Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)

1961-05-01 / 5--7. szám

- Zk -EMLÉKEZÉS KOVÁTS EZREDESRE.

Az amerikai függetlenségi háborúban számos magyar vett részt. Közülük a legjelentősebb a nagykunságról elszármazott nemes Fabriczy Kováts Mihály ezredes volt, aki Washington hadseregében szolgált mint "Drill Master and Orgenizer of the mounted forces" Később jóbarátja a lengyel Pulaski gróf kérésére /amelyhez Washington tábornok hozzájárulását adta/ az ezredesi rangban a Pulaski Légiónál mint "Commandant of the Legion". A Pulaski Légió két szerencsétlen kimenetelű csatában vett részt. Az első volt a Charlestowh-i /most Charleston,Va/ ahol Kováts'ezredes vezette rohamra a Légiót számottevő túlerővel szemben. A haláltmegvető hősiesség kevésnek bizonyult, verességet szenvedtek. Kováts ezredes halálos sebbel maradt a csata színhelyén 1779 május 11.-én. /Még az év októberében Pulaski is hősi halált halt./

A gvőztes forradalom nem feledkezett el hu katonájáról, aki életét áldozta az Államok szabadságáért. Washington elnök többször megemlékezett bátor bajtársáról,■ akit példaképül állitott honfitársai elé. Emlékét azóta is kegyelettel őrzi Amerika népe. Mi magyarok pedig büszkék lehetünk Kováts Mihály ezrededre, aki bátorságával, a szabadságba vetett rendithetetlen hitével és hősi halálával dicsőséget szerzett a Magyar névnek. . ,

HÓKA MIHÁLY

KÜLPOLITIKAI SZEMLE.

Bár a világ egyéb - a Szovjet által fölszitott-gyujtópontjain az események változatlanul tovább zajlanak az érdeklődés homlokterébe a berlini kérdés körül kialakult most már komoly méreteket öltő krizis került. A világlapok hasábos cikkekben latolgatják a lehetőségeket amelyhez a tápot a mindkét részről szinte naponként kiadott vagy elhangzott állásfoglalások szolgáltatják. Ezek között a legjelentősebb Kennedy elnök szerdai sajtókonferenciáján elhangzott beszéde volt, amely kifejezésre juttatta a nyugati hatalmak közös és végső elhatározását, hogy nem hátrálnak meg a Szovjet követelések előtt és szerződésben biztosított jogaik védelmében nem riadnak vissza semmilyen eszköztől sem Berlinben.- Kennedy elnök kijelentette hogy,"Berlinben, Németországban és Európában ma béke van... s ha est a békét a Szovjetunió lerombolja, úgy vezetőinek vállalni kell azt a súlyos felelősséget, amelyet a világ közvéleménye és a történelem ezért reájuk ró." A z egyik ujságiró kérdésére, aki utalt Menshikov azon kijelentésére, miszerint az Egyesült Államok népe nem fog háborút kezdeni Berlin miatt a következőket válaszolta:...nem tudja elképzelni, hogy hogyan beszélhet valaki igy, aki elolvasta az Egyesült Államok a berlini kérdésben-Moszkvába küldött tegnapi jegyzékét. A jegyzék amellyel azonos jegyzéket küldött Franciaország és Angliai is Moszkvába - a leghatározottabban visszautasitotta a Szovjet tervét amelynek értelmében a Szovjetunió külön békét kiván kötni a szovjetbérenc Kelet-Német 'Kormánnyal", amely tartósítaná Németország kettéosztottságát és útjába áll az össznémet békeszerződés megkötésének.

Kennedy elnök bejelentette, hogy kérni fogja a kongresszus hozzájárulását a National Guards és a tartalékosok hivását, akik másfélmillióval emelnék az Egyesült Államok hadseregének létszámát, amely jelenleg két és fél milliót számlál. Továbbá javasolni fogja a Kongresszusnak, hogy a hadügyi költségvetést 5 billió dollárral emelje föl, amelyből 2 billiót külön adókból kiván fedezni. Végül bejelentette Kennedy elnök, hogy jövő keduen julius 25-éh este Amerika népéhez fog beszédet mondani Amerika állásfoglalásáról és jövőbeni terveiről a berlini kérdésben.

H.M