Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 8. szám - Kovács Endre: Magyarok, szlovákok és lengyelek az 1848-as szabadságharc előestéjén
demokratikus lengyel emigráció viszont képes volt arra, hogy levonja az 1831-es bu kott felkelés logikus következtetéseit, fel ismerje, hogy a parasztság elnyomott hely zete a felkelés sikerének mindenkor legfőbb akadályozója lesz, fel kell tehát szabadítani a parasztokat és így nemzeti jelleget kell adni a szabadságharcnak. Összeesküvéseik ben támaszkodtak a falvak és városok népi tömegeire is. Ők robbantották ki 1846-ban a krakkói felkelést, mely az agrárforradalom jelszavait írta zászlajára. Ha azonban az európai diplomácia olda láról vizsgáljuk e két emigrációs tábor sú lyát, azt kell mondanunk, hogy Czartoryskí Ádámnak és körének befolyása a kor ese ményeire sokkal nagyobb volt, mint a de mokrata táboré. Czartoryski a párisi Hotel Lambert-ban valóságos diplomáciai közpon tot rendezett be, barátai, hívei és ügynökei ott voltak valamennyi európai udvarban s a herceg rajtuk keresztül érvényesítette befolyását a magas politika ügyeire. A ha talmas apparátussal folytatott külpolitikai tevékenység szilárd központi szervre tá maszkodott: Czartoryski politikai irodájára s ez alá tartoztak a különböző fővárosok ban felállított állandó ügynökségek. Kitűnő összeköttetésekkel bíró, nagytudású diplo maták állottak az egyes ügynökségek élén. Súlyt és fontosságot biztosított Czartoryski herceg külpolitikájának az a körülmény, hogy Anglia, Franciaország és a Szentszék Czartoryskit tekintette a lengyel ügy igazi képviselőjének, mindenkor meghallgatták tanácsait s az orosz, a délszláv és török ügyekben gyakran az ő sugalmazásának ha tása alatt jártak el. A 40-es évek elején Czartoryski az Ausztria elleni (harc lényegét nem a fegy veres felkelésben látta, hanem abban, hogy Szerbiát kivonja az osztrák befolyás alól és nem utolsó sorban abban is, hogy megbé kélést hozzon létre Szerbia és a magyarok között. Czartoryski ügynökei azzal a prog rammal érkeznek a Balkánra, hogy felélesz- szék a nemzeti öntudatot Boszniában, Her cegovinában, Horvátországbana határőrvidé ken, Montenegróban, tömörítsék mindeme népeket a szerb királyság köré. A cárizmus eLlen irányuló programba be letartozott az egységes román állam létre hozásának terve is, valamint a magyarok jés a románok kibékítésének a kimunkálása. A 50-as évektől kezdve Czartoryski ügynö kei szoros kapcsolatban működtek a román forradalmi erőkkel. ./ Nem kevésbbé fontos feladatának tekin tette a Czartoryski-iféle diplomácia a ma gyarok és a szlovákok politikai programjá nak egybehangolását. A 30-as évektől kezd ve Czartoryski Magyarországra küldött ügy- nökeí a helyszínen tanulmányozzák a lehe tőségeket egy esetleges lengyel felkelés esetére és részletes jelentésekben tárjáik fel a magyar és a szlovák nemzeti mozgalom jellegzetességét. Kiderül ebből, hogy sem magyar, sem szlovák részről nem látják ki vihetőnek a felkelés tervét. 1835 októberé ben Pozsonyban járt Ludwik Bystrzonowski, a herceg ügynöke, és Borsiczkyval, a tren- csénmegyei lengyelbarát alispánnal, valamint Nagy Pállal folytatott beszélgetése eredmé- nyeképen sajnálattal állapítja meg, hogy a magyar liberális párt ugyan szívósan védel mezi előjogait az alsóháziban, nem szereti az osztrákokat, de a haza ügyét furcsa mó don mégis egybeköti a Habsburg-birodalom mal. A mágnások viszont Bécs kiszolgálói, önámítás volna abban hinni, hogy a magya rok rövidesen fegyverrel a kézben felkel nek Bécs ellenében! Hasonlcképen nem re mélt fegyveres felkelést a lengyel emigráció a szlovák nemzeti mozgalom vezetőitől sem. Czartoryski az 1841 -ben Magyarországra ké szülő Janusz Woronicznak adott utasításá ban megállapítja, hogy a szláv értelmiség irodalmi mozgalmai rendkívül jelentősek lengyel szempontból, de VVoronicz vigyáz zon: ne érdeklődjék ama politikai következ mények iránt, amelyekhez ezeknek az iro dalmi mozgalmaknak el kell vezetniük. Foly tonosan a békéről beszéljen! Sem a magyar, sem a szlovák nemzeti mozgalom nem érett még arra, hogy fegyveres felkelésbe fogjon Ausztria ellen. Még nagyobb szerencsétlen ség volna, ha a szlovákok a magyarok el len fognának fegyvert nemzeti jogaik ki harcolására. A későbbi esetleges fegyveres harc előiskoláját Czartoryskiék a magyar reformnemesség ellenzéki politikájában lát ták, itt szerették volna tömörítve látni a nemzeti erőket olymódon, hogy a ma gyar példa magával ragadja a monarchia többi népeit, köztük a horvátokat és a szlo vákokat is. A 40-es években a magyar és a szlovák nemzeti mozgalom közti közvetítés feladatát nagy lelkesedéssel a herceg belgrádi ügy-' nöke, a morva származású František Zach tette magáévá. A legjelentősebb akciók el indítása az ő nevéhez fűződik. Zách bel grádi tevékenysége 1843 novemberében kez dődött és 1848 májusáig tártott. Izgalmas idők voltak ezek Szerbia életében és el mondhatjuk,; hogy , Zach alaposan kivette részét az ottani politikai események alakí tásában. Mint a gyenge képességű Kara- gyorgyevics Sándor fejedelem két kiváló miniszterének: Vucsicsnak és Petronievics- nek a tanácsadója és politikai sugalmazója, Zach sokoldalú tevékenységet fejtett ki a cári befolyás kiszorításának érdekében. Szé leskörű befolyását, társadalmi összekötte