Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Fodor Pál: A műemlékvédelemről
A fricovcei kastély A MŰEMLÉKVÉDELEMRŐL Irta FODOR PÄL Lenin tanítása a proletár kultúráról, amely az emberiség által a múlt társadalmi rend szerek idején szerzett ismeretek törvénysze rű fejlődésének eredménye, azt a feladatot tűzi ki a szocialista társadalom elé további kulturális fejlődésének előfeltételeként, hogy elsajátítsa, magáévá tegye mindazt, amit az emberiség évszázadok során alkotott. Ez a tanítás magában foglalja az építészeti és a műemlékeket is. A progresszív fejlődés meg értéséhez meg kell ismerkednünk mindazzal, amit a múltban alkottak. E fejlődés kézzel fogható dokumentumai a műemlékek. A szo cialista társadalom ebből levonja a szüksé ges következtetéseket és gondoskodik a műemlékekről. Ily módon a műemlékekről való Gondoskodás a szocialista állam gazda sági-szervező és kulturális-nevelő funkciójá nak része lett. Az a tény, hogy a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a szovjet kor mány első rendeletei között ott a műemlé kek állami védelméről szóló rendelet is, hangsúlyozza a műemlékvédelem óriási je lentőségét.. A műemlékeket úgy őrizzük, mint történelmi dokumentumokat és a tör ténelem megértésének forrásait. Az építészet alkotásai, a festmények, a plasztika és a képzőművészeti alkotások a fejlődés szem léltető és meggyőző mérföldkövei. A várak és kastélyok nagyon sokat mondanak a múlt idők társadalmáról. És mennél inkább foko zódik az érdeklődés nemzeteink történelmé nek valósághű megismerése iránt, mennél inkább lehetővé válik, hogy a történelmet a legszélesebb rétegek is megismerjék, an nál inkább fokozódik az érdeklődés a műem lékek iránt is. Ez az érdeklődés kötelessé günkké teszi, hogy gondoskodjunk a mű emlékek megőrzéséről. Az állami műemlékvédelem az objektumok elméleti értékelése után gyakorlatilag oldja meg a kastélyok, házak, szobrok, templo mok, festmények, szőttesek, díszes kovácsolt rácsok, címerek és egyebek megőrzésének kérdését, majd kultúrcélok szolgálatába ál lítja őket. így például egy gyönyörű renes- saince kastélyban, amely a XVII. századból való és sgrafit-munka díszíti, a tatarozási munkálatok után gazdasági iskolát és inter- nátust helyeztek el. Rákóczi eperjesi háza, helyrehozatala és a homlokzatát díszítő ere deti sgrafit-ékítmények feltárása és kon zerválása után kerületi múzeum lett, ugyan úgy mint a Thurzó ház Besztercebányán. A műemlékek nagy száma miatt a Szlovák műemlékvédő hivatal dolgozói összeírják a műemlékeket, nyilvántartást vezetnek róluk, hogy a műemlékek védelmét meg lehessen szervezni és tervezni. A szakszerűen vezetett nyilvántartás jelentős segítséget nyújt a nemzeti bizottságoknak.
