Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Tanya Pál: A kétszázéves Mozart
Ott. ahol a bajor-osztrák határ közelében az Alpok még csak első nekifutással emel kednek a magasba, ahol még levegősek a völgyek, sőt hellyel-közzel egészen tekinté lyes katlanná szélesednek, ahol a szigorú északi németfajta már jócskán felhígult és ahol a germán és latin kultúra egészen sa játos színezésű, enybültébb, délnémet-oszt- rákos kultúrává keveredett, ott, az osztrák föld északi határsávján, a Salzaoh folyó partján fekszik Salzburg, a barokk kisváros, ahol 1758 január 27-én született meg min den idők egyik legnagyobb művésze, Wolf- gang Amadeus Mozart, a zeneszerző. Neve örokfényű csillag a zene egén, müvei az emberséges művészet, a vox humana in karnációja, zenéje szerte a nagyvilágon fel csendül az operaházakban, a hangverseny- pódiumokon, szülőhazája fővárosában Becs ben éppúgy mint New Yorkban, Moszkvában éppúgy mint Tokióban, Fokvárosban csak úgy mint Buenos Airesben, Mindenki meg érti zenéjét, minden ország, minden nép, Muzsikája a legmagasabb művészet, a leg tisztább zene, mert egyszerű, világos, ne- meslel'kű, szenvedélyes és édes egyúttal. Mozart mindössze harmincöt évet élt. A tüdőbaj vitte el ilyen korán. Csodagyerek ként kezdte. Apja Leopold Mozart német zeneszerző, hegedűművész és pedagógus, rendkívül körültekintő és gondos nevelés ben részesítette. Hároméves alig múlt el, amikor nővére zongoraleckéinek hatása alatt már csak a zene érdekelte, hamarosan meg tanult zongorázni, hegedülni, a kótát az öt éves gyermek még alig ismerte, de már komponált. Hat esztendős korában tűnt fel játékával és első szerzeményeivel. Tizen- kétéves korában írta első operáját. Mikor apjával 1769 decemberében elindult nagy itáliai útjára, mindaz amit olaszföldön látott, hallott, átélt, mintegy a nagy beteljesedés mámorával hatott a csodagyermekre. Az első állomás Innsbruck. Utána Rovereto, Ve- AKÉTSZÁZÉVES
