Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-01 / 1-3. szám
FÁKLYALÁNG 19 Szervezeti hírek .......A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség központi helységeiben (350 East 81st Street, New York, N.Y.) a Világszövetség vezetősége megalapította a magyar szabadságharcosok központi könyvtárát és magán klubját. Az 1971-es év tavaszi évadjában a klubhelységet minden héten kedden és pénteken este 8 órától éjjel 1 óráig tartja nyitva a vezetőség a tagok számára, ahol billiárdasztal, sakk, társasjátékok és kártya várja a szórakozni vágyó bajtársakat. Belépés szigorúan csak tagok számára, érvényes tagkönyv felmutatása kötelező. Az állandó tagok vendégeket hozhatnak három esetben. Harmadik esetben a tagok vendégei kérhetik felvételüket a magyar szabadságharcosok New York-i magán klubjába. .......Minden hónap első péntekén a Magyar Október 23 Mozgalom Magyarságtudományi Társasága márciustól kezdődően újra megtartja előadássorozatát estet 8 órai kezdettel, kiváló magyar előadók szerepeltetésével. Kérjük az érdeklődőket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a tudományos előadásokon. 1971 május 23.-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel rendezi meg a Világszövetség Nemzetőr Bizottsága 1971-es évi Szabó Bácsi Emléklőversenyét Wallingfordban (Conn.). Azonos napon este 7 órai kezdettel a díjkiosztás ünnepsége után Fairfiel den (Conn.) rendezi meg a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom negyedévi összevont központi vezetőségi értekezletét melynek legfontosabb tárgysorozati pontja a 15. éves évforduló teljes munkatervének megvitatása és elfogadása lesz. Pennsylvánia Állam Magyar Forradalmi Bizottsága és a Szent Korona Őrs közös rendezésében kerül lebonyolításra ebben az évben is a Magyar Szent Korona Bál május hónapban a Philadelphia-i Sheraton Hotelban. Báli meghívók igényelhetők Szántó Jánosnál a Bál Bizottság elnökénél. Cim: 756 Gulph Road, King of Prussia, Pa. Tel: (215) 337- 1232. . . . . 1971 október 22, 23 és 24.-én rendezi meg a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség IX. Kongresszusát New Yorkban, melynek keretén belül kerül megrendezésre a Magyar Szabadságharcos Parlament 1971-es ülésszaka is. A rendkívüli jelentőségű Kongresszus és Parlamenti ülés Rendező Bizottságául a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom Összevont Központi Intéző Bizottságát jelölték ki a magyar szabadságharcosok. Bővebb ismertetés a Fáklyaláng következő második és harmadik negyedévi számaiban jelenik meg. .......A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom Központ Intéző Bizottsága fölülvizsgálta a Magyar Hüségérdemrenddel kitüntetett bajtársak ügyét. Az Érdemrend társasági formáját, amely kivitelezésében a Magyar Vitézi Rend jelvényéhez hasonlít, a kisérő oklevéllel csak azon bajtársaknak adja ki, akik az elmúlt öt évben minden vonatkozásban eleget tettek a szervezeti élet követelményeinek. (folytatás a 24. oldalon) (folytatás 18. oldalról) 1470-ben, 500 évvel ezelőtt született Dózsa György, kinek mi szabadságharcosok kései unokái vagyunk, de nem úgy a hazai rendszer kiszolgálói, akik egyetlen szót sem mertek szólni a Parasztkirályt elrománositani akaró kísérlet ellen. Dózsa György ősi székely családból származott, és soha nem volt “dákó” román Gheorge Doja, akinek a romániai ünnepségeken kikiáltották. Dózsa életútja olyan volt, mint egy üstökösé; az egyszerű végvári vitézből a török ellen szervezett kereszteshad fővezére lett. A pápai bullát a had szervezésére Bakócz érsek hozta Rómából, ahol nem választották pápává. Rákos mezejéről Dózsa nem indulhatott a török ellen, mert a főurak minden eszközzel akadályozták a parasztok csatlakozását a hadhoz, mire Dózsa alvezére Nagybotéi (Mészáros) Lőrinc barát a kereszteseket a főurak ellen vezette. Egyik csatát a másik után nyerték a keresztesek, mígnem Zápolya és Báthory hadai egyesültek és a temesvári csatában 1514 junius 14.-én leverték Dózsa seregét. A vezért izzó vastrónon clégeték, de; “szellemét a tűz nem égeté meg” és ott ragyog a magyar történelem egén addig, amig magyar él a földön. A kommunista rendszer 1945 után megpróbálta kisajátítani Dózsát, amire Dózsa népe 1956 október-novemberben örökre megfelelt... 1970-ben emlékezett az egész zenekedvelő világ Bartók Bélára halálának 25. évfordulóján. A népdalgyűjtő fiatalember egész korán felismerte a magyar népzene értékeit, amelyekből ez a nagy magyar géniusz felépítette a modern zenét. Hatása az egész világ zeneszerzőire kiterjed, s a világ zeneértő közönsége Bartók zsenijének közvetítésével ma az ősi magyar népdalt értékeli a legtöbbre. Kortársával és barátjával Kodály Zoltánnal egyetemben felbecsülhetetlen értékű ősi magyar dallamot mentett át — talán az utolsó pillanatban — újabb ezredévekbe. Halálának 25. évfordulóján az egész magyarság meghajolt zsenije és örök emberi és magyar értékei előtt. Sokat szenvedett teste itt nyugszik a westchesteri temetőben, de lelke ott szárnyal a magyar égen. Népdalfeldolgozásaiban, Vonósnégyeseiben, a Kékszakállú herceg várában, a Fából faragott királyfiban, a Csodálatos mandarinban, a Mikrokozmoszban stb. ... ott van az egész magyar lélek és a világmindenség. Halála előtt 1945-ben hazatérhetett volna Magyarországra, de az akit a halálos betegség mellett a honvágy is gyötört, mégis itt maradt Amerikában meghalni, mert tudta, hogy 1945 április 4.-én nem felszabadult, hanem gyarmati sorba került forrón szeretett hazája Magyarország. A hazai rendszer mindent elkövet Bartók kisajátítására, de Bartókot éppenugy nem lehet kisajátítani, mint a magyar népdalt, mert azok gyűjtőjükkel és mesterükkel együtt örökké élnek! H. M.
