Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 11. szám - Čestmír Šimáně: Nukleáris reaktorok - az atommag kutatás és az ipar fejlesztésének legfontosabb tényezői
A Szovjetunió Konzervipari Kutató Intézeté ben radioaktív kobalt segítségével tartósan tárolják a zöldséget. így például a burgonya egy-két évig nem csírázik ki, amellett nem veszíti el tápértékét. V. Kovalszkij professzor és A. Gololobov tudományos dolgozó az Össz-szövetségi Ál lattenyésztési Kutatóintézet dolgozói a ra dioaktív kobalt koncentrációját vizsgálják az élőlények szöveteiben. a beszámolók és a hozzájuk kapcsolódó viták elhangzottak, távolról sem merült ki az egyes tudományos dolgozók közötti eszme csere. Véletlenszerűen, minden előkészület nélkül nem egyszer került sor élénk vitákra a Nemzetek Palotájának helyiségeiben az egyes tudományágak képviselői között. A kölcsönös kapcsolatok felvételére és ápolására bőséges lehetőségeket nyújtottak a különféle társadalmi találkozók is, ame lyeket szinte minden este rendeztek a kül döttek részére. A csehszlovák küldöttek megismerkedtek a jugoszláv fizikusokkal és vegyészekkel, tovább mélyítették kapcsola taikat a népi demokratikus országok szak embereivel, akik között nem egy olyan tudós volt. akivel küldötteink már régebben talál koztak. Közelebbről megismertünk számos másországbeli tudóst is. Az értekezlet ülései néha szinte drámai lefolyásúak voltak. A legérdekesebbek egyi ke volt az az összejövetel, amelyen Blohin- cöv professzor, szovjet elméleti fizikus, a Szovjetunió első atomvillanyerőművének épí tője beszélt az első szovjet ipari atomvil- lanytelepről, valamint a további erőműtele pek építésével kapcsolatos kutató és fej lesztő munkákról. Ugyanazon az ülésen dr. Zinn amerikai küldött is beszámolt az úgy nevezett forró reaktor építésével kapcsola tos kutatómunkákról. Mindkét beszámolóról élénk vita fejlődött ki, amelynek eredménye az volt, hogy a Szovjetunió követte út igen reális; ugyanakkor jelentős kétségek merül tek föl a forró reaktorok kihasználásának lehetőségéről a villanytelepeken szükséges nagyobb kapacitás biztosításának céljaira. A tudósok és a nagyközönség számára egyaránt érdekes és tanulságos volt az az esti összejövetel, amelyen Lawrance ameri kai fizikus és Vekszler szovjet fizikus szá molt be a részecske-gyorsító építésében elért legújabb eredményekről. A drámai fe szültség tetőfokát érte el, amikor Vekszler professzor bejelentette, hogy 1956-ban a Szovjetunióban üzembe helyezik a maga ne mében a világon legnagyobb részecskegyor sítót, amelynek energiája tíz milliárd elek tronvolt lesz. Az USA-ban ugyanakkor csak hat milliárd eleiktromvoiltas részecskegyorsí tó működik majd. Az esti összejövetel rész vevői lelkes tapssal köszöntötték mindkét előadót, akik kölcsönösen szerencsét kíván tak egymásnak azokhoz a sikerekhez, ame lyeket az atommagkutatás terén országaik ban elértek. Lidia Breszlovjecová, az élettani tudomá nyok doktora a gribovszki növénynemesítő állomáson radioaktív kobalttal besugárzott magokból kikelt növényekkel kísérletezik.
