Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)
1961-03-01 / 3-4. szám
A beteg szeretettel teli, szerelmes tekintettel nézett a messzibe:- Szépséges hü feleségein, Erzsébet... Az Isten legyen vele... Végórája közelitett. Tudta. Újból meggyónt. Ezúttal János atyának, aztán átvitette magát a szállásával szemközti templomnak abba a kápolnájába, amelyet ő építtetett az árpádházi szentek tiszteletére. Ott kivánt megáldozni.- Gyújtsatok gyertyákat! szólt elhaló hangon, amikor a kápolna oltára elé értek vele a hordággyal és letették ott. Az egyik ferences meggyujtotta a gyertyákat a másik négy halotti zsolozsmát mormolt mellette. Kapisztrán az oltáriszentséggel lépett hozzá.- Uram! Bocsáss magadhoz! - Mondta Hunyadi ziháló hangon, miután magához ve - te az Ur testét. Körülötte a halk zsolozsmázást övező mély csend, lehorgadt fejek, elborult arcok, imára kulcsolt kezek. Ereje elhagyta, feje hátra hanyatlott.- Istenanya - suttogta, - ne feled...kéz...zél...meg sze...gény Ma...gyár.., országról... A Szent Szűz szobrára függesztett tekintete megdermedt. Kapisztrán karjai közt lehelte ki csillogóo lelkét, amely üstökösként jelen: meg a ködbeborult, felhős magyar égen és tűnt el, amikor a viharok utáni szivárvá r már derűt hirdetett. Úgy halt meg, mint egy szent. Isten kiválasztott szentje. A magyarok eszménye. Örök példaképe annak, hogy a magyarságnak őhozzá hasonló élő szentekre van szüksége. Kapisztrán felzokogott és térdre borult.- Isten veled Hunyadi János! - kiáltott fel gyászbaborult, sajgó fájdalmába.;. Isten veled te égi csillag! Keresztények oltalmazója, magyarok vezére! Erő, amelyből meritett egy nemzet s amely győzelmet aratott Krisztus országának legádázabb ellenségén. Te már az angyalok karában ülsz győzelmi ünnepet és mi, akiket itthagytál, hiányod érzetétől meg a jövő miatt rettegő gondolatoktól sujtottan kesergünk utánad a siralomvölgyében. Hunyadi János, szeretett barátom, életem legfölségesebo korszakának társa, örökre Isten veled!- Isten veled! Örökre Isten veled! - mondták utána a jelenlevők. Az ggyik ferences fehér leplet terített a halottra. Mindenfelől szaggatott, fojtott zokogás hallatszott. Sirtak a harcokban edzett, erőslelkü katonaférfiak és sirt a beözönlő nép. Magyarország legnagyobb fiát siratták.- v+ -/Részlet dr. Csávossy Leónak most megjelent "HIRDESSÉTEK HARANGOK" c. történelmi regényéből. A diszes köntösben magyar lelket sugárzó szép regény ára 2 dollár. Megrendelhető a szerzőnél: 3^2 East 1Á8 Street, New York 51*N.Y./ Szerk. ÖRÖK NAGY MÁRCIUSOK... folytatás a 3. oldalról. A szinpadi hősök serege ott áll-e majd, a csatasorban, ha ismét riadót füvet a szabadság Istene? Ott látjuk-e, hol nem csattog a riporterek villanó fényképezőgépe, ahol nem fizetnek a magazinok ezreket, egy-egy folytatásos hamis elmetermékért! Eddig sem fort fel bennük a keserűség, amikor megmaradt fiatal gyermekeink lépkedtek a bitófa elé. Nem fájt a kivégzett hősök élete. Ök nem álltak eddig ser közénk, amikor tehetetlen epéig ható fájdalmunkat kiáltottuk az utcán haladók fel’, hogy felébresszük bennük, az emberi szabadságjogokért őket is terhelő felelőségérzetet! Kossuth üzenete nem csak sárguló papir, nem csak zártkörű ünnepek üres tapsokért hangzó szólamok. Annak élni kell minden emberben, aki átérzi, hogy a szabadságot könnyebb elvesziteni, mint aztán visszaszerezni. Kossuth itt járt szᣠéve és, mi késő örökösei is,i,tt élünk ma, és ez a. ma kötelez,parancsol, mert meg nem késő, de holnap mar keso lehet, hogy maradék szabadságunkat megvédhessük. Nem csak magyar ügy ez többé, ügye ez mindazoknak, aki hez a végzet küldött bennünket apostolként. ,, T — e r Szeredas Jenő
