Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Emanuel Svoboda: Aleš és a Rákóczi induló
M. Ales: Lovasösszecsapás von Hungam und Siebenbürgen”. Petőfi köl tészetéről azt állította, hogy elemi erejét nem érte el a cseh költészet. Gyakran idéz te Petőfi „Egy gondolat bánt engemet” cí mű versét és emlegetve, hogy a költő ha lála előtt még verset Irt, és hogy másnap, 1849. július 31-én a csatatéren száguldó paripák gázolták halálra. S hogy legalább némileg megértse a magyar nyelvet, meg szerezte Fogarasi „Wörterbuch der deut schen und ungarischen Sprache” című szó tárt, az „Erster Unterricht in der unga rischen Sprache von Joh. Hammerschmidt" és az „Anleitung zur Erlernung der unga rischen Sprache" című műveket. 1899-ben birtokába jutott Knackfuss művészi mono gráfiájának égy kötete: „Michael Munka - ezy". Munkácsy Mihály művei felkeltették érdeklődését. Mint a fentebbiek bizonyítják, Ales oly nagy mértékben és sokoldaljó ér deklődéssel fordult a magyar nép kultúrá ja és történelme felé, hogy nem csodál kozhatunk azon, hogy művei közt számos magyar tárgyú festmény és rajz található. Mindenekelőtt a Rákóczi induló ragadta meg Alest olyannyira, hogy számos tanul mányában és vázlatában ábrázolta. Csupán az 1876—78-as években ötször. A magyar szabadság éneke iránt, amelyet az egész emberiség szabadságának énekévé emelt, már művelt és mélyen hazafias édesatyja házában, akinek Habsburg ellenes érzelmeit e dal mélyítette, kelt fel az érdeklődés művészünkben. Hiszen Ales bátyja, Jan, a korán elhünyt kiváló rajzoló, szintén meg örökítette „Rákóczi elfogatását”. így Ales már fiatal korában egynek érezte Rákóczi alakját a szabadság fogalmával. 1876-ban már olyannyira elfoglalta ez a gondolat, hogy Alexander Brandejshez intézett leve lében vázolta a kompozíció tekintetében már megoldott Rákóczi indulót, amelyet aztán kisebb változtatással még ugyanab ban az esztendőben tollrajzban alkotott meg. A pusztai keresztnél cigányok játszák a Rákóczi indulót, amelynek szenvedélyes dal lamát a hegedűre hajló meztelen cigány lány teste fejezi ki. A dallam, amely a mon da szerint arna cigány hegedűjéből fa kadt, harcra lelkesíti a kurucokat, akiknek élén, kezében a szabadság zászlajával, Rá kóczi halad. Ezt a rajzot kis változtatással 1877-ben élénk, színes olajfestményben dol gozza át. 1884-ben ismét visszatér ehhez a témához. Szénnel kombinált nagyerejű tus rajzban alkotta meg két nagyobb formátu mú képen a témát. Ez a két mű egymástól csak kis mértékben különbözik s mindket tő kiváló alkotás. Egy kereszt mellett álló nyárfa alatt cigányok játszanak. A csoport
