Fáklyaláng, 1963. március-október (4. évfolyam, 1-9. szám)
1963-08-15 / 4-6. szám
10 FÁKLYALÁNG sztálinista terror-szervezetek felszámolása, a 20. pártkongresszus emberi atitüdje, Sztálin földi maradványainak a mauzóleumból való eltávolítása, az orosz érdekszférába utalt országokban a népekre nehezedő bilincseknek kezdeti meglazitása, az orosz termelésben kapitalista elvek alkalmazása, a szovjetirodalom szabadabb lélekzésének megengedése, Kínával szemben annak nyílt felismerése, hogy a történelem alapja még mindig a nemzet és nem a társadalmi osztáy: határozottan azt mutatják, hogy de Gaulle mellett Hruscsov a másik vezéregyéniség, aki már legalább is részben nem rabja többé a második világháhboru után az emberiség felett elterpeszkedett őstehetetlenségnek. Most már főként partnereitől függ, de csak olyan partnereitől, akik már maguk is ledobták magukról a tehetetlenség bilincseit, hogy ezen az utón ne lökjék vissza, hanem segítsék előre. De Gaulle elnök megtette egy ilyen irányban vezető ut első csákányvágását, amikor 1963 julius 29.-én tartott sajtóértekezletén egyebek között ezeket mondta: “Franciaország mindig számításba vette a bensőséges megbékélés lehetőségét a Szovjetunióval, ami tökéletesen át tudná alakítani a Nyugatnak és Keletnek egymáshoz való viszonyát”. Ha van generációnk számára még üdvözülés, akkor azt most már erről az oldalról kell várnunk. Sajtó tájékoztató A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Szervezetének Országos Intéző Bizottsága 1963 julius 21.-én rendkivüli értekezletet tartott Westfield, N.J.-ben. A Rendkivüli Értekezleten az Országos Intéző Bizottság minden tagja megjelent. András Sándor tábornok a Szervezet elnöke azonban egyéb elfoglaltságára való tekintettel nem vehetett részt az értekezleten, igy levélben küldte el inditványait és a meghirdetett napirendi pontokhoz fűzött észrevételeit. Pongrátz Gergely Nemzetőr elnököt a Korvin Köz volt parancsnokát pedig távollétében fivérei képviselték az értekezleten. Délelőtt az Intéző Bizottság tagjai közös istentiszteleteken vettek részt felekezetűk szerint. Az értekezletet Hóka Ernő ügyvezető főtitkár vezette és a meghirdetett tárgysorozatnak megfelelően tartotta meg ügyviteli beszámolóját. Beszámolójában részletesen feltárta a Szövetség gazdasági, szervezeti és társadalompolitikai helyzetét és beszámolt a szabadságharcosok áldatlan megosztottságának megszüntetéséért végzett fáradozásokról és azok eredményeiről. A meghirdetett tárgysorozat második pontja értelmében dr. Sulyok Dezső meghívott előadó a Magyar Szabadság Párt volt elnöke tartotta meg magas színvonalú politikai összefoglalóját. Értékes előadásában kitért a világpolitikai kérdések jelenlegi hehlyzetére, azoknak a magyar ügyre gyakorolt hatására és végezetül a magyar ügy megoldásának lehetőségeire, amelyeknek konklúzióját abban határozta meg, hogy nekünk magyaroknak magunknak kell megoldást találnunk a magyar kérdés megnyugtató rendezésére, mert a megváltozott nyugati állásfoglalás nem nyújt lehetőséget arra, hogy a magyar nép a forradalom és szabadságharc követeléseinek értelmében visszanyerje szabadságát és önrendelkezési jogát. Az előadások után a munkaértekezlet vette kezdetét, amelyen az Országos Intéző Bizottság a következő határozatokat hozta: 1. Az Intéző Bizottság köszönetét fejezi ki azoknak a nyugati közéleti férfiaknak és politikusoknak, akik bármilyen fórumon hitet tettek a magyar szabadság visszaállítása mellett azokkal szemben, akik újra elárulták a szabadságharcos magyar népet azzal, hogy hivatalosan is megváltoztatták álláspontjukat a magyar kérdéssel kapcsolatosan. Ezért a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Országos Szervezete határozatban szögezi le, hogy a harcot tovább folytatja egészen addig, amig Magyarország vissza nem nyeri teljes szabadságát. Ehhez a harchoz az Országos Vezetőség segítőtársul hiv minden olyan nyugati közéleti tényezőt, aki szivén viseli rabságra kárhoztatott és a nemzetgyilkosság tragédiáját szenvedő magyar népünk sorsát. Másrészt Szabadságharcos Emlékérem alapítását határozta el az Országos Intéző Bizottság, amely emlékéremmel azokat a közéleti tényezőket tünteti ki az Elnökégből és az Országos Intéző Bizottságból alakult bizottság, akik támogatják harcunkat. A kitüntetendő személyek kiválasztását a következő ülésén fogja eszközölni. 2. Határozatot hozott az Intéző Bizottság az 1956-os forradalom és szabadságharc megünnepléséről. Elhatározta, hogy a forradalom és szabadságharc hetedik évfordulóján is — mint a korábbi években — emlékünnepélyt rendez New York városában. Az Intéző Bizottság önmagát nevezte meg, mint az Emlékünnepély Rendező Bizottságát, annak hangsúlyozásával, hogy felkéri a New York és környékén működő magyar Egyházak és Egyesületek vezetőit, hogy támogassák a Rendező Bizottságot az emlékünnepély sikeres megrendezésében, úgyis mint az emlékünnepély védnökei. Az emlékünnepély 1963 október 20.-án (vasárnap) este 6 órai kezdettel kerül megrendezésre a Yorkville Casino dísztermében (210 East 86 Sí., New York 28, N.Y.) 3. Egyhangú határozatban mondta ki az Intéző Bizottság, hogy az 1963-as évtől kezdődően az Int. Biz. tagjai és ezen határozathoz csatlakozó szabadságharcosok évi keresetüknek 1 %-át (de minimálisan 50.00 dollárt) kötelesek befizetni a Szövetség pénztárába, hogy a Szövetség vezetősége megoldhassa azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósítására alakult. Az Országos Intéző Bizottság ezúton kéri a szabad világban élő szabadságharcosokat tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a Szövetségnek vagy nem; csatlakozzanak az Int. Biz. ezen áldozatvállalásához, hogy együttes erővel harcolhassunk a magyar nép szabadságának mielőbbi és maradéktalan visszaszerzéséért. 4. Megvitatta az Int. Biz. az Október 23 Mozgalom munkáját és határozatban szögezte le, hogy a legteljesebb mértékben egyetért az Október 23 Mozgalom célkitűzéseivel, működésével és a jö-
