Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Geréb György: Komenský Ámos János a magyar kulturális fejlődés előfeltételeiről
Pierre Curie rendkívül áldozatkész ember volt. Egy, a saját kezén végzett, veszedel mes kísérlettel 1903-ban bebizonyította, hogy a rádium sugárzása változásokat idéz elő az élő szervezetben. Az égési seb, amely a kísérlet után kezén keletkezett, csak felette nehezen és nagysokára gyó gyult be. Az orvosok, akik később állato kon tanulmányozták a sugárzás hatását, megállapították, hogy a rádiumot fel lehet használni a rák gyógyítására. Az első kí sérletek után az orvostudományban sor ke rült a rádium első ízbeni ipari előállítására is. Pierre és Marié Curie azonban nem vol tak hajlandók szabadalmaztatni találmányai kat (különösen az uránszurokérc feldolgo zásának technikáját), annak ellenére sem, hogy ebben az időben még anyagi nehéz ségekkel küzdöttek. Felfedezéseiket min den ellenszolgáltatás nélkül bocsátották az emberiség rendelkezésére. Pierre Curie csak élete alkonyán része sült elismerésben. * 1903-ban feleségével és H. Becquerrel együtt megkapta a Nobel- díjat, 1904-ben a fizika és rádiológia taná ra lett a párizsi Sorbonne egyetemen és végül 1905-ben a Tudományos Akadémia tagjává választották. Pierre Curie tudatában volt felfedezése nagy jelentőségének és felelősségének az emberiséggel szemben, nehogy tanulmányá val visszaéljenek. A stockholmi egyetemen tartott beszédében, amelynek megtartására a Nobel-díj elnyerése kötelezte, ezzel kap csolatban a következőket mondotta: „Mivel aggodalmaim vannak, hogy a rádium a go nosztevők kezében veszedelmes eszközzé válhatna, azt kezdem fontolgatni, vajon a természet titkainak megismerése hasznára válik^e mindig az emberiségnek, vajon az emberiség jelég érett-e már arra,, hogy ezeket a titkokat hasznára fordítsa, hogy néha nem válik-e kárára a tudomány“. Megingathatatlan derűlátása mégis arra késztette, hogy az első lehetőségben higy- jen: „Azok közé tartozom, — mondotta — akik hisznek abban, hogy az emberiségnek több jót, mint rosszat hoznak az űj is meretek." Hogy Pierre Curie e hite valósággá vál jék, azért még harcolnia kell a haladó em beriségnek, M. Fuka a magyar kulturális fejlődés előfeltételeiről HÁROM ÉVSZÁZADDAL ezelőtt Sáros patakon küzdött ,a magyar kulturális fel- emelkedésért a cseh nép egyik legnagyobb ■gondolkodója, Komensky (Comenius) Ámos János. Magyarországra hozta a műveltebb, fejlettebb országok kulturális eredményeit, hogy ennek nyomán hazai kultúra, anya nyelvi műveltség sarjadjon ki. Sok országot bejárt, mindenütt az igazság, a nép fel- emelkedése, a műveltség fejlesztése mel lett emelt szót, de talán éppen nekünk, magyaroknak van a legtöbb köszönni va lónk, a mi művelődésünk történetében ed dig eléggé nem méltányolt állomás az Ő munkássága. Talán éppen azért volt olyan kedves számára a magyar nemzet ügye, mert a cseh és a magyar nép történeti sorsközössége kulturális téren is sok kap csolatot teremtett. 4 . i. A XVII. SZÁZADBAN a korhadt feudális társadalom düledező romjain a korai kapi talizmus bontakozik ki. Jogokért harcol a feltörő polgárság; egyre több erőt érez ah hoz, hogy lefeszítse magáról a feudális bilincseket, melyek a haladást gazdasági és kulturális szempontból egyaránt gátolják. A régi és az új harca mindig ellentmondá sokkal telített légkört teremt. Ezt tükrözi Komensky is. Életének célja azonban félre érthetetlenül a nép boldogítása, a kultúra terjesztése, és a népek közti béke megte remtése. Ez a törekvés vezérelte hozzánk is. Bevezető beszédeiben (A lelki tehetsé gek kialakításáról, A könyvekről) csakúgy, mint kritikai írásaiban (elsősorban A nem zet szerencséje és a Búcsúbeszéd című ben) a magyar gazdasági és kulturális élet kritikai rajzát nyújtja. Ezen beszédeknek, röpiratoknak csakúgy, mint tankönyveinek, egyéb írásainak (ebből a szempontból is jelentős alkotás Schola Ludus című iskola drámája) tanulmányozása értékes és feltét lenül figyelemreméltó szempontokat nyújt a korabeli kulturális állapotok megérté séhez. „A lelki tehetség kialakításáról“ c. szék foglaló beszédében hangoztatja, a szomszé di szeretet ösztönzi arra, hogy segítséget nyújtson a magyar népnek. „Mivel most honfitársaimnak bizonyos fényre való emel kedésére vonatkozólag nincs gondom, s hiá KOMENSKÝ ÁMOS JÁNOS Pr. Geréb György, egyetemi tanár, Szeged.
