Fáklyaláng, 1960. október (1. évfolyam, 3. szám)
1960-10-23 / 3. szám
- 10 -MAGYARORSZÁGI EGYHÁZFŐK SZÓZATAI AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC IDEJÉN A világtörténelemben egyedülálló októberi magyar szabadságharc ecy hét clatt teljes győzelemmel végződött. A nemzet fellélegzett, s annyi szenvedés és megalázás után hoz záfogott a szabadság friss szellemétől áthatva életnek terén a romok eltakarifásához és újjáépítéshez. Mindez az erkölcsi felelőségérzet, a törvények és rend jegyében indult el. Ezt sürgetik és hangsúlyozzák a legfőbb erkölcsi tényezők: a katolikus, református és evangélikus egyházak vezetői, Mindszenty József hercegprímás, Ravasz László és Ordass Lajos püspökök. Időrendben alább közöljük az egyházfők kiáltványait, amelyek egyrészt a teljes felekezeti és társadalmi egyetértést, másrészt a nekilendülő ujjáépités tiszta, erkölcsi alapját igazolják. Mindszenty hercegprímás szózatának teljes szövege fényes cáfolat arra az aljas rágalomra, miszerint őa régi rendszert [ nagybirtok, nagytőke, születési előjogok, stb. 3 akarta volna visszaállítani. Ellenkezőleg! A magyar Katolikus Püspöki Kar ragjai közül ő ajánlotta fel elsőnek radikális földbirtokreform céljára a veszprémi püspöki birtokokat még 1945 előtt! Dr. RAVASZ LÁSZLÓ "A magyar református egyház csodálattal és hódolattal adózik a nemzeti felkelés hőseinek, diákoknak, munkásoknak, katonáknak, férfiaknak és nőknek, akik erkölcsi felszabadulásunk győzelmét vérük hullatásával kivívták. Anyai fájdalmával siratja e! a hősi halottakat, minden magyart, aki életét adta ebben a küzdelemben, s vérük árával még drágábbá tették mindnyájunk számára a magyar szabadságot. Csókok a sebekre, virágot a sirra, minden sebre és minden sirra, de közöttük egy különösen fájót és különösen könnyest, annak a két fiatal hittanhallgatónak, református teológusnak a sirjára, akik az Alma Mater kapujától pár száz méternyire hősi halált haltak. Az egyház büszke arra, hogy ez a forradalom tiszta volt és a nemzeti becsület védelme alatt állott. És nincs hőbb imádsága, mint hogy az is maradjon. Bünbánattai vdlja meg, hogy az egyház mint földi intézmény kényszerűségen felül is engedte magát megkötözfetni a vele halálos ellentétben álló politikai hatalom erőszakától és csel vetéseitől, s emiatt lelki céljainak szolgálatában is kárt vallott. Kéri a világ összes keresztyén egyházainak, különösen az egyházak világtanácsának és a presbiteri világszövetségnek a testvéri segítségét arra, hogy nehéz helyzetéből a felismert igaz utón tovább haladjon rendeltetése felé. - Most éppen azzal foglalkozik, hogy az ezekhez szükséges adminisztratív és kormányzati előfeltételeket biztosítsa. Különösképen kéri a lelki pásztorokat, hogy népünk élő lelkiismerete legyenek. Mint az ige hü sáfárai, tisztán és bátran tolmácsolják Isten irgalmas üzenetét, vigasztalását... és világosságát. Kérjük a presbitereket, mint magyar népünknek, s különösen a falu társadalmának demokratikusan kiválogatott elitjét, hogy a nemzeti egység, a társadalmi igazságosság és a testvéri szeretet szolgálatában példaadóan elől járjanak. A nemzeti egység átfogó keretében építsék a keresztyén egyházak és hívők erkölcsi szolidaritását, különös tiszteletadást tanúsítva minden testvérnek egyéni meggyőződésére és lelkiismerete iránt. A forradalomnak nemcsak a rakció az ellensége, hanem az anarchic is. Még gondolni se merjen senki az elmúlt korszakok rendszereinek visszaállitására. A forradalom vívmányai-
