Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)

1971-04-01 / 4-6. szám

FÁKLYALÁNG 15 MAGYARSÁGTUDOMÁNY (A Fáklyaláng előző számában "MAGYAR DOKTRÍNA" címmel rövid összefoglaló tanulmányt tettünk közzé Hóka Mihály tollából. A cikk olyan nagy hatást váltott ki a világon szétszórt magyar emigráció sorai­ban, amilyenre még magunk sem számitotunk. A cikket bevezetőnek szántuk jelen állandó rovatunk a "MAGYARSÁGTUDOMÁNY" megindításához. Ebben a rovatban olyan Írásokat hozunk, amelyek a magyar nemzeti öntudattal és általában az örök magyar nemzet sajátos problémáival foglalkoznak. Elsőnek Szabó Dezső, a legnagyobb magyar géniusz egyik kevésbé ismert tanulmányából "A magyar jövő alapproblémái" cimüből hozunk szemelvényt, (Ludas Mátyás kiadás, 1938), amelyből megismerhetjük a magyar nemzeti gondolkodás alaptételeit, s amelyből Olvasóink választ kapnak sok feltett kérdésükre is — a Szerk.) Mi minden akaratunkkal tovább akarjuk folytatni a nemzetformálás gyönyörű emberi és magyar feladatát. Hiszen éppen az az egyik legmélyebb értelme a nem árja európai magyarságnak: hogy a történelmi Ma­gyarországon lakó különböző néptöredékeknek a magyar nyelv, magyar kultúra, a szerves magyar történelmi célok egységében adja meg történelmi jelentőségét. És igy az emberiség termését egy egészen más, sajátosan termő humánum alkotásával gazdagítsa. Ebből követ­kezik az is, hogy az állam bármily vérü polgárát az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek feltételével fogad­juk be e munkás történelmi egységbe. És természetesen következik az is, hogy örömmel látjuk azt, ha bármily vérü polgár a magyar nyelv, magyar kultúra, a magyar életritmus igézetéből s leendő szociális és kulturális politikánk nagy emberi lendületéből magyarrá hasonul, vagy becsületes, eltökélt a szándéka, hogy magát és családját magyarrá tegye. Továbbmenve: mi éppen saját életérdekeikből szívesen látjuk: ha bármily vérü felötlően nagy tehetség vagy rendkívüli arányú tudás az őt megillető helyhez jut a magyar történelmi mű­helyben, de. .. De! De: ez az ország épp úgy Magyarország, amint Fran­ciaország: Franciaország, Anglia; Angolország, Olaszor­szág: Olaszország, sőt: amint a váll vetett Németország; Németország- Mit jelent ez becsületesen, az elvégzett történelmi munka, a hozott véráldozat, az építő és védő gondolat minden jogán? Mit jelent ez minden emberi igazság Ítélete szerint? Ezt: Ezt: ebben az országban a minden életet adó föld, a hatalmat, irányítást, vagyont, kiválasztási lehetőséget és mindennapi kenyeret jelentő helyek olyan arányban legyenek az állambirtokos magyarság kezében: hogy soha, a legmesszebbről se fenyegessen az a veszély: hogy a magyarság szerves céljait szolgáló történelmi műhely idegen érdekű szervezet, hogy a magyar törté­nelmi élet nem a magyar lélek, a magyar életérdekek organikus megnyilatkozása lesz. Azt hiszem: tételemet eddig a gazság és őrület határain kívül mindenki elfogadja. És ha valaki azt kérdi: De hát ki a magyar? Erre én azt felelem: itt van az a pont: ahol én a magyar nemzeti egységet, megfosztva a múlt minden orgyilkos hazugságaitól, uj alapokra: az emberi becscsület, a természettudományi igazság, egészséges emberi együttélés alapjaira akarom helyezni. Élesen szembenállva az idegen érdek vagy a magyar gyávaság eddig minden életösztönt lepiszegő maszlag-módszereivel: minden felelősséget vállalva: a probléma egészséges elintézésének egyetlen útja van: a kérdés becsületes, nyílt szenvedélytelen vizsgálata s a történelmi és természetudományi igazságok szerint nyert eredmény határozott történelmi életdogma gyanánt nyílt hitvallása. Maga az a tény: hogy unos-untalan felkérdezik és kérdezhetik: ki a magyar: a magyar történelmi test, a magyar élet mély betegségére mutat, egy sokáig lap­pangó kór most válságszerü kitörésére az élet minden terén. Mutatja azt: hogy a magyar nemzetté formálás szerves útjait elmérgezték, hogy a fertőzött szervezet orgánikus céljaival éppen ellenkező eredményt terem­jen. Mutatja: hogy a történelmi élet egészségének az a feltétele, a föld s a hatalmat, irányítást, vagyont jelentő helyek az az aránya, melyet fennebb elenged­hetetlenül szükségesnek jeleztem: sok évtizedes vak és bűnös politika hibájából nincs többé az állambirtokos magyarság kezében. Mert a földjét, sorsát, hatalmi esz­közeit, a kiválasztás és irányítás lehetőségeit kezében tartó magyar szolidáritás ösztönös biztonságában az ilyen öngyilkos kérdés meg sem teremhetne. És épen azért: mert ez a kérdés súlyos kór jelenség: a gyógyító akarat könyörtelen becsületességével kell bon­colás alá venni. Nem éppen a nemzeti egység alapfel­tétele az: hogy polgár és polgár közt ne legyenek gátló hazugságok? Nem a magyar életbiztonság alapkövetel­ménye az: hogy ebben az élethalálosan döntő kérdésben elmaszlagolhatatlanul világosan lássunk? Vagy a ma lelkiismeretlen elhárítását a felelősségvállalásnak még mindig politikai bölcsességnek tartjuk egy igazságosabb és egészségesebb jövő bátor és becsületes megalapozá­sával szemben? A:—ki a magyar?—halálos véresen gúnyos, millió bölcső sorsával tragikus kérdésre az idegen érdekek ügynökei, a minden harisnya pénzre kapható politikai örömfiuk s a Párálizis “általános emberi” frázisokba progresszált ápolatlanjai a következő feleleteket adják: I. Szent István országában a nagy király isteni rendelésből örök időkre beállított politikája ellen vét, aki a faji, nyelvi, vagy felekezeti szempontokat behozza a politikába és veszélyezteti a nemzet egységét- A ma­gyar Állam Szent István koronájának állama, ahol mindig történelmi nyereségnek tekintetett az, hogy több­féle népfaj van egyetlen közös jogar alatt és a magyar Állam létét, a nemzeti egység nélkülözhetetlen harmó­niáját támadja az, aki nem a teljes egyenlőség alapján akarja kormányozni ezeket a népfajokat. Erre én ezt felelem: Nagyon szép. És ha már min­den egyes egyén elérte volna az igazságnak, méltá­nyoságnak, becsületességnek Jézus által pontosan meg­jelölt isteni tökéletességét, teljesen rendben volna min­den ezzel a kétségtelenül megható elvvel. De mivel ez a tökéletesség még hétmillió évig és három hónapig nem következik be s ez alatt az idő alatt az emberek jórésze még mindig ki fog lógni isteni képmásából a húsevő és ragadozó állatok rokonságába: ezen átmeneti idő alatt az élet és halál kényszeréből szemünk előtt kell tartani a következőket. Először is: A legdurvább meggyalázása a nagy ki­

Next

/
Thumbnails
Contents