Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 10. szám - Földessy Gyula: Ady nagy életstílusa
ADY NAGY ÉLETSTÍLUSA Ady legnagyobb erejű ösztönzője, hajtója egész irodalmi munkásságában, az ő szavát idézem: az „én-kultusz”. Egyértelmű ezzel — szintén az őmaga jellemzése: — az „első ség” becsvágya. Ez a rendkívüli felfokozottságú igényessége első új kötetétől véges végig kitárulkozik költészetében. Igazi legmélyebb forrása e nemes, nagyemberi szán déknak a nemzeti s az egész emberi közösség szolgálata. Az elsőség jósága c. költeményében Ady így.szól az ő elsőség-vágyáról: „Élet kerülget vagy Halál? Mindegy, de amíg én vagyok, Elől megyek S mindenki csak nyo momba jár... én alamizsnás nem leszek, Én sose leszek második, Mert a jóság-szán dék vezet”. Ady költői stílusának pátosza elsőség-igényét az „istenülés”-vágyáig fokozza. A Ki látott engem? — kötetének bevezető versét így végzi: „Gerjedt lelkemnek ki látta való ját, ki lát, szívem, sebes és örök jóság ? Istenülő vágyaimba ki látott ? Öh, vak szívű, hideg szemű barátok.” (A második sor „sebes” szava: „vérzőt” jelent, krisztusi jelző.) Az egyenes csillag c. költeményében szinte önmaga Isten fölé emelésével lep meg: „Vándor világok, napok koldusokként be-berobognak, Kerengve néznek utána. Az én száguldó, egyenes csülagomnak. Örök, ősi Idő Hajtotta ki a Térbe, Az Okot keresi ott: Az Isten sem kerülhet Utána, sem elébe”. — Ez a Victor Hugói vad-romantikus pátosznál is szertelenebb hang e vers egész szövegében az igazi ihlet illúziójával hat. (Meg kell jegyeznünk, hogy az „isten”-eszme e versben s Adynál, általában véve, a legtöbbször mitologikus képlet s gondolatilag teljesen egyértelmű Goethe Prometheus c. köl teményével, melyben a titán-Prometheus Zeus ellen lázad.) Ady abszolút, látszólagos „önimádatát” erősíti az ő magajézusítása. (Adynál ez is mitológiai formáció.) Ady Jézusban is az „istenülő” embert látja s nem a tételes vallások Isten-fiát. Már zsengéi köz?tt találjuk első, önmagát jézusító versét, az Álmodom címűt. Ebből idézem: „Álmodom néha a legmerészebb, legszebb álmot, Dalaim egy világ fülébe zengnek S hangoztatják a megváltásnak Szent égi szózatát egy megtévedt nagy világ előtt... Hangjára... hangos zuhanással Omlik porba hazug bálványok Százezeré ... S avult buta korlátok recsegve dőlnek össze. S én, míg a pusztulás közt Jós szemekkel látom, Mint áll elő egy jobb, tisztább világnak Zöld hajtása... fenséges érzés hatja át dalom... S mint a megváltásnak új evangéliumát Áthatja a világot E szózat: Diadal! Diadal.” Ady önszemélyének ez a Jézushoz mérése, sok nagy változatosságú hozzákapcsolása, egész költészetén végigvonul. Az evangéliumi Jézus életének számos mozzanatát viszi bele verseibe a három napkeleti királyok imádatától a keresztrefeszítésig. Igen sok téma — ..és motívum — körében feltűnik egy-egy Jézus-adat. Csak egypár példát említek Ady nyolcvan Jézus-vonatkozású verseiből. — A karácsony: férfi-ünne p-ből: „Betlehem, a te hajnalod Férfi-hajnal volt s férfi-bánat, Hogy fia fogant Máriának. Miénk az arany, myrrha tömjén S a nagy, fájó gondolatok.” A Rózsaliget a Pusz- tán-ból: „Éltem a pusztán s megkisérteték. Csengő, muzsikáló zsákkal a hátán, Jött, jött, jött kacagva a sátán.” A Mária ésVeronika c. versének első két sora: „Máriától Veronikáig ívelnek el a férfikarok...” (Léda-vers! — Mária volt Ady anyjának neve is, Veronika — a keresztény hagyomány szerint az a könyörületes zsidó nő, aki a tövis koszorútól felvértezett homlokú s a kereszthordástól izzadt Jézusnak odaadta a kendő jét arca letörlésére). — A magyar Messiások verse már címében is jelzi a jézusi vonatkozást. Ady Jézus-motivuma — köré részben sokszázados magyar tradíció követése. így pl. Egy harci Jézus-Mária c. versében a magyar-török háborúk idejéből veszi át a magyar katonák „Jézus-Mária” harci riadóját. S itt nem-idézett Jézus-körű versek között is sok van, amik századok óta máig tartó templomi énekekből rögződtek meg a kisgyermek-Ady emlékezetében. (Egy régi Kálvin-témplomban —: „Meg töretett a teste, Kiontatott a vére.) Magyar tradíció volt Adynál Petőfi több Jézus motí vuma is (Palota és kunyhó, Az apostol.) S legkülönösebben a Sors, nyiss nekem tért c. verse, melyben Jézusként, keresztfán kíván megfeszítettni a világ boldogságáért. Az Egy gondolat bánt engemet, melyben a világszabadságért akarja odaadni az életét, eszmeileg teljesen azonos az előbb említett versével. Különös paradoxona Ady költészetének, hogy ő, aki az űj világrend leghatalmasabb szavú költője, olyan mélyen győkereztette bele költészetét a kultúra hagyományaiba. Az új és régi emberiség-formáló motívumok véges-végig, egymást fölváltva, egymásba fonódva jelentkeznek költészetében. De — egyes gyermekkori vallási élményeiből merí A Fáklyának írta dr. Földessy Gyula Kossuth-díjas, Budapest
