Fáklyaláng, 1964. június-október (5. évfolyam, 1-10. szám)
1964-10-23 / 7-10. szám
12 FÁKLYALÁNG munkájának elismeréséül a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom egyhangú határozattal tiszteletbeli tagjául választotta meg és a két szervezet vezetősége felkérte Kátay Mihály szobrászművészt a szabadságharcos szobor tervezet megmintázására, amelyet a kongresszus határozata értelmében az 1956-os október-novemberi magyar forradalom és szabadságharc 10 éves évfordulójára New York-ban szándékozik felállítani a két szabadságharcos szervezet. Bejelentette a ceremónia-mester a kongresszusnak azt a határozatát, hogy a két szervezet vezetősége ezután minden év októberében a szabadságharcos emlékünnepélyen fogja kiadni a Magyar Szabadság Dijat, minden évben három olyan idegen közéleti személyiségnek, akik abban az évben legtöbbet teszik a magyar szabadság visszaállítása érdekében. A két szervezet vezetősége a bankett keretében adta ki a szabadságharcos arany emlékgyürüket és ezüst emlékjelvényeket, azoknak a szabadságharcosoknak, akik mind a szabadságharc alatt, mind az emigrációban hűek maradtak a magyar nép ügyéhez, amelyet szabadsága visszaállításáért folytat. Az emlékgyürüket és emlékérmeket szintén Kátay Mihály készítette el. A vacsora alatt Axin József cigányzenekara muzsikált. A záró bankett a Magyar Hiszekegy hangjaival ért véget, amely után a két szervezet vezetősége kiosztotta a művészi kiállítású szabadságharcos emléklapokat — azoknak, akik hozzájárultak a konferencia anyagi és erkölcsi sikeréhez — amelyeket a világhírű magyar grafikus művész Szalay Lajos legszebb forradami rajza ékesített. Vacsora után a felejthetetlen élmény hatása alatt még sokáig együtt maradtak baráti beszélgetésre a konferencia és a záró bankett résztvevői. A fentebb említett záróközlemény angolnyelvü változatát a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség és a Magyar Október 23 Mozgalom Központi Bizottsága nevében a titkárság megküldte az Egyesült Államok kormánya és kongresszusa tagjainak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete képviselőinek. A zárónyilatkozatra sok válasz érkezett, amelyekből néhányat az alábbiakban kivonatosan adunk. Seymour Halpern képviselő leveléből: “Sok köszönetéi vettem irányelveiket, amelyek Magyarország és általában Kelet-Közép Európa elnyomott országaira vonatkoznak. Soha nem fogjuk elfelejteni az 1956-os magyar forradalom realitásait. Azt hiszem annak hatását még sokáig érezni fogjuk. Bizonyos, hogy ezeknek az embereknek (a szabadságharcosoknak) a bátorsága olyan elszabadult erő, amit manapság nem lehet lekicsinyelni. Nagyon lekötött konferenciájuk munkája és eredménye, amelyről levelükben tájékoztattak. Csodálatom és megbecsülésem az Önöké. Nagyon remélem, hogy a jövőben is tájékoztatni fognak az Október 23 Mozgalom munkájáról, mert üzeneteik segítenek nekem ébrentartani a magyar ügyet. , A State Department leveléből: “. . . A Department nagyon értékeli az Önök szervezeteinek kiváló munkáját . . . éppen ezért leveét átadtuk a Department magyar ügyekkel foglalkozó osztályának feldolgozás végett...” Jacob K. Javíts szenátor leveléből: “. . . Nekünk ki kell használnunk a jövőben minden rendelkezésünkre álló diplomáciai, morális és egyéb eszközt a kommunista agresszió elleni harcban, amellyel elérhetjük Magyarország rab népének minél előbbi felszabadítását. Az Egyesült Államoknak elháríthatatlan kötelessége ébrentartani a szabadság és a függetlenség eszméjét a rabnépek szivében, s én biztosítom Önöket, hogy folytatni fogom erőfeszítéseimet a magyar és más rab népek nevében azok felszabadulásáig . . .” John B. Anderson képviselő leveléből: “Hadd fejezzem ki elismerésemet az Önök szolgálataiért, amelyekkel ébrentartják a reményt azokban a magyarokban, akik szovjet elnyomás alatt szenvednek. Leghőbb reményem, hogy a magyar nép ismét szabad lesz abból a kommunista elnyomásból, amely alatt jelenleg szenved. Szimpátiám azoké a bátor elnyomottaké, s biztosíthatom Önöket, hogy személyes akcióimban folytatni fogom bátorításukat, melyre nekik most nagy szükségük van, hogy reményüket el ne veszítsék. Biztosan tudom, hogy hamarosan csatlakozni fognak a világ szabad népeihez Everett McKinley Dirksen szenátor leveléből: “Válaszolva az Önök tervezetére . . . amelyet Magyarország jövő — mint szabad, független nemzet — helyzetére nekem megküldték hadd referáljak Önöknek a Szenátusban elmondott beszédeim elküldésével, amelyeket a magyar nemzet szabadságának visszaállítása érdekében mondtam el . . .” Hubert H. Humphrey szenátor leveléből: “Köszönöm levelét . . . amelyben tájékoztat kongresszusuk határozatairól, amelyeket a jelenlegi világhelyzetben a magyar kérdésben hoztak. Biztos vagyok benne, Önök ismerik elveimet a szabadságszerető népek és azok kívánságaira vonatkozóan, akik vissza szeretnének térni és békében élni saját hazájukban, s azok kívánságaira is, akik Magyarországon idegen elnyomás alatt küzdenek saját önkormányzatukért ...” Edward J. Patten képviselő leveléből: “. . . Mindig az elnyomott népek szabadságmozgalmainak támogatója voltam és szabadságukért harcoltam, amióta csak képviselő vagyok. Többször elmondtam a képviselőházban, hogy 95 százaléka azoknak, akik szovjet elnyomás alatt sínylődnek, szabadságszerető polgár és mindannyian szabad demokráciában szeretnének élni. Biztosíthatom Önöket, hogy a jövőben is támogatni fogom az Önök elveit amelyeket levelükben is tudomásomra hoztak . , H. E. főtitkár.
