Fakutya, 1962 (4. évfolyam, 1-13. szám)
1962-03-10 / 5. szám
Fakutya 7. ) rámszegezett bámuló szemkereszttüzében és minden szempárból csak azt tudom isni: ,,Ez is valami..........küllehet!“ (Mindenki saját ,,ornak“ nyelvén helyettesítse be öntözött helyet!) A tökéletes angol nyelv dnem minden nyelvnek vanszabályai arra vonatkozólag, in kell kiejteni a szavakat. : ember soha nem is látott egy yos szót, akkor is ki tudja — helyesen.. . i így az angolban.. ! Az aiiyelv, mint mindenben, ebben étel... Itt soha nem tudhatja aber! '.tkoriban a rádióban éppen a adó-próbával kapcsolatos közs folyt. Több képzeletbeli eljes rakéta csapódott be egyes ken. Ezidáig mindenki, a rámondóktól kezdve, a csapogy ejtette ki a „missile“ — Isági rakétameghajtású lövészét: „Miszl“. Most már így ki: „miszájl“. ,steril*‘-t egy éve még „sztöek ejtették, ma már így ják ki: „sztörájl“; a „scliedu(ütem terv, beosztás, jegyzék, izelött úgy ejtették: „sedjul“, íár így: „szkedzsul“... S így ithatnám még sokáig, ha a lkezésre álló hely ezt megeua bevándorolt „idegen“ (mert öt év múlva is az!) találkozik Ságban, vagy könyvben egyjj szóval, amely kajánul rörá: „Noá, ejts ki!“, — akkor íytelenül legyint és elindul kérdezni“. Megkérdez kb. 15 böző személyt a szó kiejtését 3n. Mondanom sem kell, hogy a 15 különbözően fogja kiejl szót, mivel mindegyik „másin jött.. .“ ikkor, itt áll a szerencsétlen ■áns és az amúgy sem túlsát ragyogó és kényelmes életét csak jobban beárnyékolja az y, hogy itt minden egyes szót i kell megtanulni — kiejteni y-egy új szó kiejtésének a kizása legalább két hetet vesz be... jyne bátortalanodna el az a lomraméltó külföldi, aki mijemegy egy hivatalba, vagy iivatalos helységbe, az íróaszott látja az angol magyaráitárat, amelyet elég sűrűn for,k az itt született állampolgákkor nem csoda, hogy ilyen í születnek: Mondd, nincs neked liajod az okkal, a nyelv szempontjá-Nekern nincs. Nekik van ve-Ijon már egy kvartért. . . !" ontoban vannak bizonyos keik, illetve, kerületeknek egyes részei, amelyekhez képest a volt Mária Valéria telep környéke a Ritz Szálló előcsarnokának tűnt volna... Itt nem tud az ember úgy végigmenni az utcán, hogy le ne szólítaná valaki. Vagy „üzleti szellemű“ hölgy, vagy pedig szomjas úriember, aki sürgősen vissza óhajt menni a Tavern bűzös, ámde meleg és sörszagú gőzhullámaiba és ebből kifolyólag minden eléjekerülő élőlényt — (hacsak nem rongyok lógnak le az illetőről) — megszólít, hogy aszongya: — Adjon már egy kvartért! (25 cent) Szeretnék egy jó meleg kávét inni és valamit enni hozzá.. . Tegnap óta nem ettem. ..! Közben olyan alkoholgőzt lehel a szerencsétlen áldozat arcába, hogy az örülhet, ha könnyebb alkoholmérgezéssel szabadul. Nemrégiben megszólított egy ilyen „éhező“ és már éppen le akarta adni a szokásos „szöveget“, amikor félbeszakítottam és a következőt mondtam: , — Nahát, éppen ugyanezt akartam én is kérni magától! Ha már így állunk, akkor egyezzünk meg: én kéregetek az utca másik oldalán, maga pedig az innensőn... És nyugodtan átballagtam a másik oldalra. Soha, amíg élek, nem felejteni el megdöbbent, csodálkozó és egyben teljes értetlenséget sugárzó arckifejezését... SKÓCIÁBÓL JELENTIK Két skót sétál New York utcáin és látják, hogy egy ház második emeletén egy fiú mossa az ablakot. Hirtelen megtántorodik és egyensúlyát vesztve lezuhan a magasból. Szerencsére az ablak alatt áll egy óriási szemétgyűjtő láda, tele szeméttel és igy abba esik bele. A skótok nézik a jelenetet, az'án az egyik negcsóválja a fejét. — Hogy ezek az amerikaiak milyen pazarlók! — mondja. — Hiszen ezt a fiút még jó pár évig használni lehetett volna. AKÁRCSAK M1NÁLUNK... — Bukarestből érkezett Két volt párttag találkozik az egyik bukaresti utcán. — Te, — mondja az egyik, — már régen nem láttam .Álba Petra barátunkat. —- Szegény Petra, — mondja a másik — múlt héten meghalt. — Igazán? — csodálkozik az első. — Nem is tudtam, hogy le volt csukva. Kis félreértés Fényképész: Köszönöm, hogy megengedte, hogy lefényképezzem 99. születésnapján... Remélem, a 100.-on is lefényképezhetem? öregember: Miért ne... ? Elég jó színben van... Talán még megéli... Kérlek! Nyugodtan menj haza az anyádhoz. 'mmmmJmmmmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmJmmnmmmmmmmmm' AZ ÉLETBŐL ELLESVE PÁRBAJ, ÉLETRE-HALÁLRA SZOKATLAN ESET A SEGÉLYHELYEN A KÖTELESSÉGRŐL Jó tanács mindenki számára: ha biztosan akarod tudni, hogy kötelességedet teljesítetted, csináld mindig azt, ami a legkellemetlenebb.
