Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1961-11-25 / 22. szám

Fakutya 12. SRÁCOK A MARSBAN AZ ÖRÖKÖSÖDÉSI PER öt Világrész Magyar Vicclapja Megjelenik minden hónap tizedikén és huszonötödikén. * Szerkesztőség és kiadóhivatal: 146 Bridge Arch, Sutton Walk, London, S. E, 1. England. Tel.: WAT 75S3. * Ausztriánál szerkesztőség és kia­dóhivatal: Globe, 173. Pitt Street, Sydney. Dél Amerikai szerkesztőség és kiadóhivatal: Livraria Bródy Ltda. Calxa Postai, 6366. Sao Paulo, Brasil. Cszakamerikai szerkesztőség és kiadóhivatal: Alex Fodor, 467 Cen­tral Park West, Apt. 11. B. New York 25, N.Y. Torontoi szerkesztőség és kiadó­­hivatal: P. EM HECHT MIKLÓS 191 Gerrard Street, East, Apt. 7. Toronto 2. Ont. Canada. Montreali szerkesztőség és kiadó­hivatal: GLOBE-IMPEX. 16 Prince Arthur Street West, Montreal 18, PQ * Egyes szám ára: Angliában 1/-, Ausztráliában és Ujzélandban 1/6, Ausztriában Sch. 3.60, Belgiumban Fr. 7.—, Brazíliában Cr. 40.—, Dá­niában Kr. 1.—, Finnországban FM. 45.—, Franciaországban NE 0.90, Hollandiában Hlf. 0,50, Israel ben Pr. 300.—•, Kanadában $ 0.20, Magyarországon Ft. 0.70, Norvé­giában Kr. 1.—, Olaszországban L. 80.—, Svédországban Kr. 0.80, Svájcban Fr. 0.60, USA-ban $ 0.20. * Előfizetési dij 1 évre az egyes szám árának 24- szerese, fél évre 12 - szerese. * Published by HUMOUR DIGEST Publications Company. * Printed by Poets’ and Painters’ Press, 149 Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E.l. Hogyan lehet előfizetni a Fakutyára ; Kiadóhivatalaink bármelyike elfő- 1 gad előfizetést. Ehhez kérjük töltse ’ ki és küldje be az alanti szelvényt. 1 Fakutya kiadóhivatalának > A Fakutya előfizetési diját ............. ,i .........I..................................... ősszeget 11 mellékelten küldöm/ .....................sz. nemzetközi postautalványon átu- , taltam, egy évre/félévre.* , * nem kívánt törlendő. , > Név .......................................................... | [ i Pontos cím ........................................... . (Kérjük nyomtatott betűkkel kitől- ' teni) ' Szegény ember volt Királdi Péter, szegény, de jámbor. Egy napon értesítést kapott, hogy Amerikában meghalt egy nagy­bátyja, aki ráhagyott vagy 20 ezer dollárt. Boldog volt Királ­di, hogyne lett volna boldog. Húsz ezer dollár testvérek között is szép pénz, hát még nagybáty és unokáöccs között. Már gazdag embernek érezte magát, de a végrendeletet kezelő ügyvéd közölte vele, hogy baj van, jelentkezett még egy Királ­di, aki közelebbi rokonságban volt az elhunyttal és az most pe­reli az összeget — Azért ne féljen semmitől, — nyugtatta az ügyvéd Királdi Pétert — megnyerjük mi ezt a pert, az nem is kétséges. A per azonban akkor igazi, ha hosszú. így aztán teltek az évek és múltak az évek és a költ­ségek csak növekedtek, csak nö­vekedtek, csak növekedtek. Mire a per végülis eldőlt, méghozzá úgy, hogy Királdi Péter lett a nyertes, a költségek kereken 25 ezer dollárt tettek ki. Királdi Péter azonban ezzel nem sokat törődött, mert nagy betegen feküdt egy new yorki kórházban. Ott kapta a hírt, hogy ö győzött és emiatt tartozik az ügyvédjének 5 ezer dollárt fizetni. A nagybeteg sürgősen üzent a saját és az ellenfél ügy­védjéért, hogy azonnal látni akarja őket. Az ügyvédek lé'ek- 1 /akadva siettek a kórházba. — Itt vannak az urak? — kérdezte nehéz lélekzettel Királ­di. — Akkor jó... Legyen olyan szíves, ügyvéd úr, — fordult az ellenfél ügyvédjéhez, — álljon ide az ágy fejéhez... jobbról... ...Az ügyvéd szó nélkül telje­sítette a kívánságot és izgatottan várta, mi következik. A beteg most saját ügyvédjéhez fordult: — Maga meg, ügyvéd úr... álljon ide az ágy fejéhez... bal­ról. .. Az is odaállt. Ekkor a beteg behunyta a sze­mét és aludni látszott. A kórte­remben csönd volt. Gak a beteg lé egzése hallattszott. A két ügy­véd csak állt, állt, aztán kis idő múlva, megszólalt az egyik: — Megbocsásson, Mr. Királ­di. .. de miért álljunk itt? A nagybeteg erre kinyitotta a szemét és csendesen mondta: — Mert úgy szeretnék meghal­ni, mint az én Uram, Jézus Krisztus... két lator között... (Beküldte: S. P. Detroit) S TÉVEDNI EMBERI DOLOG A viláhirű elmegyógyász in­tett: ■! — Halljuk a kortörténetet. Az asszisztens olvasni kezdte: — A történet negyvennégy év­vel ezelőtt kezdődik. A csoport vezetője, nevezzük A.-nak, tár­saival B.-vel, C.-vel, K.-val. í M.-mel és T.-vel legteljesebb I; egyetértésben dolgozott. Akkor egy napon nekirohantak C.-nek, tolvajnak, gyilkosnak, aljas rágal- Ji mazónak nevezték, rendőrkézre adták és kivégeztették. Röviddel ■I ezután T.-vel kerültek ellentétbe I| és A. olyan fenyegető magatar-I| tást tanúsított, hogy T. elmene­!j kült. Később megölték és ebben mindenki A. kezét sejtette, de í senki sem tudott biztosat. A. most már teljesen elvakult lett ■I és rendőrkézre adta másik társát, £ K.-t, akit lecsuktak és hamis vá­dak alapján kivégezték. Nem sokkal azután, A. M. ellen for­dult. Kijelentette, hogy M. volt az oka annak, hogy C.-t kivégez­ték, aki ellen a felhozott vádak alaptalanok voltak. C. nagysze­rű ember, lelkes hazafi, igaz ba­rát és harcos, ellenben ML-t el kell ítélni, darabokra kell tépni. C. emlékét tisztára mosták és M.-t bírósági tárgyalás után ki­végezték. .. B. ekkor megsokalía, hogy A. ilyen nagy hatalommal rendelkezik, titokban mérget ke­vert ételébe, amitől A. meghalt. B. nyomban átvette az uralmat és rehabilitálta K.-t, akit A. aljas rágalmai jutottak bitóra. K. em­lékét tisztára mosták, de ugyan­akkor nyilvánosságra hozták azt, hogy C. igenis nemtelen, go­nosz, mocskos bűnöző volt, aki megérdemelte sorsát, tehát vissza kell taszítani emlékét a mocsok­ba. .. — Elég! — szólt a híres el­megyógyász. — Nem kétséges, hogy ez néhány dühöngő őrült története.-— Professzor úr téved, — mondta az asszisztens, — Ez a Szovjetúnió Kommunista Pártjá­nak története. Szerdai Gábor o MI AZ “ABSZOLÚT” i; SOVÁNYSÁG? • Ha az ember a mellét | [ szappanozza és a hátán 1 habzik... '

Next

/
Thumbnails
Contents