is. Á tiszta magyar nép; gyermekeinek kioktatása és kiművelésének lehetővé tétele, közérdeket képez.

Hisszük, hogy ő meg fog győződni arról,'Íiogy az állami iskola felállítása ‘ állami célt szolgál és nem fog olyan feltételeket szab- ni majt városunknak, mely ezt a közérdekű dolgot a napirendről levótetnó. köztudomású dolog, hogy a városunknak pénzügyi viszonyai rosszak és tekintettel lesz remélhetőleg erre az állapotra a kormány kiküldöttje és ép ebből kifolyólag a 'minimumra fogja redukálni a Városunktól kívánt hozzájárulási' költségeket.

A képviselőtestület pedig legyen tudatában annak, hogy az állami iskölá felállítása milyen szükséges nekünk és hogy menynyi előny háramlik ezáltal városunkra. Ép ezért menjenek el az áldozat terén azon legvégső határig, melyet csak a városnak megtehetni módjában álland. Elvárjuk tőlük, hogy minden lehetőt el fognak követni a városnak és illetve annak polgárai érdekében és teljes igyekezetükkel rajta lesznek azon. hogy a kormány kiküldöttjévé! sikerüljön olynemü megállapodásra jutniok, mely által az állami ‘iskola létesítése lehetővé válik mindnyájunk általános örömére. Nekünk nemcsak kulturális, de fontos közgazdasági érdekünk is ezen kérdés. S reményünk nem lesz alaptalan kétségkívül akkor, mikor azt hisszük, hogy képviselőtestületünk hü lesz önmagahoz és a város anyagi és szellemi fejlődésének előmozdításán helyes igyekezettel rajta lesz, hogy a hőn óhajtott vágyunk megvalósítását mielőbb láthassak elérve.

HII?EK.

— Megyei pértgyiilés. A szatmárvár- megyei függetlenségi és 48-as párt f. hó 26-ikán tartotta rrteg a pártgyülést városunkban. A gyűlésre oly nagy számmal jelentek meg az egész megyéből a párt tagjai, hogy a gyűlés megtartására a kaszinói nagy terem szűknek bizonyult. Megjelentek mintegy 1500-an, a mi az eddigi megyei pártgyülésen még elő sem fordult. Ott voltak a nagybányai 48-as párt kiküldöttjei ! élén Farkas Sándor pártelnökkel; acsenge- ; ri párt nevében Luby Béla orszgy. képviselő, j

Kossuth István a párt ottani alelnöke s még Popovics Mihály, Gedő Károly; számos párttag a mátészalkai kerületből Luby Lajos, Lövey Miklós, Szabó Gusztáv, Katona Sándor, Spitz Dezső, Kun Sándor, Kósa Lajos, Kis Bertalan, Balog Áron, Fülep Ernő; Szatmárról dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Böszörményi Emil, Osváth Elemér, Uray Géza, dr. Hantz Jenő, Biky Károly stb. És azután kerületünk minden községének nagyszámú kiküldötje élén Jékey Zsigmond géberjéni földbirtokos, Thury Zsigmond kisari ev. fet. lelkész, Fábri János vámosoroszi-i föld- birtokos, Christoph Frigyes kisnaményi lakos, Ács Lajos ev. ref. és Lengyel József róm. kath. lelkészek Csekéről, Bortnyik György ág. ev. esperes Köleséből stb. és városunkból vagy 300-an, kik között az in- telligentiának ugyszólva minden tagját lehetett látni.

A gyűléshez igen sok távirat is érkezett, a melyeknek küldői a képviselőnknek bizalmat szavaztak és a gyűlés határozatához hoszájárulásukat jelentik be.

Lubu Géza, a megyei párt elnöke üdvözli a megjelenteket és tekintve, hogy az ő ügyében lett a pártgyülés összehiva, az elnöklésre Farkas Sándort, a nagybányai függetlenségi párt elnökét kéri fel.

Farkas Sándor a gyűlést megnyitódnak jelenti ki és bejelenti előre, hogy a nagybányai választókerület 48-as pártja a gyűlés határozatával szolidaritást vállal. Elnöki megnyitójában utal arra a körülményre, hogy milyen méltatlan támadások érték a párt közbecsülésben álló elnökét, s a jelenlegi gyűlés tárgya az, hogy az ártatlanul meghurcolt képviselőnek elégtételt adjanak. Felkéri Luby Gézát, hogy beszélje el az egész aljas ügyet, hogy a párt elfogulatlan határozatot hozhasson. Luby Géza röviden körvonalozza a hírhedt ügyben tanúsított egész eljárását, az általa indított aktiónak az egész történetét és az ügy végső fejleményeit. S hogy a pártgyülés teljesen pártatlanul hozza meg határozatát, ő az elnökséget a párt rendelkezésére bocsátja és a gyűlésről eltávozik. Utána Biky Károly ev. ref. esperes szólott, a ki teljes hévvel osztja képviselőnknek a Majos ügyben elfoglalt álláspontját. Majd azon támadásokkal foglalkozik melyet a „Szatmárvármegye” cimü lap indított képviselőnk ellen.

Határozati javaslatot nyújt be arra nézve, hogy a párt bizalmának adjon kifejezést a meghurcolt elnökének, lemondását pedig ne vegye tudomásul és működése felett a párt megelégedését fejezze ki.