Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. augusztus (1. évfolyam, 5-9. szám)

1907-08-01 / 5. szám

Társadalmi, közgazdaságig szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap. ELŐFIZETÉSI-DÍJ : Egész évre 6 kor. Negyedévre 1 K. 50 f. Fél évre . 3 kor. ; Egyes szám ára 12 f. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Lap-vezér. Felelős-szerkesztő: LUBY GÉZA . , országgyűlési képviselő. II JÁRMY BÉLA dr. Lap-tulajdonos: MÁTYÁS ADOLF. A sztrájk kérdéséhez. Manapság a sztrájk kérdése a legaktuálisabb nemzetgazdasági probléma. — Köteteket Írnak a sztrájk lényegéről, hasznáról, ká­ráról, jogosultságáról. — Sztráj­kolnak az ipari munkások, keres­kedősegédek, vasutasok, sőt a jó­zanabb elemet képező mezőgazda- sági munkások is. A sztrájk veszedelmes mivol­tát már régen felismerték a mun­kaadók, de felismerték az állam­ügyeket intéző körök is és tőre­id esznek annak lehető megakadá­lyozására, — káros hatásainak lehető csökkentésére. De hát úgy vagyunk ezzel, mint az egyszeri ember az ördöggel, nyakunkra ült és nem tudjuk lerázni. — A nyugati műveltség egyik hátránya ez, annak terjedése hozta magával, annak fejlődése, a szociális eszmék erősbödése fejleszti és terjeszti a tömeges és nem tömeges ipari, kereskedelmi és gazdasági sztráj­kot. A sztrájk a munkásság fegy­vere, szokták mondani. Tisztes­ségtelen és ártalmas fegyver. Tisztességtelen, mert igen könnyen zsarolásra vezethet, sőt a leggyakrabban arra irányul. — Nézzük a nagy vállalkozót, a nagy gyárost. — Ahhoz, hogy vállalata prosperáljon, hogy megrendeléseit teljesíthesse s üzemét jövedelme­zőnek lássa, szükséges, hogy ál­landó és folytonos munkában le­gyen, hogy a beszerzett nyers­terményeket idejében és rendesen feldolgozza. — Tegyük fel, hogy a viszonyokhoz mért rendes mun­kabéreket adja munkásainak, de ezek közül akad nehány lelketlen ember, aki szeretne kevesebb munkával a megérdemelten felüli munkabérhez jutív. Ezek meg­kezdik az actiót, — izgatják a könnyen hivő és könnyen fello­vagolható magyar munkást, bebe­szélik, hogy összetartással maga­sabb munkabért és kevesebb munkaidőt érhetnek el. — Kitör a sztrájk. — A gyáros munkás hiányában kénytelen az üzemet beszüntetni, nyerstermónyei a nya­kán maradtak, megrendeléseinek nem tud eleget tenni, más mun­A lap szellemi részét illető közlemények a „Fehérgyarma. es Vidéke* szerkesztőségéhez, az előfizetési és hirdetési dijak, vala­mint nyílttéri közlemények a „Fehérgyarmat és Vidéke“ kiadóhi­vatalához czimzendők. — Hirdetések készpénz fizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek. kásokat a sztrájkkal járó s annak főelemét képező terrorizmus miatt nem kap s a leggyakrabban, hogy megmeneküljön a tönkrejutástól, megadja a jogtalan és túlságos munkabért és akkor aztán ezáltal megy tönkre. — Kevés igazítással igy megy ez a kisebb gyárosoknál és kis iparosoknál is. Ártalmas a sztrájk a fentiek­nél fogva a vállalkozókra, de ártalmas a munkásokra, legalább azok nagy részére is. A sztráj­koló munkások kényszerítik józa­nabb társaikat is a munka abban- hagyására, nem riadnak vissza az erőszaktól sem s ezáltal igen sok békés és tisztességes munkásem­ber elesik a mindennapi rendes keresetétől, — maga és családja éhezésre jut, nem szólva ezúttal arról, hogy az igy beálló munkát- lanság és tétlenség iszákosságra csábítja az embert s végül őt ma­gát a züllésbe, családját az éhen- halásba kergeti. Nem csak tisztességtelen és ártalmas, de jogosulatlan fegyver is a sztrájk, mint általán, minden erőszak. — A sztrájkoló munkás HETI FURULYA. Furulyázzunk tovább Telik vele a lap, Hisz’ szenzáció Gyarmaton nem akad. Akasztás, késelés . . . Ez izgatna minket, De ami kedvünkért Senki ilyet nem tesz. De a lapot mégis Megtölteni csak kell, Itt hát a furulya, írjuk tele ezzel. * * * A kiadó busul, Van is erre oka, Mert nehezen gyűl be Pár rongyos korona. Kérem tehát gyorsan, Okoskodni nem kell, Hanem másfél pengőt Félévre küldjék el. Szamosparti kék ég alatt — Szamosparti kék ég alatt van nékem a [lakásom, Szamosparti szőke kislány az én kedves [galambom, Szamosparti szőke kislány, hallod-e bus [dalomat ? Szamospartról küldöm hozzád epedő [sóhajomat. Szamosparti szép kék egen ragyognak a [csillagok, Szamosparti nyárfák alatt csak csak magam [álldogálok; Szamosparti rezgő nyárfák súgjátok meg [azt nekem: Szamosparti szőke kislány mást szeret-e, [vagy engem ? Szamosparti szőke kislány, ha mást szeret, [nem engem: Szamosparti nyárfák alatt repedjen meg a [szivem: Szamosparti sárga-föveny födje be a [testemet, Szamosparti szőke lányért epedő bus [szivemet. F. Szűcs Károly, földmives Falusi história. (Folytatás.) Ezalatt megérkezik a vendég és egy nagy fekete csomagot, meg egy sárga tölcsért hoz ma­gával. — Na Tóth uram, most látjuk hát meg, hogy igazat mondtam-e vagy sem és már kezdi a fekete csomagot kifele pakolni. Csakhamar el is készül és a gépet annak rendje módja szerint fel is állítja az asztalra. — Édes Néném, csak azt mondja meg, hogy melyik a nótája, mert azt akarom legelébb is el- huzatni. Az asszony most már a félelemtől szólni sem mer és csak nagy biztatásra tudja megmon­dani, hogy melyik is az ő nótája. A pesti ember előbb keresgél egy kis ideig, de végre megtalálja a sok holmi között a nóta kótáját, melyet aztán a gépbe beigazit. — No most már hadd szóljon és nagy ün­nepélyesen megindítja a gépet. A bámulattól Tóth uram, meg az élete párja azt sem tudják, hova legyenek. Nézik a gépet, tapogatják erről is túl is, de a nyitjára nem tudnak akadni, mert most már iga­zán láthatják, hogy a gép magától muzsikál és ez

Next

/
Thumbnails
Contents