Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Július Dolanský: A magyar irodalom jelentőségéről a szláv irodalmakban
Irta JÚLIUS DOLANSK? a prágai egyetem tanára, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja Milyen volt és milyen a viszony nem zeteink irodalmai, Közép-Eurőpa szláv nemzeteinek irodalma és a magyar irodalom között? Valljuk be őszintén, a közelmúltig alig ha mertünk volna ilyen kérdést feltenni. Úgyszólván teljesen bizonyos, hogy a vá laszt minden oldalról beszennyezték volna :a burzsoá-nacionalizmus soviniszta szen vedélyei. E szenvedélyek gyökeréig átha tották a mi irodalomtörténeti tudományun kat is. Az uralkodó burzsoázia jónéhány emberöltőn keresztül szította nemzeteink között az ellenségeskedést, bizalmatlansá got és a túlérzékenykedést. Kevesen akad tak azonban az időkben olyanok, akik felül tudtak emelkedni az ellentétek szakadékos mélységein, amelyekkel a kapitalista rend szer el akarta egymástól a nemzeteket választani. Hogy kapcsolataink történetében meg jelenhessék a valóság és az igazság, országainkban előbb győzedelmeskednie kel lett a munkásosztály vezette dolgozó nép nek. Kétség sem férhet ahhoz, hogy irodal maink régtől fogva kapcsolatban állottak egymással. Szlavisztikánk mindezideig fő kép a szláv nemzetek között fennálló ú. n. irodalmi kölcsönösség kutatásával foglalko zott. Meglehetősen nagy figyelmet fordí tottak a szláv irodalomnak és a német irodalom kölcsönös kapcsolatainak meg világítására s foglalkoztak a Nyugat-Európa egyéb nemzeteivel, Olaszországgal és Skan dináviával fennálló irodalmi kapcsolatokkal is. Kevés olyan kutatómunkánk van azon ban mindmáig, amely rendszeresen foglal kozna a szláv-magyar irodalmi kapcsolatok területével. Pedig a napnál világosabb, hogy voltak ilyen kapcsolatok közöttünk és ezért tanulmányoznunk kell azokat. Már Magyarország központi fekvéséből a Duna völgyében nyilvánvaló, hogy a ma gyar kultúra élénk kapcsolatban állott a többi európai ország kultúrájával, beleértve legközelebbi szomszédait: a németeken és románokon kívül a szláv nemzeteket. Ho gyan és mikor hatottak a magyar írók, köl tők és irodalmárok művei mindenekelőtt a legközelebbi szomszédságban, a csehek nél, a szlovákoknál, a horvátoknál és a szerbeknél? Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy kölcsönös kapcsolataink az irodalom terén is nemzeteink történelmének azon szaka szaiban voltak a legélénkebbek és leggyü mölcsözőbbek, amikor országaink népei a közös ellenség ellen harcoltak, amikor ér dekeik hasonlóak vagy azonosak voltak. A magyar nyelv és a magyar nép térritoriális területe sohsem volt oly légmentesen elzár va az őt körülvevő világtól, hogy ne ke rüljön kapcsolatba szomszédaival. Egyetlen ország sem függ légüres térben, éppen el lenkezőleg, számtalan gazdasági, politikai és kulturális szál köti össze környezetével. Közép-Európa valamennyi országa körülbe lül azonos fejlődésen ment keresztül az ősközösségtől a feudalizmusig, a feudaliz mustól a kapitalizmusig, majd korunkban a szocializmusig és kommunizmusig. Több- ízben ugyanez a külső ellenség fenyegette őket, lett légyen ez a tatárjárás, a török megszállás, a Habsburgok évszázados ural ma, vagy a közelmúltban a hitlerista fa sizmus. Természetes azonban, hogy az adott korban országaink mindegyikében a hazai specifikus körülmények szerint alakultak a viszonyok. Ugyanígy mindegyik ország saját eszközeivel harcolt a közös külső ellenség eilen. Azonban, ha egy pillanatra sem hagy juk figyelmen kívül nemzeteink jellegzetes sajátszerűségeit, akkor is számtalan bizo nyítékát találjuk annak, hogy népeink sok esetben teljesen egyformán vagy hasonló an reagáltak a nagy történelmi események re. Hasonlóképpen, vagy ugyanúgy reagált ez eseményekre népeink irodalma is. így tehát a magyar íróknak nem egy gyümöl csöző kezdeményezését vette át a szláv népek irodalma. Éppen ezért kölcsönös iro dalmi kapcsolataink úgyszólván kivétel nél kül határozottan haladó jellegűek. Ezek a kapcsolatok nem csupán irodalmi kultúránk fejlődéséhez járultak hozzá, de segítették népeink szabadságért vívott harcait is min den elnyomó ellen. A török témakör né hány évszázadon át erősen foglalkoztatta az Izlám hódító terjeszkedése által fenye- cietett közép- és kelet-európai országok íróit. Magyarországnak a törökök ellen foly tatott harcokban felette jelentős szerep jutott. így nem csoda, na számos délszláv és bolgár népdal zengte Hunyady János, „Ugrin Jankó vadja“, ,,Szibinyáni Jankó“ hősi cselekedeteit. A törökök ellep vívott harc során nem csupán a délszláv prszégöH és Csehország kerültek közelebb Magyar A MAGYAR IRODALOM jelentőségéről a szláv irodalmakban
