Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Vladimír R. Altmansky: Útmutató Kongresszus
9 Útmutató Kongresszus (Széljegyzetek a szovjet építészek kongresszusáról) A Sve -Dagóh pagodát» á világ legna- *** gyot£> buddhista templomát két ezerötszáz esztendővel ezelőtt kezdték épí teni egy Rangún melletti dombon. Aztán még több ízben átépítették, bővítették, úgyhogy ma a Sve-Dagon a művészi épületek egész komplexuma, közepén egy aranyhegyű száz méter magas toronnyal. Ezerkilencszázötvenöt decemberében, bur- mai útjuk alkalmával, meglátogatták a pa godát N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov. A vendégek tüzetesen végignézték a Sve- Dagont. A pagoda megtekintése közben Hruscsov elvtárs a következőket mondotta: — Valótan nagyon szép a Sve-Dagon. Gyönyörű fafaragások, minden nagyszerű rajta. Ebben az esetben ezek az építészeti díszítmények helyükön valók. Azért vetet tem fel ezt, 'mert éppen most bíráljuk épí tészeinket, hogy gyakran céltalanul .alkal mazták az építészeti díszítményeket ott, ahol azokra semmi szükség nem volt. Meg esett, hogy még a gőzfürdőt is oszlopsorral építették- Érdekes bíráló megjegyzés a szovjet épí tészetről, amelynek az utóbbi időben rend kívüli figyelmet szentelnek. Részletesen ér tékelik sikereit, de ugyanakkor szokatlanul élesen és keményen bírálják számos komoly hibáját. A figyelmet erre a kérdésre az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet unió minisztertanácsának „A tervezésben és az építészetben mutatkozó szükségtelenségek eltávolításáról“ szőlő határozata hívta fel s ugyancsak heves vita tárgyát alkotta a Szovjet építészek II. Össz-szövetségi kong resszusán, amely tizennyolc év után gyűlt ismét össze a Kreml nagytermében és a Szakszervezetek házának Oszlopcsarnokában. Amint a hozzászólásokból kiderült, sok építész csupán a külső csinre fordított gon dot, az épületek homlokzatának túlzásba vitt díszítésére, szükségtelen tomyocskák építé sére. Azt hitték, hogy a potyemkin-oszlop- sorok elfedik a gyakran ízléstelen házat, a sötét, néha kerekded, kisablakos szobákat, a kényelmetlen lakásegységeket, amelyekben olykor több család is lakik, hogy a büszke szoborcsoportozatok mögött elrejthetik el maradottságukat az építészet terén, a típus tervekkel szemben érzett ellenszenvüket Számos példát említettek fel annak bizo nyítására, hogy hová fajult a visszataszító, művészetellenes esztétizmus keresése. A Leningrádszkája szálló gigantikus épü lete Moszkvának. A vasbetonnak, az olasz reneszánsz stílusának és a hajdankori orosz építészet elemeinek érthetetlen keveréke, ahol az expresszfeivonóknak boltíves lovag terem alakjuk van! Dolyakov építészt azért bírálták meg, mert egy kolhoz vásárcsarnokának tervét nyújtotta be véleményezésre, amely ben két évszázad előtt bonyolult építészeti megoldásokkal találkozunk. A moszkvai földalatti vasútat illető vita során Vlaszov építész hangsúlyozta, hogy minden állomást túldiszítettek, olyannyira, hogy értékes képek és szobrok muzeális gyűjteményévé változott. • Az Össz-szövetségi mezőgazdasági kiállí tás színes szökőkutakkal, víztartókkal, több méter nagyságú kokalászokkal övezett pa vilonjai jóval inkább hasonlítanak a nagy mogulok idejéből való Tadzs-Mahal mauzó leumra az indiai Ágra városában, mint a kombájnok, traktorok, mezőgazdasági gépek számára épült csarnokokra, üvegházakra, la boratóriumokra, ólakra és istállókra. Ugyanígy feleslegesen túlidíszítettek szá mos lakóházat és középületet is. R. A. Jakubov leleplezte a feldicsérés és pompakeresés légkörét, amelyben a V. I. Leninről elnevezett Volga-Don-csatorna ter vét tárgyalták meg a Szovjet építészek szö vetségében. És az eredmény? A földmun kákra szánt összeg fele a díszítésekre ment el! A bizáncian pompázó külsejű épületek utá ni vágy nem csupán Moszkvában, de egyéb szbvjet városokban is jelentkezett. így Belov és Golydvasszer leningrádi építészek javas latot tettek, hogy a Szovjetunió tudomány- egyetemének Lakóépületére egy harmincöt méteres hegyű tornyot építsenek. {Minden valószínűség szerint rendkívül megtetszett nekik az Admiralitás híres, aranyhegyű épü lete. Sztálingrádban a Gorprojekt két emelet magas boltívekkel díszítette a lakóházakat és kényelmes szobák helyett felesleges tera szokkal látta el őket. Arhangelszk. A nagy drámai színház haj szálnyira hasonlít a római Kolosszeumra s vele szemben egy túldíszített, Miklós cár idejéből való, bürokratikus stílusban fépített közigazgatási „monstrum“ emelkedik az ég nek. A díszítés utáni igyekezet odáig fajult, hogy néhány építész már azt fontolgatta, miképpen építhetne újjá „új szellemiben“ kü lönböző éktelen, a múlt évszázad végéről maradt épületet, hogyan formáihatna min
