Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1961-03-10 / 5. szám

10. Fakutya SEGÍTSÉÉÉÉG!!! CSAKCSUPA SZESZÉLYES SZERELEM Szegedi Szerén szemérmesen szemezett szennyes szemüvege szög­letén, szenvtelenül szendergő szerelmével. Szeplős Szilárd szundiká­lást színlelve, szendén számlálta szép szőke szakálla szőreit. Szerén szótlanul szemlélte szívtelen szerelme szokatlan szenvedélyét, szilva szörpöt szürcsőlve Szivárvány szálló szalonjában. Szédületesen szép szikár szobaleány szőkéit színre szaporán, sze­derszószt szállítva szürke széles szelencében Szilárdnak. Szilárd szánt­­szándékkal szemlélve szemérmes szobaleány sziluettjét, szaporán szólt: — Szabadjon szólnom szívem szerint, szőke Szépség! Szerény, szeplőtlen személyem szívesen szövetkezne Szépségeddel, szombaton, szürkületkor, Szélkakas szigetén. Szégyenlős szobaleány sziszegve szaladt, szörnyen szégyelve szó­­banforgó Szilárd szemtelen szavainak szálkáit. Szerencsétlen Szerén szívfájdalommal szipogott szélhámos Szilárd szívtelen szoknyavadász szerepén, s szomorúan szavalá: — Szégyentelen szélhámos! Szakítunk! S Szerén, szánalmas szégyenpírban száguldott, Szatymazon szé­kelő szatócs szüleihez. (Beküldte: L. F. New York.) E E E E E E fi TÖBB PÁRTPOLITIKUS NAPTÁRÁBA Hétfőn még csak ötölt-hatolt S bakot is lőtt, ötöt, hatof. S szerdán mondott csütörtököt. Ám kedden egy nagyot nyögött (Dórkóczy) .................................................................. H H H H H H H H ZENE ÉS VIDÉKE HÁT NINCS IGAZA? Egy alkalommal Garab bácsi megszokott reggeli sétája közben a városon kívül az úton egy zöldséggel megterhelt szamár­­vonta kétkerekű taligával talál­kozott, amint az a város felé igyekezett, de a nagy sárban ela­kadt. A csacsifogat gazdája szé­pen megkérte Garab bácsit, hogy segítse ki a bajból. A kérésnek eleget is tett, a gazda a gyeplőt és ostort kezelte, a szamár és Garab bácsi egyesüli eiővel ki­rántották a taligát a kátyúból. — No, barátom — mondta Garab bácsi —, örülök, hogy se­gítségére lehettem. Az atyafi tenyerével megtö­rölte gyöngyöző homlokát s azu­tán így válaszolt: — Hát bizony ké.em, ezt egy szamár nem is bírta volna ki­húzni egyedül... ELMÉSSÉG A TŰPÁRNÁRÓL A tűpárna sokkal okosabb, mint az ember, mert rá sem hederit az apró tűszúrásokra. (Neohottentotta igazság) AZ IGAZSÁGRÓL Bármennyire is tör valaki az őszinteségxe, önmagáról sosem mondja meg az igazat. (Ló Lenke lepkegyűjtő) ÜZEN A „Komoly zene“, Birmingham. Azt kérdi, tudunk e közelebbit monda­ni Vásáry Tamásról, akinek most máricus 11.-én lesz nagy érdeklő­déssel várt koncertje a londoni Ro­yal Festival Hallban, a Wiifr.d Van Wyck Ltd. rendezéseben, Vásáry Tamás egyike legtehetségesebb fia­tal zongoristáinknak. Remélem, nem fog megharagudni, ha elárul­juk a korát: 1933-ban született, Deb­recenben. Szóval, nem lehet éppen korosnak mondani. Hat éves kora óta zongorázik. Nyolc éves volt,, amikor egy Mozart zongoradara­bot először játszott zenekarral. Odahaza, Magyarországon is egyik sikert aratta a másik után. 1956-ban külföldre jött és Béos, Berlin, Mün­chen, Paris, Brüsszel zenekedvelő közönsége igazán nagy szeretettel és lelkesedéssel hallgatta koncert­jeit. Legutóbb nagysikerű délame­rikai turnét fejezett be. Ha még azt is eláruljuk, hogy Vásáry Tamás Svájcban telepedett le, megszám­lálhatatlan mennyiségű hangle­mezt készítettek eddig vele és nagyszerű tehetsége Kodály Zoltán atyai gondoskodása mellett bonta­kozott ki, akkor azt hiszem már csak az! marad hátra, hogy talál­kozzunk a Royal Festival Hallban, Vásáry Tamás estj'én. * * FAKUTYA M. Károlyné, London, A Tátrai vonósnégyes pontosan négy tag­ból áll, ahogy általában szoká­sos a vonósnégyeseknél. Tagjai: Tátrai Vilmos (hegedű), Szűcs Mihály (hegedű), Konrád György (mélyhegedű) és Banda Ede (cselló). 1946-ban alakult meg az együttes és azóta, nyugodtan mondhatjuk, sikert sikerre hal­moz. Bár 1948-ban megnyerték a Nemzetközi Bartók Zenei Ver­senyt, külföldi vendégjátékra el­ső ízben csak 1957-ben került sor. Németország, majd újra Né­metország, Ausztria, Belgium, Dánia és a Szovjetúnió közön­sége tapsolt a Tátrai vonósné­gyesnek, majd 1960-ban először látogattak el Angliába. Szerepel­tek a B.B.C.-ben hangversenyt adtak Londonban, Norwichban és Whitehavenben. Most ismét koncertkörútra indultak és Lon­donban, március 8.-án, a RO­YAL FESTIVAL HALL-ban adnak Haydn koncertet, amint arról lapunk más helyén már ír­tunk. London után Anglia más városai és Skócia következik. A Fakutya, minden zenekedvelő olvasója nevében, további sok si­kert kíván a kitűnő együttesnek. SÍRÓS VICC A kedves kis temetőbe naponta kijár egy középkorú férfi a felesé­ge sírjához. Az idők során összeba­rátkozik a temetőőrrel és egy alka­lommal így szól hozzá: — Szeretném, ha ezt a helyet itt a feleségem mellett nem adnák oda senkinek, mert szeretnék majd an­nakidején én is itt nyugodni. — Rendben van, uram, — mond­ja a temetőőr — bár meg kell mondanom, hogy magával más terveim voltak. RABLÓKALAND ) Az elhagyott erdei úton bak- ( tat egy férfi. Hirtelen előugrik / a bokrok közül egy rabló. ) — Pénzt, vagy életet! — ri- ) val rá. ( A férfi,_ mit tehetne mást, kéz- / di kigombolni kabátját, hogy ) elővegye pénztárcáját. A moz- \ dulat ugylátszik túl lassú a rab- \ lónak, mert ismét rárival: ( —- Mozogj gyorsabban, te / mamlasz, mert fejbeváglak... j Mire a férfi, indignálódva: \ — Hallja, ha ilyen hangon be- < szél velem, akkor lesheti, amíg ) mégegyszer erre jövök. .. ) NAGYZÁSI MÁNTA

Next

/
Thumbnails
Contents