Fáklyaláng, 1963. március-október (4. évfolyam, 1-9. szám)
1963-03-15 / 1-3. szám
6 FÁKLYALÁNG ságpárt eszméi között ugyanis tökéletes azonosságot tételez fel és involvál. Ez a bizonyítandó tétel és ime, itt vannak a bizonyítékaim: a. ) A forradalom legfontosabb követelése volt Magyarország örökös semlegességének törvénybe iktatása. Ez azonban csak megismétlése volt annak a követelésnek, amit eredetileg én terjesztettem a magyar Nemzetgyűlés elé határozati javaslat formájában 1947 március 20.-án. Akkori javaslatom a parlamenti napló szövege szerint igy szólt: “Határozati javaslat.” — “Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy kilencven napon belül terjesszen be törvényjavaslatot Magyarország örökös semlegességének törvénybe iktatásáról. A javaslatban jusson kifejezésre a magyar nép eltökélt és megváltoztathatatlan elhatározása, hogy egyrészt a maga vitáit a jövőben minden néppel kizárólag békés utón, a létesítés alatt álló és az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezeteken keresztül kívánja rendezni, másrészt idegen hatalmak bármely vitájával szemben eleve érdektelennek nyilvánítja magát és ezen elhatározása alapján szövetségi, együttműködési, vagy épen katonai szerződést egyetlen hatalommal vagy hatalmi csoportosulással sem hajlandó kötni.” “Jusson kifejezésre a javaslatban a magyar nép azon elhatározása, hogy hadseregét — a belső rend fenntartására szolgáló és szigorúan pártatlan jellegű csekély milícián felül — önelhatározásából azonnal feloszlatja és az ekként elérhető költségvetési megtakarítást a dolgozó rétegek életszínvonalának emelésére használja fel.” “Végül juttassa kifejezésre a javaslat a magyar nép szilárd akaratát, hogy mint semleges állam tagja akar lenni és maradni az Egyesült Nemzetek Szervezetének és minden tehetségének latbavetésével szolgálni akarja az emberiség örök békéjének magasztos eszméit.” Amint már hangsúlyoztuk, az 1956. évi forradalom egyik legfőbb célja szóról-szóra ez volt. Ezen a ponton tehát a Magyar Szabadságpárt és a forradalom között tökéletes eszmei azonosság áll fenn, mert a Szabadságpárt közel 10 évvel előbb már meghirdette a legfontosabb forradalmi követelést. b. ) A forradalom másik nagy eszméje az Egyesült Európa megteremtésének szolgálata volt, mert vezetői ennek keretén belül látták volna legjobban biztosítva a semleges Magyarország zavartalan jövő fejlődését. Ezen a ponton a forradalom és a Magyar Szabadságpárt programmja szintén olyan tökéletesen fedik egymást mint a semlegesség kérdésében. 1946 július 26.-án egy külügyi vitában egyebek között a következőket mondtam a magyar parlamentben, ugyancsak a napló tanúsága szerint: “Politikánkban Tisztelt Nemzetgyűlés bele kell illeszkednünk az általános európai politikába, abba az általános európai politikába, amely ma nincs. Ez a háború azzal a szerencsétlen eredménnyel járt, hogy az úgynevezett “három nagynak”, akik megnyerték a háborút Hitlerrel szemben és akik a világ sorsát irányítják, egyike sem európai. Anglia Monroe szerint túlságosan közel és túlságosan távol fekszik az európai kontinenstől ahhoz, hogy európainak legyen tekinthető, közvetlenül és a szó legsajátosabb értelmében. Amerika természetesen nem európai hatalom. Szovjetoroszország pedig egy világrész, amelynek nagyobb része Ázsiába nyúlik át és egészen sajátos alakulása az emberi közösségnek, amelyet Európával azonosítani nem lehet. És a “három nagy” lábai előtt ott hever a darabjaira széttört, mélyre hullott és porban fetrengő Európa, amelyről mint negyedik hatalmi tényezőről alig esik szó. Nekünk tehát, akik habár Európa keletén vagyunk, már tettünk múltúnkban egyet-mást azért, hogy ez az Európa Európa maradjon, fel kell vetnünk itt a magyar Nemzetgyűlésben az egységes és megbonthatatlan Európa gondolatát.” “Ki kell alakítani egy egységes Európát, mely ezzel a “három naggyal” nem szemben, hanem mellettük megalkotja a világpolitikának azt a negyedik tényezőjét, a világpolitika szekerének azt a negyedik kerekét, amely ma hiányzik és amely nélkül a világpolitika szekere csak tengve-lengve és döcögve tud haladni.” “T. Nemzetgyűlés! Amikor Európának erre a politikai regenerálására gondolunk és amikor proklamálom itt az Egységes Európa megteremtésének szükségességét, akkor rá kell mutatnom a francia nemzetre, amelynek a géniusza hosszú időn keresztül vezette ezt az Európát. . . . Sajnos ezt a népet Hitlerék borzasztóan tönkretették; ez a nép rettenetesen sokat szenvedett, de én bízom a francia erő és a francia szellem regeneráló hatásában, bízom ... (az ország vezetőinek) páratlan energiájában, hogy újra oda tudnak állni az európai népek elé, fáklyavivői tudnak lenni a haladásnak és amit századokon keresztül csináltak, megint a francia szellem felemelő erejével fogják egyesíteni azt az Európát, amely ha igy marad, ahogyan ma van, ez egyértelmű lesz az európai kultúra megsemmisülésével.” “Európa ebben a széjjel töredezett állapotában csak gyarmati sorsot érdemel meg. Össze kell szedni az európai népeket, rá kell világítani arra, hogy egyek vagyunk, közös az érdekünk, nincs közöttünk lényeges különbség, egymásra kell találnunk és a francia szellem vezetése mellett meg kell csinálnunk az Egységes Európát.” Az októberi magyar forradalom épen olyan lelkes propagálója volt az Egységes Európának mint ez az 1946-ban elhangzott parlamenti beszéd, amelynél elmondójának személyénél még sokkal fontosabb, hogy a magyar parlamentben hangzott el abban a korai időben. A beszéd tételeit most valósítja meg De Gaulle tábornok, a legújabb francia reneszánsz vezető szelleme. Valószínűleg ő sem ismeri még ezt a beszédet, de a történelmi logika itt is olyan kérlelhetetlenül erős volt, mint amilyen erős a történelmi logika azon a ponton, hogy Magyarország helyzetét megegyezéses utón kell rendezni. c.) Forradalmunk harmadik főkövetelése az volt, hogy a következő választásokat nemzetközi ellenőrzés mellett tartsák meg Magyarországon. Az eredeti javaslatot erre vonatkozóan is én terjesztettem elő 1947 júniusban. Amint ezt a New York Times 1947 junius 14,-í számának címlapján a 2. és 3. hasábban John Mac- Cormac tollából olvasni lehet, az előző napon sajtókonferenciát tartottam a Budapesten működő hírlapírók számára és ott vetettem fel először azt a követelést, hogy az augusztusra tervezett választásokat csak nemzetközi ellenőrzés alatt szabad Magyarországon megtartani. A kéthasábos cikk részletesen idézte feltételeimet, amelyeket akkor felálli-
