Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Új könyvek
ÜJ KÖNYVEK FÁBRY ZOLTÁN: A BÉKE IGAZA Fábry Zoltán a szlovákiai magyar szocia lista irodalom régi, bátor és tapasztalt harcosa — publicistája. A fölszabadulás után megjelent első könyve „A gondolat igaza”, — amely egy trilógia első, önmagában teljes része, — nemcsak minálunk, de a határokon túl, Magyarországon és Romániában is rendkívül nagy és jelentős sikert aratott. A most megjelent „A béke igaza” című kö tet a trilógia másoidik része, amelyet „Ady igaza” címen követ majd a harmadik kötet. Ebben a második kötetben Fábry Zoltán a békéért vívott szívós és nehéz harc útját kutatja a politika, az irodalom és a művé szet területén. Mesteri írásainak mindegyi kén érződik a ma emberére hatni és azt a szocialista humánum emberévé formálni akaró Fábry szinte küldetéses írói meg - szállottságának nemes hite és ereje. írásai ban régebbi expresszionista stílusa lehig gadt, de így is izgatóan feszült és feszítő minden sora. Nyelve magával ragadó, ere deti szófűzéseivel, váratlan és meglepő szó- árnyalásaival, mondatviszonyításaival lenyű göző élményt jelent olvasóinak. Az 1914-es világháborútól egészen napjainkig terjed a bátor könyv élményanyaga jelentős és időt álló irodalmi tanulmányainak dokumentációs jellegű újabb gyűjteménye, amelyben az emberségesebb életért küzdő, rendíthetetlen antifasiszta hangja, a vox humana szólal meg. Kétségtelen, hogy Fábry Zoltán „A bé ke igaza” című új essay-gyűjteménye ugyanolyan nagy sikert arat majd minde nütt, mint a tavaly megjelent „A gondolat igaza” című kötete. CSONTOS VILMOS: KELL ITT A SZÓ Csontos Vilmos a szlovákiai magyar líra egyik sajátos alakja. Munkásköltő, akinek eddig három verseskötete jelent meg: 1932- ben Léván a „Magyar ugaron”, 1936-ban Zselízen az „Üzentek értem” és 1941-ben Gyomán a „Tovább kell menni” című vers gyűjtemény. A garamsallói származású fia talember akkoriban csupán bíztatást kapha tott néhol, és jóakaratű bátorítást. Cson tos Vilmos pia is asztalosműhelyben dol gozik, vagy földművesmunkát végez a dél szlovákiai Zalaba községben. A gyalupad mellett, a harsogó fenyőforgácsok éneke mellett jut idő elgondolkozni a világ dol gain. A munka dala pedig szavakba kíván kozik. Napjainkban, huszonöt év távlatából azt látjuk, hogy Csontos Vilmos legújabb ver seiben, amelyek eddig elszórtan a pozsonyi Üj Szó napilapban, az Új Ifjúság hetilapban, a Fáklya c. folyóiratban jelentek meg, nagy fejlődésről tett tanúságot. Megértette az új idők szavát és régi munkás-tematikáját az öntudatra ébredt dolgozó mai érzéseivel bővítette ki. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó gon dozásában most megjelent „Kell itt a sző” című negyedik kötete új verseink és régeb bi verseinek válogatása és először fogja össze és mutatja be egységes képben az ötvenedik életéve felé járó szlovákiai ma gyar munkásköltő költészetét. Csontos Vilmos autodidakta. Minden sora önvallomás. A munkásélet, amely számára hajdan gyalupadot, versírást és munkanél küliséget jelentett, ma a szocialista ország- építés nagy munkájába való bekapcsolódást és a megjavult életviszonyokat jelenti. Verseinek külön színe van, stílusa a sze mérmesség és a férfiasság különös keveréke. Egyes költeményei „Hiába tennék érted”, „Jaj, Szikince partja”, a „Honfoglalás”, hogy csak néhányat említsünk, meg a „Kell itt a szó” című mostani válogatás szép kötete megérdemelten nagy érdeklődést keltenek és kétségtelenül új színnel, új mondani valóval és értékkel gazdagítják a múlt ha gyományaiból a szocializmus felé haladó szlovákiai magyar lírát, amelyben a régi és az új nemzedék közötti összekötőkapocs éppen Csontos Vilmos egyszerű, őszinte és tiszta munkás-költészete. P. O. HVIEZDOSLAV: VÉRES SZONETTEK Kegyelettel és szeretettel adjuk * P. O. Hviezdoslav Véres szonettek című müvét a magyar olvasó kezébe. Kegyelettel, mert aki ezeket a verseket írta, az egyetemes szabadság harcosa volt és szeretettel, mert, aki ezeket a verseket írta, legelsők között volt azok közül, akik baráti kezet nyújtot tak a szomszéd népek, elsősorban a ma gyarság felé, mikor „Igen, te heroldja” cí mű versének mottójául a mi Ady Endrénk sorait idézte. A Véres szonettek az első vi lágháború apokaliptikus napjaiban íródott. Hviezdoslav, a szlovák irodalom klasszikus nagy jelensége akkoriban 65 éves volt. Ár vavölgyi magányába nem hatolt el a nem zetközi proletariátus erőfeszítéseinek a híre, nem meríthetett bátorságot az eszmélni kezdő milliók erejéből, — és mégis, a hazug lelkesedés, a görögtüzes harci mámor idején ő volt az egyetlen, aki a Véres szonettek ben nemcsak vádolni mert, hanem ítélt is. Hviezdoslav művét a kassai Rácz Olivér szép, hű és kifejező fordításában s ugyan csak Rácz Olivér érdekes mondanivalójú előszavával ismerhetik meg a magyar olva sók.