Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Fakinya 9. GANGON ALULI HAZASSAG \ IDÁM TÖRTÉNET, HÉT CSÓKKAL A FŐSZEREPBEN * ÍRTA: ROBERT MORLAND FORDÍTOTTA: VÁRALJAI PÉTER 2. FOLYTATÁS — Rúzs van? — kérdezte az a magas fiatalember, aki két kézzel a pultra támaszkodva, a viszkiszag forrása volt. — Van! — felelte Dcrin hidegen. Gyűlölte ezt az ismeretlen fiatalembert, mert szmokingban volt. egy egyszerű munkanapon, délelőtt tíz órakor és mert egész lényéből áradt, hogy a gazdag semmittevők üresTejű fajtájához tartozik. Milyen rúzs legyen? — kérdezte, mert szerette volna, ha a fiú már elmegy. Csókálló! — mondta kurtán a fiatalember és csuk!ott egyet Halk, csendes, diszkrét kis csuklás volt, de csuklás Modortalan alak, gondolta Dórin és néhány rúzstokot tett a pultra. Talán ez megfelel? — mutatott egyre. — Ez.. . ez. . . csókálló? kérdezte nehézkesen a fiatalember és közben merően nézett Dórin arcába. — Igen. Csókálló. — Garan... izé... garantál—tan? — Garantáltan! A fiú kicsit megingott. Dórin attól félt, hegy hátraesik. De nem, csak megrázta magát, mint aki le akarja rázni magáról a részegséget. — Maga. .. is ezt használja? — kérdezte hirtelen a fiú. Én is. — hagyta rá Dórin, mert remélte, hogy ez meggyőzi a furcsa vevőt és gyorsan megveszi és elmegy. De odafent, azon a helyen, ahol az emberi sorsok főkönyveit vezetik szorgos angyalkezek, a mai napra elrendelték, hogy Dórin Lakatos, magyar születésű, new-yorki lakos életébe teljes gőzerővel toppanjon be a végzet. És éppen ezért, amikor a Delmonte árúház illatszerosztályán a beszélgetés idáig ért, a Dórin főkönyvét vezető angyal rákacsintott a szmókingos fiatalember angyal - könyvelőjére. A kacsintással egyidejűleg, a fiatalember minden előzetes figyelmeztetés nélkül áthajolt az üvegpulton és egyetlen gyors lendülettel szájoncsókolta Dorint. A teremben minden zaj elült. Többen, akiknek már előbb feltűnt a fiatalember furcsa viselkedése, tátott szájjal nézték a jelenetet. Volt mit nézniök. A csók néhány tized másodpercig tarthatott, aztán Dórin elrántotta a fejét és a következő pihanatban teljes erővel pofonvágta a fiút. A csattanással együtt megtört a csend. A fiatalember ösztönös mozdulattal arcához kapta kezét, aztán kinyílt a szája, mint aki mondani akar valamit, de halk csuklás tört elő, mire sarkonfordult és kisietett... Dórin nem tudott mozdulni. Sápadtan állt a pult mögött és magában imádkozott, hogy el ne ájuljon. Szinte félálomban hallotta a menedzser kétségbeesett hangját:- Maga őrült! — suttogta Dórin füle mellett, nehogy a botrány még tovább fokozódjék. — Tudja maga... tudja maga, hogy ki volt az, akit pofon ütött? Dórin nem tudott szólni, csak némán intett nemet.- Mr. Fred volt... — fújtatta elhaló hangon a menedzser - Mr. Herbert Delmonte fia... II. FEJEZET, amelyben kivételesen csak egy ajtó csattan, pofon nem, viszont ege fiilet megcibálnak és az Elnököt megfenyegetik, hogy össze-vissza fogják csókolni. Néhány pillanatig némán meredtek egymásra. A kimondott név, mint valami sötét esőfelhő, ott lebegett a fejük felett és elhomályosította a pasztaíszinű világítást. Álmodom, gondolta Dórin. miközben a menedzser feldúlt vonásait nézte és szinte öntudat'anul állapította meg. hogy a férfi egyik füle szét van lapítva. Álmodom, de azonnal fel akarok ébredni! Jelentenem kell az esetet — érkezett hozzá a menedzser hangja és a következő pillanatban csak a széles hátat látta, amelyen úgy ült a golyóalakú fej. mint valami frissengyúrt szilvásgombóc. A gombóc hátul kissé kopaszodott, mintha a prézli, amelyben meghempergették, egy darabon nem tapadt volna hozzá a tésztához. Most mi lesz? — szólalt meg valaki Dórin mellett. Judy volt. aki a szomszédos pu'tnál dolgozott, ott. ahol a pipereszappanok és fürdősók ingerkednek a vevőkkel. Nem tudom. — vonta meg vállát Dórin és lehunyta a szemét. Most már tudta, hogy hiába is áltatja magát, ez az egész egyáltalában nem álom, hanem keserű valóság. Megpofozta az elnökigazgató fiát. Szakavatott, rövidre méretezett, de nagyszerű technikával elhelyezett pofon volt. Ha az emberiség eljut majd a fejlődésnek arra a fokára, hogy az egyetemeken a boxolásnak. verekedésnek és embertársaink tudományos alapon való megpofozásának külön fakultása lesz. ez a pofon méltán kap majd helyet a szakkönyvekben. De a Delmonta Árúház, amelynek jelszava. mint mondottuk, az volt, hogy itt mindent lehet kapni, úgy látszik, a pofont, mint olyat, nem sorolta be a kapható árucikkek közé. Legalábbis erre mutatott, hogy az elcsattant pofontól számított három perc leforgása alatt, az illatszerosztály ajtajában megjelent Mr. Lewis, a személyzeti osztály helyettes osztályvezetője és a kötelező vá'lalati mosollyal arcán, odalépett Dórin pultjához. Miss Lakatos, mondta, a szeme és a hangja szöges ellentétben állt az arcát övező bájmosollyal — Mr. Hool kéreti. Mr. Hool volt a személyzeti osztály főnöke. Ha neve véletlenül szóbakerült. az árúház alkalmazottainak hímnemű tagjai olyan szavakat használtak vele kapcsolatban, amelyek egyikét sem lehet lenyomtatni. A nőnemű alkalmazottak nem mondták ki ezeket a szavakat, csak gondolták, jeléül annak, hogy a nők. minden egyenjogúság ellenére, finomabb lelkialkatúak. mint a férfiak. Ez a Mr. Hool hivatta Dorint. Lassú léptekkel ment Mr. Lewis o'dalán. A lift felé igyekeztek. Mindketten mosolyogtak, s így, a felületes szemlélő azt hihette, hogy az áruház két repesőszivű alkalmazottja megy most átvenni valamiféle jutalmat. Mondjuk: a Vevőkkel Való Helyes Bánásmód Megjutalmazására Kitűzött Vándordíját. A nesztelen lift szélsebesen vitte őket a tizenkettedik emeletre. Alig csukódott be a liftajtó, Mr. Lewis arcáról eltűnt a mosoly. Csak ketten voltak és a liftes, vevő nem használta a személyzeti felvonót. A szolgálati mosolyt ilyenkor le lehetett tenni, hogy az arcizmok kicsit kinyújtózhassanak. Dórin félszemmel Mr. Lewisre pillantott. Mereven állt mellette, egyetlen jellel sem mutatta, hogy szólni óhajt. Oszlop volt. a Rend és Precizitás oszlopa, akire bátran rá lehet építeni egy milliós nagyárúházat. Dórin úgy érezte magát mellette, mint valami haszontalan naplopó, a csélcsap és könnyelmű tücsök a rendszerető és pedáns hangya mellett. (Folytatjuk)
