Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Lőrincz Gyula: Együtt élünk, egy a célunk
nyestllése a mindenféle befolyásolásnak és korrupciónak nyitva álló polgári parlament ben a végsőkig fokozta az imperialisták há borús politikájának dühét és erőfeszítését. Alig egy hónap leforgása alatt az ftnperia- lista kormányok egymással versenyezve új terveket kovácsoltak Nyugat-Németország remilitarizálására, amelyek közül a leghatal masabbak, az amerikai imperialisták által diktált, úgynevezett párizsi szerződések let tek további háborús készülődéseik fő táma szává. Megindult és a legmagasabb fordu latszámra futott fel a polgári parlamentek szavazógépezete, amelynek oly kevés köze van a nép igazi véleményéhez, érzésvilá gához. A küzdelem központja ismét a fran cia képviselőház lett, ahol az imperialis ták francia főkolomposának, Mendes-Fran- cenak vezetése alatt drámai jelenetekben bővelkedő tárgyalások után végül is csekély szótöbbséggel keresztülhajszolták az első fórumon a párizsi szerződések elfogadását. Nem kell ahhoz az embernek Franciaország ban élnie, hogy számtalan félreérthetetlen jelből világosan lássa: mi a francia dolgo zó népnek igazi véleménye a párizsi szer ződésekről és mi lenne ezeknek a szerző déseknek a sorsa, ha azok felett a fran cia nép tényleges képviselői döntenének. Talán még drámaibb a Nyugat-Németor szág felfegyverkezése elleni harc menete abban az országban, amely végeredményben ebben a kérdésben a legközvetlenebbül ér dekelt, magában Németországban. Jóllehet a nyugati hatalmak Nyugat-Németországban nem hajtották végre a potsdami szerződé sek egyik legfontosabb pontját, az ország tényleges demokratizálását, jóllehet az ame rikai imperialisták buzgó és nem önzetlen segítségével ebben az országban alig né hány évvel a háború befejezése után újra a Ruhr-vidéki halálgyárosok, a náci hadsereg háborús bűnös tábornokai jutottak uralom ra — mégis itt is a nép igazi hangját a dolgozó nép döntő többsége Németország támadó célokat követő újrafelfegyverzése ellen harcol. Megmutatta ezt nemcsak a Német Kommunista Pártnak és a Német Szociáldemokrata Pártnak egyöntetű állás - foglalása a párizsi szerződések ellen, — amelyek többek között lehetetlenné tennék egész Németország békés egyesítését, — de mutatja ezt napnál világosabban a Ruhr- vidéki nehézipari munkásságnak a múlt na pokban lezajlott milliós demonstratív poli tikai sztrájkja, amely elszánt tiltakozás volt a német fiatalságnak újabb háborús mészár székre hajtása ellen az amerikai monopo listák érdekében. De napnál fényesebben megmutatja a vi lág béketábora és az imperialisták közötti különbséget korunk legnagyobb technikai találmányának, az atomkérdésnek az elmúlt másfél év alatti fejlődése is. Az amerikai atomstratégák a múlt év márciusában fel robbantották a Csendes-óceán térségében az első, minden eddiginél pusztitőbb hatású hidrogénbombát, amit az egész világ köz véleményének elsöprő erejű felzúdulása kö vetett. Bár a Szovjetunió — maguknak az imperialistáknak a bevallása szerint — ugyanúgy ismeri a hidrogénbomba titkát, mint az amerikaiak, mégis minden világfó rumon és minden alkalommal következete sen és rendíthetetlenül harcol az összes tömegpusztító fegyverek — így elsősorban a hidrogénbomba eltiltásáért. Mint a tudo mányok minden más terén, az atomkutatás terén is élenhalad a Szovjetunió, de ezt a tudást elsősorban a békés haladás céljaira kívánja felhasználni. A Szovjetuniónak ezt az álláspontját a tények egész sora bizo nyltja, legfőképpen azonban az, hogy a múlt év júniusában üzembe helyezte a világ első, békés célokat szolgáló, atomenergián alapuló elektromos telepét. Bizonyítja ezt továbbá az, hogy a Szovjetunió felajánlotta tudomá nyos-műszaki ismereteinek közzétételét a világ minden nemzete számára és közvetlen segítséget nyújt több népi demokratikus államnak, így hazánknak is az atomkuta tás eredményeinek békés célokra való fel- használása terén. íme, így fejlődik a világ arculata az utób bi időben. Nem kétséges, hogy hazánk dol gozó népe, így tehát az itt élő magyar nép is, melyik táborban áll. De nem elég gon dolatban, vágyainkban és megnyilatkozá sainkban a világ béketábora tagjának len ni, a világbéke fenntartásáért nekünk is mindnyájunknak külön-külön és együttesen küzdenünk kell. Felejthetetlen Gottwald elvtársunk örökül hagyta ránk: „Építsd hazádat, — ezzel erő síted a békét.“ Ez a rövid kis mondat ha talmas programot, célkitűzést jelent ha zánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köz társaság minden egyes becsületes, békesze- rctő polgára számára. Mikor a háborús uszítok, az imperialisták háborús törekvé seiről beszéltünk, mikor másfelől rámutat tunk az egyre erősebb és hatalmasabb béke tábor harcára, a Szovjetunió és hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság békepolitikájára, szükséges, hogy számot adjunk V. közgyűlésünkön arról, hogy a mindnyájunkra kötelező gottwaldi program ból a mi szakaszunkon, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének mun katerületén mit végeztünk hazánk építése, a béke erősítése érdekében. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul túregyesületének egyik legfontosabb feladata gondoskodni a csehszlovákiai magyar dolgo
