Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Magda Gregorová: Néhány szó a szlovák szépprózáról
'vasőközönség tetszését. František Hečko el ső prózai müve egy szőlőtermelő faluról szó- Jó regény, a „Vörös bor“, amely, noha a háború utáni szlovák irodalom egyik legki magaslóbb alkotása és rámutat az elkent- mondásokra a régi Csehszlovák köztársaság falvaiban, még nem talált megoldást, nincs perspektívája. A „Falu a hegyek közt“ az «első szlovák könyv, amelyért írója államdíjat kapott. A „Falu a hegyek közt“ után ismét egy földműves témával foglalkozó regény került az érdeklődés előterébe, Katarína La zarová regénye, a „Darázsfészek“. Míg Heč ko a felszabadulástól az 1950-ig terjedő idő szakot rajzolja, Lazarová regénye éppen az évszázad felével kezdődik. Noha nem éri ei Hečko regényének művészi hatását, bátran leplezi le a fogyatékosságokat és ellentmon dásokat, amelyek hátráltatják a falu szo- -cializálódását. Az első terjedelmes epikai mű az első köztársaság idejéről Peter Karvaš trilógiája, amelyből eddig két kötet jelent meg: a „Ez a nemzedék“ és „A nemzedék támadásban“. Ez már nem csupán a falu és a falu népe, «de a társadalom minden rétege. Benne van a város és a falu, a burzsoázia és a proleta riátus s ez a mű mindenekelőtt, világosan pártos osztály-tekintet az eseményekre és az emberekre. Míg a felszabadulást követő első években kisebb művek keletkeznek a felkelésről, ki véve Peter Jilemnický fentebb említett Kró nikáját és Mipáč regényét, a „Halál jár a !hegyekben“-t, az utóbbi időben a felkelés nagyobb epikai müvekben jelentkezik. Miloá Krno, trilógiájának, első kötetében, a „Két tút“-ban Karvashoz hasonlóan visszatér az első Csehszlovák köztársaságba, trilógiája 'második kötetében, a „Laviná“-ban egy lip tói városkát rajzol közvetlenül a felkelés előtt, a felkelés alatt és a partizánharcokat a felkelés elnyomása után egészen a felsza badulásig. Alfonz Bednár regényének, az „Üveg- hegy“-nek központjában véletlenül felfede zik egy ismeretlen partizán sírját s még ebben a kompozíció és téma szempontjából egyedülálló regényben — egy asszony nap lójáról van benne szó, amelyben a jelen és a múlt váltakozik — is megtaláljuk a Szlovák nemzeti felkelést, jelentőségét és tanulsá gát ; ez a regény eszmei tengelye. Ahogy nő az ipar és halad a falu szocia- lizálódása, úgy szélesedik a szlovák próza tematikus területe is. Megjelenik Jozef Ho rák regénye a selmeci bányászok életéről, a .^Tárnák mélyén“ és -ugyanezen író elbeszé lései is, a „Kopognak a bányában“. Felkelési témákkal foglalkozó rövidebb prózai műve ket ftartalmazó gyűjtemények is jelennek meg, mint a „Hat hónap“ Peter Sever fiatal prózaírótól, valamint a szlovák falu átalaku lásáról, mint Vladimir MináČ nagyra érté kelt elbeszéléskötete, a „Válaszúton“. A népi demokratikus állam polgárának differen ciált látásmódjával ábrázolja az olaszorszá gi viszonyokat Stefan Žáry „Odalenn délen“ című kötetében. A külföldi utakon számos értékes riport keletkezett, egyrészt a Szovjetunióról, másrészt távoli országokról, mint Mináč könyve Kínáról, vagy Andrej Plávka riportkötete Romániáról. Az iskolás ifjúság életéről ír Ferdinand Gabaj és hu moros képeket fest egy kisvárosról az első Csehszlovák köztársaságban Zuzka Zguriška „A zsuppfedeles Metropolis“ és „Eladó vá roska" című könyveiben. Üjabb szatirikus prózai művek is keletkeztek, amelyek kö zül kitűnik Peter Karvaš könyve. „Az ördög nem alszik“. Ezzel egyidejűleg megjelenik a politikai regénynek a szlovák prózában eddig isme retlen válfaja. Ez E. B. Štefan könyve, a „Vi harfelhők“, amelynek központjában eszmei leg azok az események állnak, amelyek a bécsi döntéstől Prágának a németek által való megszállásáig játszódtak le. A szabad Csehszlovákia tíz esztendeje alatt több mint száz prózai művet írtak. Ez az idő a szlovák irodalom fejlődésének soh- sem látott kora — legalább is mennyiség te kintetében. Az irodalomban számos új és fiatal szerző jelentkezett, az írók fokozato san mind jobban behatolnak az élet reali tásába és elfogadják a szocialista realizmus módszereit. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a szlovák prózának nincs még számos fogyatékossága, nem szenved a se matizmusban és olyan hibákban, amelyek miatt sokszor elmarad a múlt kiváló müvei mögött. Azon igyekezetében, hogy az új társadalmat megteremteni segítse, többször megszépítette a valóságot és nem hatolt elég mélyen napjaink ellentmondásaiba. A viták és a próza kérdéseit tárgyaló értekez let egyik célja, hogy leleplezzük ezeket a fogyatékosságokat és rámutassunk azok okaira. A. Matúšek szerint a mai szlovák próza egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy gyorsan öregszik; sok író még nem eszmélt rá arra, hogy a maga módján látni és írni nemcsak joga, de kötelessége is. A szlovák prózának ebből a rövid és elég telen áttekintéséből is nyilvánvaló, hogy A. Matuška szavaival élve ^a szlovák próza a felszabadulás után olyan müveket mutathat fel, amelyek reális erőknek bizonyultak a szocializmusért folytatott küzdelemben“. Magda Gregorová
