Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 4. szám - Szily Imre: Ahol Hruscsov elvtárs kukoricáját vetették
Az EFSz irodája A búza átlagtermése hektáronként 27,7 má zsa, a csúcsteljesítmény egyes táblákon 42 mázsa. Az éghajlati viszonyok elég kedve* zőtlenek. Tavaly pl. még júniusban is fa gyott. Ezért nem sikerült a cukorrépa, de nem vált be a kukorica krásznodári, Partizán és siker válfaja sem. Most a Lysá nad La- bem-i növénynemesítő-állomás Zajícek-féle Fehér lófog válfajjal próbálkoznak. Öröm mel vették a tanácsot és remélik, hogy meg találják azt a fajtát, amely az itteni kli matikus feltételeknek legjobban megfelel. Tudják, hogy ahol a kukoricatermesztés nem járt kellő eredménnyel, ott nem for dítottak elég gondot erre a munkára. Ezt a délen meghonosodott növényfajtát máshol is lehet termeszteni, ha a vezetők komo lyan veszik az ügyet, tanulmányozzák a kukorica sajátságait és megfelelő kádereket képeznek ki. Ezzel szemben ott, ahol a ku koricatermesztés ügyét nem veszik komo|- lyan, ott a terméshozam alacsony. Volna itt beszélnivaló reggelig, de hajt az idő, a további kötelesség. Bures elvtárs hangsúlyozza még, hogy jó vezetők, öntu datos emberek laknak erre. A Jövőt látják maguk előtt, azt, hogy olcsóbban, jobban, többet kell termelni, hogy a gépet kell be fogni az ember helyett, hogy bátran kell alkalmazni az újításokat. * * * A Kossuth-díjas Kaszapovics elvtárs szor galmasan jegyezte elnpktársa beszámolójá nak főbb adatait. Most övé a szó. Á kátö- lyi szövetkezet is 1949-ben alakult, azóta az elnöke. Területre nézve kb. a fele áz it teninek. Aránylag több a munkaerő, miután 144 tagjuk van. Tejben átlag 2662 litert ér tek el fejőstehenenként. Persze van olyan tehenük is, amelyik sokkal többet ad. Közéleti tevékenysége meglehetősen igény be veszi, de a káderutánpótlás náluk is ki elégítő. — Ügy látszik őt is csak tíznaponként látják otthon, mint mi Burešt — jegyzi meg valaki a háttérben, de én úgy érez tem, hogy ez a megjegyzés nélkülözött min den élt. — Míg itt a cukorrépa a döntő — álla pítja meg Kaszapovics — addig nálunk a kukorica. Ahol a kukorica megterem, ott m'nden terem. Nekem szenvedélyein a ku koricatermesztés. Minden cikket figyelmesen elolvasok, ami ezzel a fontos takarmány- növénnyel foglalkozik. Két fajtából nemesí tett kukoricafajtát eredményesen termelik és előnye, hogy egyébként is gazdag ter méshozama még fejleszthető. Hoztam ma gammal néhány kukoricacsövet, de az én fajtám túlságosan melegkedvelő, itt hűvö sebb az éghajlat, nem teremne meg. In kább Szlovákiában ajándékozom el, ott na gyobb hasznát veszik. Csöves kukoricából 1948-ban holdanként 52 mázsát értem el. Ezért kaptam a Kos- suth-díjat. Tavaly szövetkezetünk meg nyerte a Nagydíjat. Nyolcvan hold átlag termése 57 mázsa volt. Mindez a helyes vetésforgó és a jó talajelőkészítés eredmé nye. Semmi rendkívüli nincs a munkánkban. Szeretjük a földet és bátran próbálkozunk új termelési módszerekkel. A kukorica igen meghálálja a gondos munkát, de a felüle tességet nem szenvedheti, nem lehet vele kukoricázni — fejezte be ezzel előadását Kaszapovics elvtárs. Nagyistók, Kaszapovics, Bureš, a tegnapi kis- és középparasztok, a ma szövetkeze- tesei, mind, aki részt vett ezen a hasznos, baráti megbeszélésen — népének egyszerű, dolgozó fia. Most, a XX. kongresszus után még világosabban látják örömteljes jövő jüket. Mindnyájan tudják, hogy dolgozó pa rasztjaink előtt is a szocializmus építésének útja áll. Szily lmfe A falu határában
