Fakutya, 1962 (4. évfolyam, 1-13. szám)
1962-01-25 / 2. szám
TENGERENTÚLI KIADÁS ■ >th ir» HUMOUR DIGEST ÖT VILÁGRÉSZ MAGYAR I; VICCLAPJA ;■ IV. évfolyam, 2. szám. SZERKESZTI: VAJDA ALBERT 1962. január huszonöt. Nem akarok uszítani, de anii sok az sok — A Fakutya kijön a sodrából — Igazán nem Kenyerem az uszítás, de komolyan mondom, nem értem De Gaulle-t. Ott van Franciaország szívében Monaco, csupa francia lakja, franciául is beszélnek és mégis Imi, hogy önálló állam legyen. Hát nem látja, hogy Monaco szerves része Franciaországnak? llát nem látják a franciák, hogy a monacói vezetőség elnyomja a francia lakosságot?. Kell e több bizonyíték erre, mint az, hogy monacói állampolgárnak nem szabad betennie lábát a Casino területére? Hát mi ez, ha nem elnyomás, terror, rabszolgatartó módszerek? A francia kormány mindig a béke oldalán állt. itt az ideje, hogy csapatai bevonuljanak Monacoba és egyesítsék végre az anyaországgal. Aztán ill van Lichtenstein. Németül beszélnek, ott terpeszkednek Németország szivében és nem átal jak úgy feltüntetni, mintha semmi közük nem lenne a németekhez. Igazan érthetetlen, liogj Adenauer meddig tűri még ezt a felháborító provokációt! Követelem, bogy vonultassa be csapatait Lích'ensteinbe es adja vissza végre az elnyomóit. liclitensteini németeknek azt a szabadsagot és önállóságot,, amelyet a liclitensteini herceg elnyomó uralma alatt nem kaphatnak meg. Arról már nem is akarok beszélni, hogy szerbijein Svédországnak már régen fel kellett volna szabadítani északi testveiéit, a norvégokat, akik a Skandináviai félsziget egy részét bitorolják immár évszázadok óla, a svédek lóvására! F.s mikor csatolja már önmagához Franco a portugálokat, akiknek semmi keresnivalójuk az Ibériai félszigeten, amely tudvalevőleg spanyol és a portugálok beékelték magukat az Atlanti Óceán és a spanyol szárazföld közé. El velük onnan! Vonuljanak be a spanyol csapatok és szabadítsák fel ügy a portugálokat, hogy megszűnte ik Portugáliát. F.s, ami a legfelliáboiítóbb, otl van az a GOA, amely beékelte magul India szívébe és veszélyezteti a szegény Indiát. M.ddig tűri ezt még Nehru és Krisna Menőn, a kis piros külügyér? Mikor vonulnak már be az. indiai csapatok GOA-lia és szaba. . . . Tessék? Hogy tudom-e, hogy India ingszállta GOA-t? Férsz?, hogy tudom. Onnan jutott eszembe ez az egész cikk. . . Fakutya Az iró kisfia Apu, minek írsz te folyton? Ha nem írok, akkor neked nem lesz mit enned. Igazán? Akkor irjal ma csokoládétortát, tejszínhabbal. MAROSÁN ÚJRA REMEKELT Marosán György, a Magyar Népköztársaság legböle ebb államminisztere, előadást tart a politikai helyzetről. Amikor végez a külpolitikai helyzet ismertetésével, a maga — miniszterhez illő — modorában, megkérdi az egyik jelenlévőt: — No, apafej, hát magának mi a véleménye a külpolitikai helyzetről? A megkérdezett, kis zavarral feleli: — Én... én kérem optimista vagyok! — Optimista? — derül fel Marosán arca és belső zsebéből elővesz egy — szemüveget. Hetek óta el kellene már mennem egy optimistához. .. Most legalább maga meg tudja mindjárt mondani, hogv milyen üveg kell nekem olvasáshoz... Budapesti humortudósitónktól: KEDVES FAKUTYA! Pestről írok és mivel még nem ismersz, hát bemutatkozom. Kutyánszky a nevem és aze’őtt maszek sintér voltam. Külterületen. Az elvtársak államosítottak és most a Használt Ebeket Kiszerelő Vállalatnál dolgozom. Szakavatott munkám jutalmául elértem. hogy megkaptam az„élsintér“ címet. Eleinte kutyasétáltató voltam. Ekkor történt, hogy megmart egy kiszerelésre váró eb cs ettől fogva munkatempóm még veszettebb lett. Munkámról nem írhatok sokat. Dolgozom és kutyaéletem van, mint mindenkinek. November 7.-én, a Nagy Október-Novemb?ri Forradalom megünneplésére a kiszerelésre váró ebek lelkesen megvonyították a hatalmas Szovjetuniót. Részt vettünk a sztálintalanítást követelő tömi, leintette a túlzókat. „Öntudatos eb, nem ad és nem fogad el rosszcsontot!“ — jelentette ki, a többség harsány ugatása közben. A kiszerelésre váró ebállomány meghallgatta Hruscsov beszédét, amelyet a XXII. pártk'tng’csszuson mondott. A hallgatók nyelve lógott a lelkesedéstől, de egyesek még a kötelező farkcsóválásról is megfeledkeztek. Egy albán öleb élesen kaffogott és egy kínai selyenipincsi dühösen morgott. Ezek voltak a főszámok. Később ezek ketten, harsányan szimatolták egymást, azon a helyen, ahol a kutyák szokták. Láncoskutyánk jól van, nincs hírünk róla, bár vállalatvezetőnk szerint Hruscsov most szőrmentén simogatja. Öt azonban nem kedvelem, mert szőrének színe erősen kétféle. nieggyűléseken is. Kissé zavarólag hatott, hogy egyes, szélsőséges elemek követelték a csontokat. Hektor elvtárs. a pártbizal ,'.N".%VÚ.V-.V»V>-VW.V-W I -Sokszor ölel Rutyánszky Ottó oki. áll. sintér A gyarmatosítás vége »».-O- 01 ■. cv avagy: ahogy Hruscsi és Mao elképzeli.