Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Pathó Károly: A közös értekezlet után
A kulturális népnevelő munkát fékezi még az is, hogy járási művelődési házainknak és helyi művelődési otthonainknak „bérház“ jellegük van. Az említett intézmények vezetői sokszor olyan magas használati díjat számláznak a különböző rendezvények alkalmából — még abban az esetben is, ha a rendezvény megtekintése díjtalan —, hogy az a tömegszervezetek képtelenek kiegyenlíteni. Ennek természetes következmé nye, hogy kultűrmunkát végző szervezeteink vezetőségei megfontolják, rendezzenek-e valamit. Mindenki részére érthető, hogy a művelődési otthonok fenntartásához pénzre van szükség. De vajon a szükséges pénzt csak bérlet-díjak formájában lehet előterem teni? Nem volna ésszerűbb, ha „bérház“ jellegű művelődési házainkat a kultúra igazi otthonaivá tennénk azáltal, hogy ott korlátlan lehetőségeket nyújtsunk a tömegszerve-’ zetek kulturális népnevelő ténykedésére. Ésszerűbb volna annál is inkább, mert a má sodik ötéves tervünkből eredő hatalmas feladatok megkövetelik dolgozó népünk po litikai, kulturális fejlődését, a népnevelő munka fejlesztéséhez szükséges előfelté telek megteremtését. Tehát tettekre, a művelődési otthonokon belül a tömegszer vezetek együttműködésére van szükség. A közös működési terv szerinti kultúrmunka, a művelődési otthonok fenntartásához szükséges anyagi eszközök biztosításáról való kollektív gondoskodás eredményezi majd az említett helytelen munkamódszerek meg szűnését, *• Helyi csoportjaink vezetőségei legyenek kezdeményezők az egészséges alapokra épített művelődési intézmények megszervezésénél. Alakítsanak mezőgazdasági, irodal mi, tudományos és népünk, hazánk életét tanulmányozó szakköröket. Kezdeményezzék és a tömegszervezetekkel való szoros együttműködésben rendszeresítsék a tudomá nyos-ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi vitaesteket. Műkedvelő színjátszó csoport jaink és népi együtteseink tagjai tekintsék művelődési házainkat és otthonainkat saját otthonuknak. Ne vetélytársakat lássunk népművelési intézményeinkben, hanem lássuk bennük népi közigazgatásunk azon szerveit, melyek hivatva vannak arra, hogy tömeg- és kultúrszervezeteink működésében összhangot teremtsenek, s a népnevelő munkát fejlesszék. A párkányi járási művelődési ház és a Csemadok helyi csoportjának vezetősége már megtalálta a közös hangot. A párkányi Csemadok tagsága a kunyhót felcserélte a kul túrpalotával és ezzel magyarázható, hogy a járási művelődési' ház keretében, a helyi csoport vezetőségének irányítása mellett hét különböző szakkör működik. A -párká nyiakat még ezek az eredmények sem elégítik ki. Jelenleg a fényképészeti szakkör és a nők részére szabászati tanfolyam megalakításán dolgoznak. Ilyen eredményesen lehet dolgozni, ha a népművelési intézmények és a tömegszervezetek vezetői közös erőfeszítéseket tesznek a népnevelő munka tökéletesítése érdekében. A közös értekezlet tanulságaként még levonhatjuk azt a következtetést, hogy helyi csoportjaink kultúrmunkájában jobban kell érvényesülnie a céltudatosság elvének. Ez annyit jelent, hogy műsorpolitikánkat olyképpen kell megjavítanunk, hogy az tükrözze a pártosságot és osztályjellegénél fogva szolgálja a szocializmus építését. Tehát minden törekvésünknek arra kell irányulni, hogy Móricz, Moliére, Csiky, Gogoly és a többi klasszikus írók művei mellett a jövőben minél nagyobb számban hódítson teret az új, a szocialista tartalommal telített színműirodalom, amely segíti, lelkesíti dolgozó né pünket a szocializmusért és a béke biztosításáért folyó harcban.
