Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)

1961-05-01 / 5--7. szám

életét 191^ előtt irányították. Pedig ezek robbantották ki végzetszerűen a szarajevói merényletet, mely elindította minuen idők legelszántabb makacssággal vivott háborúját. Wilson elnök még azt is elutasította magától, hogy ezeket az okokat megismerje. Egyszerűen érdektelennek nyilvánította azokat a jövő kialakítása szempont jából. 2. A hanyatlás mértéke azonban, ami az első világháború befejezését követte, világosan arra utal, hogy az elkövetett hibák terhét távolról sem lehet egyszerűen Wilson elnök tudatlanságának és főtisztviselői nemtörődömségének rovására Írni. Itt ennél sokkal több történt. Az Atlanti Óceán mindkét partján cserbenhagyták a zászlót, melyet nagassan tartani kötelesség lett volna. Europa Nyugatának politikai vezetői - amikor azt látták, hogy saját erejükből, nem képesek megküzdeni a Központi Hatalmak erejével, egyszerűen sutba dobták azokat az elveket, amelyek Europa léte és fejlődése 2.000 éven keresztül nyugodott. Ezek lényege az, hogy Európa egység és boldogulását csak egy és közös utón tudja elérni. Népei vagy együtt és egységesen tudják valóra váltani a történelem áétal megszabott feladataikat és céljaikat, vagy sehogy. Az Antant vezetői cselekedeteiknek rugói közül kikapcsolták ezt az igazságot és az egyetemes európai szempontok helyett az azokkal szembeállított külön érdeket szolgálták. Hűtlenek lettek Európához és emiatt bűnhődik nem-csak egy egész világrész, hanem veszélybe került a nyugati civilizáció egésze. 1917-ben európai népek - angolok és franciák - első Ízben hivtak segítségül egy idegen kontinenst abból a célból, hogy azt európaiak legyőzésére használják fel. Ebben a lépésben benne volt az az elhatározásuk, hogy az európai kontinens mint földrajzi, •gazdasági, történelmi, vallási és morális egység ellen fordulnak, szakítva egy kétezeréves múlttal. Európa belső ügyeit önként kívülálló tényezők döntése alá bocsájtották és ezzel első Ízben éppen az a két nyugati nép árulta el Európát. A megokolás, amivel ezt tették, nem volt őszinte. Utánna népmilliókaz vetettek oda azok me-gkérdezése nélkül alacsonyabb színvonalon álló népek rideg impériuma alá. Békéjük következtében az európai demokrácia 20 év alatt üres jelszóvá vált, amiben éppen ezen árulás miatt, senki sem:hitt többé. Nemcsak országok, de világrészek és kultúrák is akkor halnak meg, ha megásták a niaguk sírját.- De a zászló cserbenhagy ás a ugyanígy megtörtént az Atlanti Óceán másik partján is. Semmi sem valósult meg abból, amiért Amerika átküldte fiait Európába meghalni. Középeurópa népei magyarok, szudétn németek,- sokkal rosszabb állapotba jutottak, mint valaha valaki is a 20-ik században, aki az Osztrák-Magyar Monarchiában élt. A háborús jelszavak: "Háború a háború megszüntetéséért!" "Háború a demokráciáért!","Háború az emberi jogokért!" - mond kolosszális hazugságoknak bizonyultak és a "keresztes háború" végén megkínzott magyar menekülők hosszú sora kígyózott kifelé ezer éve birtokolt földjéről a wilsoni demokrácia rettenetes gunyjára. Elvek, amelyek a háborúba lépés első napjaiban mint lángoló tüzoszlopok vezették a tüzbe- induló amerikai fiukat, üszőkké hanvadva szomorú félhomállyal vonták be egy hanyatló civilizáció kálváriájának útját, mely csak szavait tudta felemelni elvi magaslatokra, tetteit nem,

VII.

A békék elrontásánál semmivel sem volt kevésbbé tragikus hatása annak, hogy a rossz békéket olyan makacs kitartással vitték keresztül, hogy ez a buzgalom sok lett volna egy jó ügy szolgálatában is. "Az anekszió és hadikárpótlás nélküli béke" arculcsapásaként - ami az Antánt oldalán a háborús propaganda egyik főeszköze volt - Németországra olyan hadikárpótlást és jóvátételt szabtak ki, amit egészen egyszerűen nem lehetett teljesíteni. És annak teljesítését mégis forszírozták,meszsze az ésszerűség határain túl. Jóakaratu német államférfiak Stresemanntól Brüning" egymás után buktak el a 20 milliárd aranymárka megfizetése ellen vivott meddő harcban és nyugati ellenfelei belekényszeritették Németországot a hitlerizmus szörnyű államrendszerébe, mely hamarosan megtalálta a Moszkvába vezető utat, hogy megkösse Sztálinnal 1939 augusztus 23-án a világtörténelem leggyalázatosabb "barátsági és meg nem támadási szerződését." Ez legalább olyan nagyot lökött a lejtőn lefelé guruló nyugati civilizáció ügyén cint ez első világháborút követő békék. De ennek van egy mentsége, ami azoknak nincs meg: amazok logikus és el nem kerülhető következménye volt csupán.

6,