Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 3. szám - Babos László: A pelikán városában
A PELIKÁN VÁROSÁBAN Péter fia Jáncte, asz. egri püspök s'zfckött jobbágya, a losonci erőd falán állt s lenézett az erőd alatt nyüzsgő seregre. Ezemég yszáznegyvenhármat írtak s éppen két esztendeje, hogy János odahagyta paticsfalú házikóját. Szciknie kellett. Szót emelt, kezet emelt & püspök űr számtartójára, magáért és sok nyomorult társáért, Rozgonyi Simon úr robot- barofckant jobbágyaiért. Jiskra úrnál1 talált menedéket. Itt szolgált azóta, sok más tár sával, az urak haragja és kópéik üldözése elől menekült jobbágyokkal. S itt szolgáltak közel-távolról a földjükvesztett bocskoros kisnemesek, akiknek a kutyabőrön s kardju kon kívül egyéb vagyonuk nem maradt egy kissé a szabadság, egy kissé a zsákmány, a jobb élet reményében. Kevesen voltak a várban, de János tudta és mindvalamennyien tudták, hogy Rozgonyi úr és erőszakkal összeterelt hada soha be nem veszi a losonci erődöt.. Ezt a kort írta le „Bratrstvo" (Testvériség) című regényében Jdrásek Alois cseh író, fő képp az első kötetben, a Losonci csatában. Nagy megjelenítő erővel rajzolja magát a csatát és az azt megelőző eseményeket, a husziták és a Testvériség hadjáratait és egyébirányú tevékenységét, amelyek oly nagy hatással voltak mind a szlovák mind a ma gyar nép történelmére. S a regény nyomá ban, látogassuk meg a XV. századbeli és a mai Losoncot. Hogy megérthessük a mai Szlovákia terü letén akkortájt lejátszódó eseményeket, íme, egy kis történelmi visszapillantás. A XV. században Erzsébet királynő eluta sította I. Ulászló kezét és a magyar főne messég ellenében fia, Utószülött László ér-* dekeineik védelmében szolgálatába fogadta Brandysi Jiskra Jánost és Felsőmagyarország főkapitányává tette. A Zólyomban székelő Jiskra Aksamittal, a Testvériség vezetőjével hatalmában tartotta Körmöcbányát, Selmec bányát, Besztercebányát, Újbányát, Nagy szombatot, Nyitrát, Bártfát, Eperjest, Kas sát, Késmárkot, egyszóval1 a cseh, illetve morva határvidéktől egészen a Homonnáigj terjedő területet. Hosszú évtizedeken ke-, resztül kemény harcot folytatott a magyar főurak, köztük elsősorban Hunyady János és később fiai ellen. Zsoldosai többízben le csaptok az Őket támadó főurak birtokaira, egykorú történelmi kútfők tanúsága szerint Budáig is eljutottak s egyik legvakmerőbb vezére, Talafús, akit mi magyarok Arany János költeményéből, az Egri .lányból Telef néven ismerünk, merész éjszakai rajtaütés sel Egert is megtámadta. Hogy uralmát megerősítse, Jiskra várakat és erődöket emeltetett az általa ellenőrzött területen. Ilyenek voltak a murányi, szepsi, krasznahorkai, losonci és egyéb erődök. Ezekben az erődökben noha csekély számú, de kipróbált őrség állomásozott, amely a jói bevált huszita táborita taktikát követve sike resen áíllt ellen g, délről jövő, meg-megúju ló támadásoknak. hívója és egyik elnöke volt, 1891-ben jelen van a brüsszeli és 1893-ban a zürichi szo cialista világkongresszusokon, ahol harcol a II. Intemacionáléban elhatalmaskodó oppor tunizmus ellen, 1895 végén kiújul: tüdőbiaja, melyet még a váci börtönben szerzett. Hóna pokig1 tartó súlyos betegség után 1896. március 27-én Párizsban, meghalt. A francia munf- kásssg nagy halottját ezres tömegek kísérték utolsó útjára. A sírnál több beszéd hangzott el. Elsőnek el XIII. kerület búcsúzott el tőle, mely 1871-* ben a Kcmmün tagjává választotta. Utána az orosz^, lengyel és a többi munkáspártok képviselőd. A magyarországi szoc. dem. párt, amelynek legtöbbet áldozott életéből Frankéi, nem volt képviselve. A párt opportunista vezetősége, mely ellen Frankéi hosszú éves kí méletlen harcot vívott, nem tartotta fontosnak a képviseletet. Az egybeeső két nagy évfordulóról a világ, haladó szellemű népei kegyelettel emlékez nek meg. Az európai reakció a Párizsi Kommünt vérblefojtotta. Azonban negyvenhat évvel későbben új feltételek mellett a győzedelmes Nagy Októberi Forradalom megvalósította a hős kommunardok eszméit! RÓJÁK DEZSŐ
