Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 5. szám - Miloš Gosiorovský: A CSKP harmincöt esztendeje
A C SEMADOK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI FOLYÓIRATA A CSKP HARMINCÖT ESZTENDEJE Ezerkilencszázötvenhat májusában az egész csehszlovák nép meg ünnepli pártja —Cseh szlovákia Kommunista Pártja megalakulá sának harmincötéves évfordulóját. Dicső utat tett meg e párt az elmúlt harmincöt esztendő alatt, amelynek folyamán győze lemre vezette a csehszlovák népet a kapi talizmus. ellen vívott harcban s lehetővé tette a szocializmus mai építését. Miben rejlik e dicső út titka? Mindenekelőtt abban, hogy a kommunista párt nemzeteink történelmében a leghala dóbb osztály, a munkásosztály képviselője. Abban, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az emberiség történelmének^ legtöké letesebb tanítása szerint folytatja működé sét, a tudományos szocializmus, a marxiz- mus-leninizmus tanítása szerint. Azonban országunk területén a munkás- osztály és a munkásmozgalom már több mint száz évvel ezelőtt kialakulóban volt, már a CSKP megalakulása előtt negyven évvel megvolt a maga politikai pártja és mégsem érte el azt, amit a CSKP vezetése alatt az utóbbi harmincöt esztendő alatt sikerült elérnie. A munkásosztály első politikai képviselő je a szociáldemokrata párt volt. Ez a párt azonban, jóllehet a háború előtt számos íz ben vezette sikeresen munkásosztályunk harcait, mégsem vált annak megbízható képviselőjévé. Nem fogta fel a marxista tanítás forradalmi tartalmát, az opportu nizmus útjára lépett, politikájával alkal mazkodni akart a burzsoázia politikájához és végül árulójává vált a munkásosztály nak. Országainkban a szociáldemokrata párt vezetőségének megbízhatatlansága különös képpen az első világháború idején mutat kozott meg, amikor a munkásosztály vol taképpen vezető-párt nélkül maradt. A munkásosztálynak akkortájt nem volt nálunk olyan pártja, mint Oroszországban a bolsevik párt. Ez a párt hála a forradal mi marxizmus iránti hűségének, amelyet az új történelmi korszakban a lenini tanítás gazdagított, a háború vége felé legyőzhette a kapitalizmust földünk teljes egyhatodán és hozzáláthatott egy új, szocialista társa dalom meg teremtéséhez. Hazánk dolgozó népe is arra vágyott ez után, hogy a rothadt osztrák-magyar mo narchia megszűntével az új államban gyö keres gazdasági és szociális változások áll janak be, hogy mind gazdasági, mind szo ciális téren szabad legyen. Erre ösztönözte őt a bolsevik párt vezette orosz nép példája. A Csehszlovák Köztársaság jellegéért és vezetéséért 1918-tól folytatott heves har cokban 1920 decemberében a munkásosztály vereséget szenvedett a burzsoáziától, ame lyet erősen támogattak a szociáldemokraták is. A decemberi vereség rámutatott annak szükségességére, hogy új típusú pártot kell alakítani a munkásosztálynak, olyan pártot, amely levonja a következtetéseket országa ink munkásmozgalmának és a nemzetközi munkásmozgalomnak eddigi fejlődéséből, fő képp azonban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságait s amely — a marxiz mus-leninizmus tanítása szerint igazodva — a munkásosztályt a forradalmi harc útján fogja vezetni. így került a sor a marxista balszárny megalakulására, amely — Szlovákiában — önálló párttá alakult az 1921. január 16— 17-én Lubochnán megrendezett kongresszu son. A lubochnai kongresszus különös je lentősége abban áll, hogy ezzel Szlovákia és Kárpátalja egész munkásosztálya, nem zetiségre való tekintet nélkül (szlovákok, magyarok, németek, ukránok), a proletár internacionalizmus szellemében felsorakozott a világ osztályöntudatös proletariátusa mel lé, v amely a Kommunista Internadonáléhoz tartozott. Néhány hónappal a lubochnai kongresszus után Szlovákia egész öntuda tos proletariátusa a cseh proletariátussal együtt 1921. május 14—16-án, a prágai kongresszuson megalakította a Csehszlovák Kommunista Pártot. Ezek a napok mér földköveivé váltak a csehszlovák munkás- mozgalom történetének, népeink történel mének. 1921. október 30 és november 4 között aztán a cseh országrészek egyéb Dr. Miloš Gosiorovský, egyetemi tanár 1956. május VI. évfolyam 5. szám F/km
