Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Tóth Tibor: A csehszlovákiai magyar könyvkiadás kérdéseiről
A csehszlovákiai magyar könyvkiadás kérdéseiről AZ 1956-OS ÉV FORDULÓT JELENT a csehszlovákiai magyar könyvkiadás alakulásá ban. Január elsejével könyvkiadásunk új szervezeti alapot kap: a szépirodalmat, ifjú sági irodalmat, valamint a szociálpolitikai ismeretterjesztő műveket ezentúl a Szlová kiai Szépirodalmi Könyvkiadó adja ki. Ha zánkban tehát a magyar könyvkiadást is — a cseh és a szlovák könyvkiadáshoz hasonlóan — nemzeti vállalat veszi gondozásba, vagyis e vállalat révén az a tényező, amely kizáró lag hivatott törődni e fontos kultúrpolitikai feladat teljesítésével: a nép állama. Ha visszapillantunk a csehszlovákiai ma gyar könyvkiadás múltjára a felszabadulás óta — és ez a számadás most, az új fejlődési korszak küszöbén különösen fontos és tanul ságos — bizony nem hosszú az idő, amelyről számot kell adnunk. Hat esztendő, alig egy vonásnyi az emberi kultúra piramisán. 1949 — EZ AZ ÉVSZÁM olvasható a Cseh szlovákiában felszabadulásunk után megje lent első könyveink címlapján. Azóta több száz kötetes könyvtárat töltenek meg kiad ványaink. Megtaláljuk köztük a magyar iro dalom klasszikusainak — Petőfinek, Arany nak, Jókainak, Mikszáthnak, Gárdonyinak, Móricz Zsigmondnak — a műveit csakúgy, műit a világirodalom kiemelkedő alkotásait. És különösen az utóbbi három esztendőben Ígéretesen gyarapodott a könyvek száma azon a polcon, ahol a csehszlovákiai magyar írók munkáit, valamint a cseh és a szlovák iroda lom magyar fordításban kiadott műveit he lyeztük el. Könyvkiadásunkra kezdettől fogva a Cseh szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesüle- te viselt gondot, előbb a Pravda Könyvkiadó vállalat keretében működő „M agyar Könyvtár” révén, majd 1953-tól kezdve saját vállalata, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó űtján. Ez az utóbbi olvadt be most, három esztendős fennállás után — a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadóba. HAT ESZTENDŐ MUNKÁJÁRÓL beszélnek ezek a könyvek. Becsületes kulturális törek vésekről, fejlődésről, gondos és lelkiismeretes munkáról, ugyanakkor azonban hibákról, megbicsaklásokról, melléfogásokról is. Hisz kezdetben, amikor nálunk is csatarendbe so rakoztattuk az apró ólombetűk hadseregét, hogy győzelemre vigyék kulturális forradal munkat, bizony igen keveset tudtunk felőle, mit is jelent a könyvkiadás mai feladata a könyvszerkesztőnek és a kiadó többi dolgo zójának. Könyvrg azonban szükség volt, — igy aztán gyakran a legkönnyebb, legegy szerűbb módját választottuk a feladat meg oldásának: már megjelent kész könyveket küldtünk nyomdába és adtunk ki újból itteni olvasóinknak. Nem egyszer előfordulj hogy az ilyen másodkiadásokat szerkesztő el sem olvashatta. A kiadóvállalat lektorátusának művészi érettsége, irodalmi és nyelvi tudása akkor még nem (érhette el azt a színvonalat, amely kezessége a megjelenő könyvek jómi- nőségének, értékének. így aztán a lektorátus az eLső időben nem tudott hathatós és kívá natos segítséget nyújtani szerzőknek és for dítóknak, előfordult, hogy a lektori beavat kozások a szövegben formálisak, sőt tévesek voltak, ami természetesen kárára volt a könyvnek. Nem alakult ki irodalmi szerkesz tőgárdánk, műfordítóink csoportja, az is megesett, hogy hosszú ideig elhevertek a kéziratok anélkül, hogy érdemlegesen foglal koztak volna velük. EZ VOLT A HELYZET könyvkiadásunk te rén, mikor 1953 elején megalakult a Cseh- szlovákiai Magyar Könyvkiadó. Az új vállalatnak sikerült hamarosan gyara pítania a lektorok, szerkesztők számát új, hozzáértő munkatársakat szereznie. A párt- szervezet és a tömegszervezetek vezetésével megkezdtük a kiadóvállalat dolgozóinak szakmai és politikai nevelését. Az eredmény hamarosan megmutatkozott. Alig egy év el teltével joggal állapíthattuk meg, hogy a könyvpiacra nem kerül olyan, a Csehszlová kiai Magyar Könyvkiadó cégérét viselő kiad vány, amely ne elégítené ki az olvasok igé nyét, né érné el a szükséges irodalmi szín vonalat. Egyre jobban elmélyült íróink és szerkesztőgárdánk kapcsolata, művészibb, el mélyültebb, igényesebb lett műfordítónk munkája is, méltó és mondhatni egyenértékű fordításokban ismertettük meg a magyar ol vasót a cseh és a szlovák irodalom remekei vel. Irodalmunk fejlődésiéről tanúskodik a kö vetkező néhány számadat, amely évek sze rint lajstromozza a kiadott eredeti műveket. 1950- ben két eredeti mű jelent meg, 1951- ben egy, 1952-ben kettő. 1953-ban a szlo vákiai magyar írók könyveinek száma hatra, 1951- ban hétre, 1955-ben tizenkettőre emel kedett. Hat esztendő alatt összesen h a r- minc könyv látott napvilágot csehszlová kiai magyar szerzők tollából. Hasonlóképpen örvendetesen növekedett a magyarra fordított cseh és szlovák művek száma is. 1955 végéig összesen harminc kilenc cseh és huszonöt szlovák szerző könyvét adtunk ki magyar fordításban.
