Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 2. szám - Szőke Lőrincz: Ázsia új arca
Ráma esküvői menete. Radzsputai miniatűr a XVII. századból. háborúk, nemzeti feLszabadítási harcok és forradalmak töltik be az európai gyarmato sítás történelmének minden lapját. Az ide gen elnyomók a hazai kizsákmányolókkal szövetkezve minden eszközzel akadályozzák, késleltették ezeknek a sokszor ősrégi kul túráknak továbbfejlődését, a termelőerőknek és így új, az imperializmus ellen harcképes társadalmi erőknek kialakulását. De a fejlődést nem lehet feltartani. Az 1905. évi orosz forradalom hatására Ázsiá ban is forradalmi mozgalmak keletkeznek. A legjelentősebb az 1911. évi kínai polgári forradalom, amely megbuktatja a feudális császárságot. Az első világháború évei meg gyorsítják a hazai ipar és ily módon a ha zai burzsoáziák és munkásosztályok fejlő dését, de a döntő új erő a világ és így Ázsia elnyomott népeinek fejlődésében is az oroszországi Nagy Októberi Szocialista For radalom hatása. A gyarmati népek nemzeti felszabadító harcának élére a munkásosztály lép s megalakulnak az első kommunista pártok. A háború után mindenütt: Indiában, Törökországban, Iránban, de Indonéziában, Malájföldön és Koreában is felélednek a feudalizmus és az imperializmus elleni har cok, mégis a Nagy Októberi Szocialista For radalomnak Kínában van a legnagyobb ha tása. Az 1925—1927-es évek súlyos harcai ban a megalkuvó burzsoázia, az áruló Kuo mintang helyett a kommunista párt veszt ét a dolgozók vezetését. S ettől az időtől kezd ve sohasem szűnt meg Kínában a kommu nista párt vezető szerepe egészen a végső győzelemig. A második világháború, amely Ázsiában már 1931-ben, Mindzsuriának Japán által történt megszállásával megkezdődött, meg gyengítette a fő keletázlsiai gyarmatosító hatalmak, Anglia, Franciaország és Hollan dia erőit ebben a térségben, míg a szovjet csapatoknak a japán hódítók feletti győzel me halálos csapást mért az ázsiai imperia lizmusra. A nép sehol sem tűrte tétlenül a japánok kikergetése után az eredeti gyar matosítók visszatértét és nyílt harcba kez dett a belső és külső elnyomók ellen, A legnagyobb eredménnyel a kínai nép harca járt. Itt szenvedte el az imperializ mus a legnagyobb vereségét. Nemcsak a föld legnépesebb országának több mint fél* milliárdnyi lakossága lett szabad, de győ zelme mérhetetlen hatással volt a többi el nyomott, ázsiai-aifrikai nép szabadságharcára is. Hiába vonult fel a „fáradt“ gyarmatosító hatalmak felváltására a minden eddiginél mohóbb amerikai imperializmus, hiába indí tott nyílt katonai támadást Koreában, a gyarmati népek felszabadulásának folyama tát többé feltartóztatni nem tudta. 'Egymás után nyerik vissza függetlenségüket Burma, Indonézia, Ceylon s — ha az ország ketté osztásának árán is — a legjelentősebb, a 450 milliós India és Pakisztán. Hosszú éve ken át folyik az imperialisták elleni harc Vietnamban, Pathet Laoban, Malájföldön és a Fülöp-szigeteken s sok helyen még ma sem szűnt meg. Ázsia megváltozott, új arculatát politi kailag a békés együttélés öt elvének kihir detése, majd az 1955 tavaszán összeült, világtörténelmi jelentőségű bandungi kon ferencia fejezik ki minden imperialista mes terkedés számára is érthető nyelven. De lecsapódik az erőviszonyok megváltozása a legmagasabb világi órumon, az Egyesült Nem zetek Szövetségében is% ahol az ázsiai-afri
