Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1962-05-15 / 4-5. szám

FÁKLYALÁNG 3 Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség AMERIKAI SZERVEZETÉNEK IV. KONGRESSZUSÁT ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA 418 Central Park West Apt. 78 New York 25, N. Y. 1. sz. KÖRLEVÉL Az 1962 április 7.-én Pittsburgh-ban megtartott Országos Intéző Bizottság által kiküldött "Kongresz­­szusi Előkészítő Bizotság" 1962 május 5.-én tartotta meg első formális ülését New York-ban. A Kongresz­­szusi Előkészítő Bizottság elnökéül Hóka Ernő bajtársat a N.Y.-i Szervezet ügyvezető elnökét választotta meg és fölkérte, hogy a N.Y. és N.Y. környéki szabadságharcosok segítségét igénybevéve végezze el az ame­rikai országos kongresszus előkészítésének és megrendezésének munkálatait. A Bizottság meghallgatta Pongrátz Ödön országos elnökségi tag beszámolóját, amelynek alapján az Előkészítő Bizottság határozatban szögezte le, hogy a IV. ORSZÁGOS SZABADSÁGHARCOS KONGRESZ­­SZUST 1962 junius 29 - julius 1 között rendezi meg az Orsz. Int. Biz. által kijelölt helyen, BOSTON-ban. Az Előkészítő Bizottság Pongrátz Ödön bajtársat, mint bostoni lakost megbízta a kongresszusi rendezés gya­korlati részének kivitelezésével. FELHÍVÁS Az Országos Kongresszus Előkészítő Bizottsága felhívással fordul a Magyar Szabadságharcos Világ­­szövetséghez tartozó, a U.S.A. és KANADA területén lévő Szabadságharcos Szervezetekhez, hogy záros ha­táridőn belül jelentsék be részvételi szándékukat a következő címen: HÓKA ERNŐ, 418 Central Park West Ap. 78, New York 25, N.Y. Az Országos Intéző Bizottság határozata értelmében, minden szabadságharcos alapszerv köteles 25 dollár részvételi dijat fizetni az Előkészítő Bizottság címére. Az Így összegyűlt összegből kívánja az Orszá­gos Szervezet fizetni a Kongresszus és egyéb kiadásainak sámláit. A IV. Szabadságharcos Országos Kongresszus Előkészítő tájékoztatást ad ki a Kongresszus előkészületeiről. New York, 1962 május 6. Bizottsága a későbbiek során rendszeres Bajtársi tisztelettel: HÓKA ERNŐ az Előkészítő Biz. elnöke. pát-dunai néptársainkkal. A Kárpát-Dunamedence természet alkotta egység, népei összetartoznak, ki­egészítik és kölcsönösen tökéletesebbé teszik egy­mást. Ha egyszer a bizalmatlanság eleme eltávozik körükből, ha majd egyik sem fél, tart, vagy retteg többé a másiktól, hanem bizalommal tudnak te­kinteni egymásra, akkor az összeség és az egyes népek ereje hatalmas mértékben meg fog növekedni és a közöttük meglévő kohéziós erők szabadon ér­vényesülhetnek. Ez igy áll érdekében a kialakulás­ban lévő európai egységnek is. És e megoldás mel­lett senkit sem ér igazságtalanság, mert ez a válto­zás az igazságosság határozott és egyenes követel­ménye és tökéletesen megfelel Wilson 14 Pontjának. Ez a harmadik igazság, amit a szomszéd népek­­kell meg- és el kell ismertetnünk. Ebből a három vitathatatlan tényből pedig ugyancsak vitathatatlanul következik, hogy a duna­­völgyi népek viszonyának rendezését, az egész terület életének uj felépítését és annak mint egységnek Európa többi részeihez való kapcsolását mindenek előtt az elmondottak alapján kell megkísérelni. A Magyar Október 23 Mozgalom vezetősége ennek felismerése alapján tartotta célravezetőnek, hogy dunavölgyi politikáját, első aktiv lépéseiben, erre az alapra helyezze és minden tőle telhetőt megtegyen, hogy egy ilyen megoldást már most a lehető legjobban előkészítsen, még mialatt az érde­kelt népek nagyobb része a szovjet-gyarmat keserű sorsát éli. Az 1918-1920-as évek előttünk álló pél­dája azt igazolja, hogy adott esetben az élet kény­telen lehet elfogadni egy emigrációban készült — akkor fantasztikusnak látszó — megoldást. További ilyen irányú erőfeszítéseink sikerének előfeltétele azonban az, hogy e megnyilatkozásunk a vonal túlsó oldalán állóknál ne találjon süket fülekre. Az ő érdekük is épen annyira ez, mint a miénk, magyaroké. Ez biztos alapokat rak a jövő alá, mig a mai állapot makacs fenntartása tragédiák lehe­tőségeit rejti magában — számukra is. Tudjuk, hogy a munka, amit ezzel vállaltunk, nem lesz könnyű. De mi tesszük azt, amit lelkiis­meretünk, a kényszerhelyzet, tudásunk és a moz­galmunkban uralkodó testvéri egyetértés tennünk rendel. Magyarok és nem-mgyarok, dunai népek és távolabb élő nemzetek vezetői körében iparkodunk majd híveket szerezni ennek a nagyszerű gondolat­nak és eszközöket teremteni annak alaposabb ki­fejtéséhez. Szeretnénk mindenkit meggyőzni, hogy egy békés rendezés előkészítésére megvan bennünk a legteljesebb jóakarat. Mert tudjuk, hogy ma igen nagy mértékben ennek sikerétől függ Európa jövő békéje. Sulyok Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents