Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 8. szám - Dobos László: A komáromi színház problémáiról
épüljön. Az együttes eddigi sikerei alapot adnak ahhoz, hogy a színház vezetősége bátrabban nyúljon a drámairodalom klasz- szikusaihoz: míint pl. Gorkijhoz, Csehovhoz, Shawhoz, sőt merészen Shakespearral is próbálkozhatnának. Továbbfejlődésük rugójia és felkészültségük próbaköve lenne ez. Színészcsere A színészi látókör tágításának is bő tere nyílik a kultúrkapcsolatok decentralizálása folytán. Kínálkozik például a csereszerep lések megszervezése magyarországi vidéki színházakkal. A színház művészi tanácsa megfontolás tárgyává tehetné továbbá ne ves magyarországi színészek vendégszerep lésre való meghívását vagy a pesti színhá zak időkéntti látogatásának lehetőségét is. önművelés A színész egyéni arcát, művészetének sa játos vonásiaüt, önmagának megismerésével, fáradhatatlan tanulással, továbbképzéssel alakítja ki. A rendező nem ad és nem ad hat mindent. Az önművelés, a tudatos ön képzés a színészi fejlődés gyújtópontja. Er ről tanúskodnak a nagy művészek életrajzai s voltaképpen ennek eredménye Sztanyisz- lavszkij rendszerének kialakulása is. Konrád elvtárs, az együtt ás. egyik tagja így jellemezte a színészek munkáját: „Elő adásainkban az átélés feledteti a játék technika kezdetlegességét”. Kétségtelen, hogy a Területi Színház színészeinek mun kájában dominál az átélés vagy inkább an nak szándéka. Természetesnek tartam, hogy a Területi Színház tagjai isimerik Sztanyisz- lavszkij rendszerét. Azonban Konrád elvtárs fenti megállapításában némi ellentmondás van. Mert az átélés a színészi megjelení tésnek nemcsak belső lelki eleme, hanem magában foglalja a megjelenítés külső vo násait is, mánt pl. a mozdulat, arcjáték stb., akaratlanul és elemi módon is elősegíti a megjelenítés technikájának tökéletesítését. Hisz a színész a színpadon csak saját sze mélyes érzéseit élheti át. A színpadon le hetetlen érzéseket játszani, az érzések a tudatos cselekvés eredményeként jelentkez nek. Ha pedig a színész nemcs'ak játszik, hanem tudatosan cselekszik is, akkor ez a cselekvő folyamat magába kell hogy foglalja az átélés külső és belső jegyeit egyaránt. Nem akarom sem saját véleményem sem Sztanyiszlavszkj rendszerét senkire sem rákényszeríteni. De meggyőződésem, hogy az életigazság, a színpada átélés művésze tének tudatos alkalmazása akár fő-, akár mellékszerepekben minőségi növekedést eredményezne úgy az egész együttes, mint egyesek fejlődésében. A színházban hiányzik az utánpótlás, a színi főiskolát végzett fiatal színé ízek. (A megoldás itt azonban elég bonyolult, erről majd külön cikkben számolunk be.) Bródy Sándor Tanítónője a komáromi Magyar Területi Színházban Színház és közönség évek óta hangzó kí vánsága, hogy a Területi Színház együtteséi gyakrabban láthassa Pozsony és Kassa szín padjain. Sajnos a valóság az, hogy az emlí tett városok magyarajkú lakosságának kevés alkalmuk nyílik a Területi Színház művé szeinek színpadi megismerésére. Miért van ez? Ki ezért a felelős? Az egyes színházak igazgatói ? Közigazgatási vagy kultúrszer- veink? Erre szeretne választ kapni színész és közönség. Lendvay Mártonok, Dérynék utódai jó munkát végeznek. Mosolyt varázsolnak az emberi arcokra. Fényt, a kultúra világát hintik az emberi lelkekbe. Szeretet, meg becsülés kísérje vöket utaikon.
