Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 2. szám - Bizánci eredetű műemlék Dél-Szlovákiában?
A bényi templom Délszlovákia legrégibb építészeti műemlékei közé tartozik. A szakértők véleménye szerint a tizen harmadik században épült. Eredete után ku tatva megállapították, hogy építése hosszú ideig húzódott s hogy építője az esztergomi iskola tagja volt. A tudományos dolgozók kutatásai során már 1937-ben — a kolostor feltárása után arra a véleményre jutottak, hogy a templom a kolostorhoz tartozott. A román templom évszázadokon keresztül ere deti alakjában maradt fenn, anélkül, hogy az építészet későbbi fejlődése során alap vető változtatást vittek volna rajta végbe, noha fennállása alatt több ízben javították, A templom architektúráját pontosan leírta a szakircdailom mivel élénken foglalkoz tatta a művészet-történészeket. A templom architektúrája teljesen háttérbe szorította a köralakű kápolnát, amelyet még nemrégiben is barokk köntös borított. Gsányi 'Károly tanár egy 1940-ben írt tanulmányában csupán annyit említ, hogy a templom közelében egy kupolás kápolna áll. Román eredetét csak néhány jel árulja el, így a félköríves 'bejárat és a tizenkét fél köríves fali ülőfülke. Mindössze ennyit tud tak róla s ezzel meg is szűnt minden to vábbi érdeklődés iránta. Midőn 1955-ben a szlovák Műemlékvédő Hivatal dolgozói a későbbi eredetű vakolat alatt eredeti régi falfestményeket találtak, a rotúnda az érdeklődés központjába került A szakemberek véleménye a falfestmények eredetét illetőleg mindmáig nem egységes. Néhányan közülük olyan következtetéseket vontak le, hogy a körépület a templom és a kolostor után keletkezett, mivel sem az egy ház sem az építészek nem szenteltek neki és a kápolnának különösebb figyelmet. Mások ismét azon a véleményen vannak, hogy a kápolna régebbi eredetű s csupán felépítése után került sor a templom építésére. Soka kat tévedésbe ejt az a körülmény is, hogy, téglaépületről! van sző. Ez minden, ami az eddig megállapított tényekből folyik, két ségtelen azonban, hogy az újonnan felfede zett falfestmények osztályozása után pon tosan megállapítható tesz a kápolna építésé nek ideje is. A feltárt eredeti ablak, falfestményekkel A második világháború után a fasizmus Szlovákia területén is számos egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy míg a Szov jetunió ellen viselendő háború szükségsze rűségét hirdette a kultúra és civilizáció védelmében, sorra megsemmisítette legér tékesebb műemlékeinket. Szlovákiának az a része, amelyet 1938. után Horthy Magyar- országához csatoltak, a „kultúra védelmé nek“ rettenetes következményeit élte meg. Párkánytól néhány kilométernyire a Garam partján fekszik Bény község, amelyet két tornyú, román, bazilikális templomáról is mertek. A nevezetes templom mellett meg feledkeztek a templom közelében fekvő kör- épületről. Számos szakember haladt el mel lette abban a meggyőződésben, hogy a XVIII. században épült. A román rotundával és a Tizenkét apostol kápolnájával foglalkozó szakirodalom a múltban1 felette szerény volt. A kutatók munkájukban nem leltek támpontra. !Egy 1827-ből származó ajdat szerint a Tizenkét apostol kápolnája téglából épült. A fal mélyében egy sekély elipszis-. alakú apszisz van, a hajó belsejében pedig tizenkét földszintes fülke. Az egész kép a XVIII. század barokk stílusára emlékeztet^ a szemlélő azonban megütközik a hajó por- íáléjának és a diadalívnek alakján, amelyek román eredetre mutatnak. Korának meg állapításával várni kell, mig alaposabban meg nem javítják; a téglaanyag mint olyan egymagában nem bizonyítéka barokk ere detének. Egyéb forrásokból megtudjuk, hogy a ká polna 1722-ben olyan állapotban volt, hogy javítására gondolni sem lehetett. Nem volt meg .sem a boltíve, sem a teteje. Idők fo lyamán ennek ellenére mégis renoválták, mert BIZÁNCI EREDETŰ MŰEMLÉK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN?
